Részletes keresés

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

Reumatológiai gyulladásos betegségek és cardiovascularis rizikó a reumatológus szemszögéből - A Figyelő 2016;1

SZEKANECZ Zoltán

A gyulladásos reumatológiai kórképek (arthritisek és autoimmun betegségek) nagy részében akcelerált atherosclerosis és következményesen megnövekedett cardiovascularis (CV) morbiditás és mortalitás észlelhető. Ennek háttere leginkább rheumatoid arthritisben (RA) ismert (ezért a továbbiakban döntően erre fókuszálunk), de jellemző a spondylarthritisekre, köszvényre, juvenilis arthritisre, SLE-re, sclerodermára, myositisre is.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2016. SZEPTEMBER 30.

Az Active-C nyaki porckorong-protézis használatával szerzett tapasztalataink

MISIK Ferenc, BÖÖSI Martina, PAPP Zoltán, PADÁNYI Csaba, BANCZEROWSKI Péter

A nyaki porckorongsérvek kezelésében a legelterjedtebb műtéti eljárás évtizedekig az elülső feltárásból végzett dekompresszió és a szomszédos csigolyák fúziójával járó rögzítés volt. A nyaki porckorong-protézisek alkalmazásával lehetővé vált, hogy az érintett szegmentum mozgásai megmaradjanak, feltételezhetően csökkentve a szomszédos csigolyák és porckorongok túlterhelését.

HUN 2016;69(09-10)

Klinikum

2016. JÚLIUS 05.

A biológiai terápiás szerek immunogenitásának szerepe a gyakorlatban - A Figyelő 2015;1

SÜTŐ Gábor

A rheumatoid arthitis kezelésében a TNF-α-gátló biológiai terápia az egyik legjelentősebb gyógyszercsoport a hagyományos betegségmódosító szerekre nem megfelelően reagáló betegeknél. A biológiai szerek fehérjetermészetüknél fogva immunogének.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2015. NOVEMBER 20.

Hyperglykaemiás hemiballismus: implikációk a hálózatanalízisből a kognitív károsodásra

KINCSES Tamás Zsigmond, VADÁSZ Dávid, NÉMETH Dezsõ, JANACSEK Karolina, SZABÓ Nikoletta, DÉZSI Lívia, BABOS Magor, VÖRÖS Erika, VÉCSEI László

A hyperglykaemia indukálta hemiballismus a mozgászavarok olyan ritka formája, melyet a hemiballismus, az MR-felvételeken a kontralaterális T1 striatalis hiperintenzitás és nonketoticus hyperglykaemia triásza jellemez.

HUN 2015;68(11-12)

Hírvilág

2012. JÚNIUS 07.

A stressz rombolja a gyerekek kognitív fejlődését

A gyermekkori stressz késleltetheti az agyi fejlődést

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2011. NOVEMBER 30.

Adatok a magyarországi subarachnoidealis vérzésekről. A kórházak 2009. évi jelentései alapján készült elemzés

KOZÁK Norbert, SZABÓ Sándor, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A subarachnoidealis vérzés (SAV) statisztikai jellemzőit vizsgáltuk hazánkban 2009-ben. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé a kórházak által a BNO-10 I60-as kódjával jelentett aktív fekvőbeteg-osztályos adatokat elemeztük.

HUN 2011;64(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

A mély agyi stimuláció szerepe az epilepszia kezelésében

JANSZKY József, BALÁS István, KOVÁCS Norbert

A mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS) egyre nagyobb teret hódít az idegrendszeri betegségek kezelésében. Indikációs területe folyamatosan bővül, egyre több a széles körben elfogadott és „törzskönyvezett” eljárás, ahol véletlen besorolásos, többcentrumos, nemzetközi vizsgálat is alátámasztotta a DBS hatékonyságát egyes betegségekben.

HUN 2011;64(09-10)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Behívó méhnyakrák-szűrésre

Nemsokára SMS-ben kapnak meghívást méhnyakrák-szűrésre a Tower Hamlets kelet-londoni körzet NHS (National Health Service) biztosítással rendelkező lakosai háziorvosi rendelőjüktől.

HUN

Lege Artis Medicinae

2011. MÁRCIUS 20.

JAK2 V617F: a stentthrombosis új kockázati tényezője?

PINCZÉS István, FEKETE Viktória, ZÁMOLYI Károly

Habár a stentek megjelenése drámaian javította a percutan coronariaintervenciók eredményességét, új szövődmény, az in-stent thrombosis megjelenésével kellett számolni. A kiterjedt kutatás eredményeképpen a korábban gyakori szövődmény jelenleg 1%-ban jelentkezik.

HUN 2011;21(03)

Ideggyógyászati Szemle

2010. MÁRCIUS 24.

Terápiarezisztens kényszerbeteg kezelése mély agyi stimulációval - esetismertetés

CSIGÓ Katalin, DÖME László, HARSÁNYI András, DEMETER Gyula, RACSMÁNY Mihály

Az utóbbi 30 évben jelentős fejlődés történt a kényszerbetegség mechanizmusának megértésében és terápiájában.

HUN 2010;63(03-04)