Részletes keresés

Idegtudományok

2022. AUGUSZTUS 16.

Hogyan reprezentálódik az én és a többi személy az agyban?

A társas kapcsolatok alapvető szerepet játszanak az egyén jóllétében, azonban az agyi képalkotó vizsgálatok még csak most kezdik feltárni a társas kapcsolatok agyi reprezentációját. Az amerikai kutatók tanulmányukban azt igyekeztek feltárni, hogyan alakul az agyban más személyek reprezentációja annak függvényében, hogy milyen meghatározónak (közelinek) érezzük őket saját identitásunkban.

HUN

Idegtudományok

2022. JÚLIUS 23.

Új eredmények a neuroimmunológia területéről

Bár még gyerekcipőben jár az ideg- és az immunrendszer közötti kapcsolatok feltárása, a neuroimmunológia az elmúlt pár évben nemcsak a mikroglia-, T- és makrofágsejtek agyi szerepét, valamint az agy saját limfatikus rendszerét kezdi megismerni, de azokról az útvonalakról is kezd lehullani a lepel, amelyek révén a pozitív érzelmek lassítják a tumornövekedést vagy a negatív érzelmek pszichoszomatikus betegségeket okoznak.

HUN

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

A wuhani és delta vírusvariánsok által okozott Covid-19 terápiájában alkalmazott természetes anyagok és gyógynövények a klinikai vizsgálatok tükrében

CSUPOR Dezső

A 19 betegség új, máig sem tökéletesen megoldott kihívás elé állította az egészségügyi ellátórendszert. A világjárványban megbetegedett milliók hatékony gyógyítására nem álltak és máig sem állnak rendelkezésre megfelelően hatásos és biztonságos vírusellenes szerek. Ez nem meglepő, hiszen egy korábban nem ismert kórokozó elleni új hatóanyagok kifejlesztése szerencsés esetben is éveket vesz igénybe – a SARS-CoV-2 vírust pedig mindössze mintegy két és fél éve ismerjük.

HUN 2022;32(06-07)

Gondolat

2022. JÚLIUS 01.

Az emberi kapcsolatok gyógyító ereje – az Egyesült Államok tiszti főorvosának új kötetéről

HARANGOZÓ Judit

Az ember társas lény és az emberiség fennmaradását pont az segítette, hogy az emberi közösségek együttműködésre, együttérzésre és szolidaritásra épültek. Az emberben ez biológiailag kódolt képesség. Az ősi társadalmakban a törzs volt a „világ” és egyértelmű volt, hogy ki a „mi emberünk” és ki az ellenség. Egy más bőrszínű arc például már a növekvő csecsemőnél is alacsonyabb felismerési szintet eredményez egy idő után, mint a saját köréhez tartozó. A mai világunkban azonban el kell szakadnunk ettől a hagyománytól, mert egy másik társadalmi közegben élünk. A „mi és ti” közötti hasadások nem csak kedvezőtlen személyes, hanem társadalmi folyamatokat is elindítanak. A társadalmi demokrácia alapja a sok-sok „mikrodemokrácia” a hétköznapi tereken és közösségekben. A kirekesztő közösségek, ahol „mi vagyunk a jók és normálisak”, a másik közösség pedig ellenség, nem gyógyítóak, sőt. Hasonló történetek eshetnek meg az ilyen közösségekben, mint a törzsben, ahol a kirekesztés legtöbbször az egyén halálát is eredményezte – könnyen sodródnak a kirekesztettek az önpusztításba.

HUN

Idegtudományok

2022. JÚNIUS 21.

Vonzóbbá teszi a fertőzötteket a Toxoplasma gondii

A Toxoplasma gondii világszerte az emberek közel 50%-ában okoz – többnyire látens – fertőzést, és a 2000-es évek vége óta azt is tudjuk, hogy a neurotróp intracelluláris protozoa nemcsak fertőzött macskafélék székletével, kontaminált élelmiszerrel és vízzel, de szexuális úton is terjed. Súlyos tünetek (akut toxoplazmózis: agyvelőgyulladás, szem-, tüdő-, májbetegség) csak a fertőzöttek kis százalékában (főleg immunszuppresszáltakban) alakulnak ki, azonban az aszimptomatikus személyek körében többféle viselkedésmódosulást is megfigyeltek (kockázatkeresés és a balesetek számának növekedése, neuroticizmus, mentális betegségek, pl. szkizofrénia, öngyilkossági hajlam, obszesszív-kompulzív zavar). Már eddig is ismert volt, hogy terjedése elősegítése érdekében a Toxoplasma gondii manipulálja köztesgazdái fenotípusos jellegzetességeit, most evolúcióbiológusok és evolúciós pszichológusok bebizonyították: ember esetében is ez a helyzet.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az immunmoduláns kezelések választásának szempontjai sclerosis multiplexben

RÁCZ Csilla, CSABALIK Richárd, ÁROKSZÁLLÁSI Tamás, CSÉPÁNY Tünde

Az elmúlt évtizedekben számos olyan immunmoduláns, illetve immunszuppresszív készítményt törzskönyveztek sclerosis multiplex (SM) kezelésére, amelyek megváltoztathatják az SM hosszú távú kimenetelét. Jelenleg relapszáló-remittáló (RR), primer progresszív (PP) és szekunder progresszív (SP) kórformák kezelése lehetséges. A RR kórforma esetén alkalmazható terápiás paletta a legszínesebb, ami olykor jelentősen megnehezíti a terápiás döntést.

