Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1232

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

I. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban I.

Tartalom:

  • Covid-19-fertőzött vagy gyanús páciensek sürgősségi szemmel
  • Gondolatok a Covid-19-fertőzött beteg újraélesztéséről a légúti sürgősségin
  • Covid-19-pandémia során kialakított betegutak a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi
  • Orvostani Tanszék Sürgősségi Betegellátó Osztályán
  • Korai ritmuszavar detekció a Covidjárvány alatt
  • A 17. beteg Magyarországon, avagy a post-Covid ellátás kezdete a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kórház és Jósa András Oktatókórházban
  • Egy a cél, egy a harc! – avagy az összehangolt teammunka jelentősége a Covid intenzív osztályon
  • A gyermekellátás és színterei a Covid-járvány idején

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    IV. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban II.

    Tartalom:

  • Covid-19 miatti hosszantartó intubáció következtében kialakult légúti szűkületek intenzív terápiás és fül-orr-gégészeti menedzsmentje
  • A Covid-19-járványhelyzet hatása az alap- és járóbeteg-ellátásra az igénybevevők oldaláról
  • Dietetikai edukáció lehetőségei a Covid-19-járvány idején
  • Krónikus betegségben szenvedők gondozása koronavírus-járvány idején, telemedicina és az SM-gondozás a Vas Megyei Centrumban
  • A pandémia és a vészhelyzeti működés hatása a rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban egy esetprezentáción keresztül
  • Covid tények – Covid lélek

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    VI. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban I.

    Tartalom:

  • Így óvjuk a jövő nemzedékét, avagy jó gyakorlat a koraszülöttek ápolásában
  • Ápolunk, oktatunk, rehabilitálunk
  • Digitalizáció hatásai a betegelégedettségre a sürgősségi betegellátó osztályon, szakápolói szempontból
  • „Le a hosszú ruhával!” Élni és létezni ekcémásan!
  • Gluténszűrés 6 éves gyermekpopuláció körében Szombathely városában 2014–2021. évben
  • A kihűlt beteg felmelegítése és ellátása ápolói szemmel
  • Betegedukációs program kidolgozása a garat-gégetumoros betegek utógondozásában

  • Ideggyógyászati Szemle

    2022. JÚLIUS 30.

    [A szülési felkarbénulás korai diagnózisa és kezelése]

    BERÉNYI Marianne , SZEREDAI Márta , CSEH Ágnes

    [A szülési plexus brachialis laesio gyakorisága az utóbbi években csökkenést mutat, a csökkenő szülésszámnak megfelelően. A szülési felkarbénulás – nem megfelelően kezelt – formában lényegesen rontja az egyén beilleszkedését, mindennapi életét és így életminőségét is. A szülési felkarbénult újszülöttek és csecse­mők gyógyulásának elősegítése érdekében a Fejlődés­neurológiai Osztály idegpont-stimulációt is magába foglaló, komplex kezelési módszert dolgozott ki. A szülési felkarbénulás súlyosságának meg­állapítása után korai intenzív kezelést kell indítani. A legenyhébb forma (neurapraxia) a szülést követő 7–10 nap elteltével beavatkozás nélkül normalizálódik. Azokban az esetekben, amikor terápiára van szükség, többek között elektromos unipoláris idegpont-stimulációt alkalmazunk. A módszer magába foglalja az érintett idegek idegpont felőli rendszeres elektromos ingerlését, és azoknak a vele­született, szenzomotoros elemi mozgásmintáknak a strukturált gyakorlását, melyek a két felső végtag szimmetrikus mozgását segítik elő. A Fejlődésneurológiai Osztály által kidolgozott és rendszeresen alkalmazott komplex kezelési módszer az esetek közel felében teljes gyógyulást eredményez, és lényegesen javítja azok életkörülményeit is, akiknél csak részleges eredmények érhetőek el. A korai diagnózison alapuló, azonnal megkezdett komplex terápia javítja a szülési plexus bra­chialis laesio kimenetelét, az esetek zömében teljes gyógyulást eredményezve, és a részleges gyógyulással járó esetekben is javítja a mindennapos karműködést.]

    Ideggyógyászati Szemle

    2022. JÚLIUS 30.

    [Akut oropharyngealis paresissel járó diabeteses ketoacidosis – esettanulmány]

    LANTOS Judit , BARTA Zsanett , NAGY Albert , VINCZE Rita , FÜLE Kálmán , BIHARI Katalin

    [Az akut oropharyngealis paresis a Guillain–Barré-szindróma ritka variánsa. Munkánkban egy 63 éves férfi beteg esetét mutatjuk be, akinél az általános tünetek hátterében a kivizsgálás diabeteses ketoacidosist igazolt, emiatt inzulinterápiát indítottak. Két héttel később a beteg peri­oralis és nyelvcsúcsi zsibbadásról, dysphagiáról panaszkodott, beszéde dysarthriás lett. Kezdetben ezeket a panaszokat a beteg frissen diagnosztizált 1-es típusú cukorbetegségének tulajdonították. A gyorsan kialakuló paraparesis miatt a beteg mozgásképtelenné vált. A klinikai kép, a liquor és az elektrofiziológiai vizsgálat alapján akut oropharyngealis paresis igazolódott. Öt egymást követő napon át alkalmazott intravénás immunglobulin-terápia hatására a neurológiai tünetek javultak, az inzulinigény megszűnt. Egy évvel később egyedüli neurológiai eltérés az alsó végtagi areflexia volt. A beteg vércukorszintje normáltartományban volt diéta és gyógyszeres kezelés nélkül is. Az akut oropharyngealis paresis együtt járhat diabeteses ketoacidosissal, s mindkettő kezelésében hatékony lehet az immunglobulin-terápia. Tudomásunk szerint ez az első esetleírás az irodalomban, ahol az oropharyngealis paresis diabeteses ketoacidossal szövődött.]

