Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2001. JANUÁR 20.

Konfliktuskezelés a betegjogi sérelmeknél

HEUER Orsolya

Magyarországon újabb lépés történt a betegjogok érvényesülése érdekében. Ezt a lépést megint a jogalkotó tette, mi fog azonban történni 2001 februárjától? Az egészségügyi közvetítői eljárásról mint újabb mediációs lehetőségről, a törvény megszületése körüli „bonyodalmakról” és a várható hatásairól próbálunk most áttekintést adni, egyben összefoglalva más mediációs érdekérvényesítési területek tapasztalatait.

HUN 2001;11(01)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

Egészségügyi törvény, betegjogok és Jehova Tanúi tapasztalatai

HARASZTI Zoltán

A z alkotmány 54. §-a szerint: „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” Minden embernek joga van ahhoz, hogy bármilyen megbetegedése esetén vagy bármely orvosi segítséget igénylő beavatkozás igénybevételekor emberi méltóságát messzemenően figyelembe vegyék. Az emberi méltóság alapjogából vezethető le minden olyan orvosi, egészségügyi beavatkozás tilalma, amely a beteg személyiségét figyelmen kívül hagyja.

HUN 2000;10(03)

Lege Artis Medicinae

1994. AUGUSZTUS 31.

Betegjogok egyes külföldi kórháztörvényekben

KÖVESI Ervin

A népjóléti kormányzat a kórháztörvény előkészítésén dolgozik. Ez minden bizonnyal azokat a betegjogokat is rögzíti majd, amelyek részben már megtalálhatók a hatályos Egészségügyi Törvényben és más jogszabályokban (orvosi titoktartás, adatvédelem, pszichiátriai betegek beutalási rendje, kényszergyógykezelés stb.). Ugyanakkor ezek közül több korszerűsítésre szorul, másokat pedig újonnan kell kodifikálni. Az új kórháztörvény keretében az eddigi alacsonyabb szintű jogszabályokban foglaltakat is törvényi szintre kell emelni.

HUN 1994;4(08)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

Jog, erkölcs, etika és a megélhetés

NAGY András László

A z emberi jogok, így a betegjogok tisztelete egyre erősebb szerepet játszik demokratizálódó közéletünkben. A szűkös források elosztása, ezzel együtt az egészségügyi dolgozók alacsony bére egyre újabb és egyre több morális-etikai konfliktusba sodorja mind az egyes orvost, mind az egész orvostársadalmat. Nem véletlen hát, hogy a közelmúltban a MOK Etikai Kollégiuma is kénytelen volt módosítani egyes állásfoglalásait, illetve a két legjelentősebb orvosklub – a LAM Klub és a Liberális Orvosklub – is témájául választotta az orvos etika aktuális kérdéseit.

HUN 1994;4(07)