Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 69

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Újdonságok a gyermekkori hypertoniában

REUSZ György, GÁL Krisztina, KIS Éva, SZABÓ László

A gyermekkori hypertonia korábban ritka megbetegedésnek számított, renovascularis okok miatt alakult ki. Az utóbbi 10–15 évben a túlsúly gyermekkori elterjedésével az ehhez kapcsolódó metabolikus eltérések és az emelkedett vérnyomás is lényegesen gyakoribbá váltak. Ez a tény kiemeli a magas vérnyomás népegészségügyi jelentőségét, egyúttal a kivizsgálási algoritmust is meghatározza, mely korcsoportonként eltérő.

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

Az elhízás modern szemlélete és korszerű kezelése

SIMONYI Gábor, BEDROS J. Róbert, WITTMANN István

Az elhízás komplex, multifaktoriális, fokozott zsírfelhalmozódással jellemezhető betegség, amely számos kedvezőtlen kardiometabolikus hatással és más kísérőbetegségek fokozott kockázatával járhat. Európában jelenleg az elhízás és következményei jelentik az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívást.

Ideggyógyászati Szemle

2019. JANUÁR 30.

[Összefüggés a stroke különböző altípusai és az izolált kézgyengeség között]

YILDIRIM Ahmet, GÜNGEN Dogan Belma

[Célkitűzés - Stroke-betegeknél ritkán jelentkezik izolált kézgyengeség, amit gyakran tévesen perifériás idegrendszeri kórképként diagnosztizálnak. A téves diagnózis késleltetheti a kóreredet meghatározását és a stroke kezelését. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet: izolált kézgyengeség esetén fontos a lehetséges stoke-diagnózisra is gondolni, és ellenőrizni ezt a lehetséges etiológiát.]

Hírvilág

2018. SZEPTEMBER 03.

MOME: erdei kápolna Pannonhalmán egy egyetemi kurzusra válaszolva

A teljes egészében kézzel készült építmény átadása augusztus 26-án naplemente előtt történt. A csoport olyan szakrális építményt kívánt létrehozni, amelyet bárki bármikor szabadon használhat imádkozásra, elmélkedésre, közösségi alkalmakra vagy éppen túrázás közbeni megpihenésre.

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁJUS 01.

Canavan-Van Bogaert-Bertrand-leukodystrophia

KELEMEN Anna, KÁLMÁNCHEY Rozália, BURLINA Alessandro, MATALON Ruben

A szerzők két eset kapcsán ismertetik hazánkban először a Canavan-leukodystrophia tüneteit, diagnosztikáját, patofiziológiáját és genetikáját. Ezen autoszomális recesszív öröklődésű, csecsemőkori kezdetű leukodystrophia könnyen felismerhető a progresszív neurológiai hanyatlást és tetrospasticitást kísérő macrocephaliáról és a korai látásvesztésről.

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁRCIUS 01.

A migrén genetikája. Összefoglaló tanulmány

ERTSEY Csaba, JELENCSIK Ilona

Az elmúlt évtizedben jelentősen gyarapodtak ismereteink a migrén öröklődéséről. Populációgenetikai vizsgálatok eredményei valószínűsítik, hogy a migrén poligénesen öröklődő betegség.

Ideggyógyászati Szemle

2000. SZEPTEMBER 01.

EEG-frekvencia-elemzés

RAJNA Péter

A hagyományos (vizuális) EEG-értékelés egyik alapvető kérdése az adott EEG-összkép frekvencia-összetételének esetleges eltérése. Miután a szem számára csekély frekvenciakülönbségek megkülönböztetése nem lehetséges, megszülettek a hagyományos „széles" EEG-frekvencia-sávok (béta, alfa, théta, delta), amelyek az elektroklinikai tapasztalatok hasznosításával az ép és a kóros agyi elektromos működés meghatározásának alapjává váltak, és ezt a szerepüket a legkorszerűbb technikák alkalmazásában is megtartották.

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁRCIUS 01.

Corticalis süketség, szósüketség vagy auditoros agnosia?

FARSANG Marianna, GÖNNERTNÉ Csűri Mária, SZIRMAI Imre

A szerzők a szósüketség és a corticalis eredetű hallászavarok klinikai tüneteit és lokalizációját foglalják össze. Részletesen ismertetik két beteg kórtörténetét, akiknél a corticalis hallászavar különböző formáit figyelték meg a kórlefolyás során.

Ideggyógyászati Szemle

1998. NOVEMBER 01.

A fragilis X-betegség molekuláris genetikai vizsgálatának bevezetése hazánkban

KARCAGI Veronika, SZALAI Csaba, BIACSI Rea, TÍMÁR László, HERCZEGFALVI Ágnes, CZEIZEL Endre

A Martin-Bell-kór vagy fragilis X-betegség az örökletes mentális retardációk második leggyakoribb formája. Mivel X-kromoszómához kötött domináns betegségről van szó, a tünetek lányoknál is megjelenhetnek, elsősorban mentális zavarok formájában.

Ideggyógyászati Szemle

1998. JÚLIUS 01.

Glioblastoma multiforme: 1478 operált beteg klinikai és diagnosztikai adatai

VITANOVICS Dusán, ÁFRA Dénes

Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben az 1955-1994 közötti 40 év alatt ismételt szövettani vizsgálattal is glioblastoma multiforménak bizonyult daganat miatt operált 1478 beteg adatainak retrospektív analízisét végeztük el, különös tekintettel a kórelőzményi és klinikai adatokra.