    Lege Artis Medicinae

    2022. JÚLIUS 18.

    Beszámoló a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Negatívnyomás-terápiával a Sebgyógyulásért Egyesület interdiszciplináris fórumáról

    SZABÓNÉ dr. Révész Erzsébet

    A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Negatívnyomás-terápiával a Sebgyógyulásért Egyesület 2022. május 24-én tartotta A negatívnyomás-terápia széles körű használatának lehetőségei című közös fórumát. Az előadások számos orvostudományi területet érintettek.

    Idegtudományok

    2022. JÚLIUS 07.

    Thrombectomia versus bridging-terápia ischaemiás stroke-ban

    Az elmúlt években több randomizált, kontrollált vizsgálat hasonlította össze ischaemiás stroke-ban a kizárólagos intravénás thrombolysis és az úgynevezett kombinált bridging (áthidaló) terápia hatékonyságát, mely során az intravénás thrombolysist (IVT) endovascularis thrombectomia (EVT) követi. A vizsgálatok során a bridging terápia egyértelműen jobb eredményeket mutatott, mint a kizárólagos thrombolysis. A vizsgálatok alapján ajánlásaikban mind az amerikai, mind pedig az európai stroke-társaságok nagyérelzáródás esetén a tünetek kezdetétől számított 4 és fél órán belül az EVT-t megelőzően IVT elindítását javasolják. Ugyanakkor IVT mellett az EVT megkezdése előtti rekanalizáció aránya meglehetősen ritka (a fenti vizsgálatokat összesítő HERMES vizsgálatban ez az arány mindössze 7,6%). Noha az IVT-nek lehet egy thrombectomiát segítő hatása, az IVT alvadékfragmentációt és következményes distalis migrációt okozhat (azaz a széteső thrombus darabjai a távolabbi erekbe sodródhatnak), mely esetleg EVT-vel már nem kezelhető. A reperfúzió mértéke erős korrelációt mutat a klinikai kimenetellel, az viszont eddig nem volt ismert, hogy a távoli embolusok esetleges felszámolásából származó előny IVT mellett ellensúlyozza-e az EVT-re már nem alkalmas esetek számának potenciális növekedését. Mindemellett az IVT fokozhatja a tünetes intracerebralis vérzés (sICH) rizikóját is. A fent említett vizsgálatok adatai alapján sajnos ebben a kérdésben ellentmondásosak az eredmények.

    Hypertonia és Nephrologia

    2022. JÚLIUS 05.

    Egytablettás fix kombinációk napi kétszeri alkalmazása a hypertonia kezelésében

    LÉGRÁDY Péter

    A vérnyomáscsökkentő terápia optimalizálása legtöbbször nem a terápia egyszerűsítését jelenti. A legtöbb, napjainkban alkalmazott vérnyomáscsökkentő az alkalmazási előirat szerint 24 órás hatású, sok beteg esetében mégsem képesek megfelelő vérnyomáscsökkenést biztosítani. A kezelt hypertoniás betegek között azoknál fordul elő nagyobb arányban a nondipper jelenség, akik minden vérnyomáscsökkentőjüket egyszerre, reggel veszik be. A legújabb bizonyítékok arra utalnak, hogy jobb vérnyomáscsökkentő eredmények érhetők el akkor, ha az ACEi-ket, illetve az ARB-ket este adagolják és nem reggel. Arról nagyon kevés adat áll rendelkezésre – evidencia meg gyakorlatilag nem –, hogy egytablettás fix kombinációs készítményeket adagolnának naponta kétszer, akár ugyanabban a formában azonos vagy különböző adagban, akár két különböző kombinált készítményt.

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    2022. JÚNIUS 16.

    Intracranialis vérzések DOAC-terápia kapcsán

    SZAPÁRY László

    Az intracranialis vérzések (ICV) körülbelül 10–15%-a K-vitamin-antagonista (KVA) kezelés mellett jön létre, e vérzéstípusok mortalitása közel 60%-os. A pitvarfibrilláció okozta stroke prevenciójában aktuálisan már domináló direkt oralis antikoagulánsok (DOAC) esetén az ICV-k előfordulása mintegy fele a KVA-kezeléshez kapcsolhatóknak.

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    2022. JÚNIUS 16.

    Az avalgükozidáz-α-val végzett, 3. fázisú COMET vizsgálat hatásossági és biztonságossági eredményei késői kezdetű Pompe-kórban szenvedő betegeknél

    MOLNÁR Mária Judit

    Az α-avalglükozidáz (neoGAA) humán, rekombináns, savanyú α-glükozidáz enzimpótló terápia; fejlesztésének célja az enzim mannóz-6-foszfát-receptorhoz való kötődésének fokozása, ezáltal az enzim felvételének javítása. Mindez a glikogén clearance-t fokozva az α-alglükozidázhoz (GAA) képest javítja a klinikai hatásosságot. A kezelésben még nem részesült, késői kezdetű Pompe-kóros betegek neoGAA- (n = 51) és GAA- (n = 49) kezelését összehasonlító, 3. fázisú, kettős vak COMET vizsgálat (NCT02782741/Sanofi Genzyme) eredményeiről számolunk be (a kiindulástól a 49. hétig bezárólag).