HUN 2022;7(1)

Ökológia

2022. MÁJUS 31.

Egész életünkre kihat, hogy milyen baktériumokkal találkozunk a korai életszakaszokban – mikrobiom, allergiák és megelőzési lehetőségek

Allergiás mechanizmusok számos módon kötődnek a mikrobiótához. A sokféle példa közül érdemes kiemelni bizonyos gombafajok atópiás dermatitishez fűződő kapcsolatát, a vírusok betegségekre való fogékonyságot módosító hatásait, illetve azt, hogy a baktériumoknak való ismételt kitettség csökkenti az autoimmun megbetegedések esélyét. Különösen fontos a korai életszakaszok és az allergiakockázat közötti összefüggések alaposabb megértése a megfelelő megelőzési stratégiák megalkotásához. Az elsődleges stratégiák közé az allergénszenzitizáció blokkolása, a másodlagosak közé pedig a szenzitizációt követően fellépő klinikai tünetek kialakulásának gátlása tartozik.

HUN

Nővér

2022. ÁPRILIS 30.

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.

HUN 2022;35(2)

Klinikai Onkológia

2022. ÁPRILIS 30.

Hogyan viszonyul az immunrendszer a rosszindulatú daganatokhoz?

NÉMETH Péter

Az immunrendszer a halmozott szomatikus mutációk következtében kialakult rosszindulatú daganatok antigénjeit (TSA) ismeri fel és a transzformálódott sejteket elpusztítja. Az immunrendszer, hálózat jellegénél fogva, egyszerre több, egymást kiegészítő mechanizmussal lép fel a daganatsejtek ellen. A TSA-k mellett, a mutációk következtében, aktiválódhatnak olyan génszekvenciák is, amelyek az adott életkorban már szerepet nem játszó szöveti hormonokat, növekedési és differenciálódási faktorokat kódolnak. Ezeket, az adott daganatszövetre jellegzetes biomolekulákat nevezzük tumorasszociált antigéneknek (TAA) vagy a klinikai gyakorlatban tumormarkereknek. A TAA-k meghatározása segíti a differenciáldiagnózist, illetve a terápiás hatékonyság monitorozását, de nem alkalmas tömeges szűrővizsgálatokra, mert nem minden daganat expresszál TAA-kat és nemcsak a daganatos elváltozásokban, hanem például gyulladásos állapotokban is termelődhetnek. Általában egy hosszabb ideig tartó egyensúlyi állapotot követően, amikor az immunrendszer már nem tudja az összes daganatsejtet elpusztítani – a fokozott mutációk következtében –, a daganatsejtek megszökhetnek a felügyelet alól és kialakul a klinikai tüneteket okozó rosszindulatú daganat. Az immunterápiák célja az immunválasz mechanizmusainak felhasználásával ismét érzékennyé tenni a rosszindulatú daganat sejtjeit a támadó effektor immunfunkciókra.

HUN 2022;9(1)

Klinikai Onkológia

2022. ÁPRILIS 30.

Daganatos betegek Covid-19 elleni immunizálásának lehetőségei

DUDA Ernő

Mindenki, aki aktív daganatellenes kezelésben részesül vagy aki már felgyógyult, feltétlenül immunizálásra szorul, hogy védve legyen a SARS-2 vírussal szemben. A gyógyításra alkalmazott terápiák nagy része károsítja az immunrendszer normális működését, így a kezelt betegek jelentős része a szokásos módon vakcinálva kevéssé vagy nem képes hatásos immunválaszt kifejleszteni. A kezelések időbeni eltolása, a ciklusok közötti időben alkalmazott oltás jelentősen javíthatja az immunizálás hatásfokát, ahogyan az ismételt oltások is. A csontvelőtranszplantált betegek pár hónappal az őssejtek beültetése után teljes oltási ciklust kell, hogy kapjanak, függetlenül attól, hogy korábban átestek-e a betegségen, vagy hány oltást kaptak. Azokon a betegeken, akiknél nem lehet kiváltani védő immunválaszt, segíthet a plazmaterápia vagy a passzív immunizálás a vírus ellen kifejlesztett nagy affinitású neutralizáló monoklonális ellenanyagokkal.

HUN 2022;9(1)