Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1988. AUGUSZTUS 01.

Indomethacin alkalmazása a neurogén hyperthermia csillapítására

DR TÓTH-DARU Péter, DR BENEDEK György, DR JANÁKA Judit, DR HORTOBÁGYI Annamária, IFJ DR OBÁL Ferenc, DR CZOLLNER-SASI Katalin

A szerzők agysérülés vagy agyi műtét után fellépő algopyrinre nem reagáló neurogén hyperthermiában indomethacin végbélkúpot (1 mg/kg) használtak lázcsillapításra. Tizenegy betegnél a láz a sérülést vagy műtétet követő első 24 órában lépett fel, ezek közül 10 esetben hatékonynak bizonyult az indomethacin. Azokban az esetekben viszont, amikor az agyi sérülést vagy műtétet követően több mint 72 óra múlva lépett fel láz, az indomethacin hatástalannak bizonyult. In vitro tanulmányban összehasonlították az indomethacin és a pirazolon származék lázcsillapítók (antipyrin, aminopyrin és dioyrin) hatását az arachidonsav anyagcserére. Megállapították, hogy az indomethacin kis koncentrációban gátolja a cyclooxigenáz enzimet, a pirazolon származék lázcsillapítók hatástalannak bizonyultak. Egyetlen vizsgált anyag sem befolyásolta a lipoxigenáz enzim működését. Ezek alapján a szerzők javasolják az indomethacin használatát neurogén hyperthermia csillapítására.

HUN 1988;41(08)

Ideggyógyászati Szemle

1976. NOVEMBER 01.

A friss agysérülések neuropatológiája

DR LEEL-ŐSSY Lóránt

A neuropatológiai vizsgálatok amellett szólnak, hogy a contusiós sérülések száma jóval nagyobb, mint azt eddig gondoltuk, ezért óvatosan kell bánni az ún. ,,tiszta" commotiós esetekkel. Lényeges továbbá a primaer sérülések észlelése mellett a várható, vagy kialakuló secundaer változások ismerete, mert ezek gyors elhárítása gyakran életmentő lehet. A morfológiai vizsgálatok éppúgy, mint a klinikai és idegsebészeti tapasztalatok ismételten hangsúlyozzák az egységes, korszerű, gyors ellátást lehetővé tevő neurotraumatológiai részletek kialakításának szükségességét.

HUN 1976;29(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1951. DECEMBER 19.

Parietalis tünetegyüttesek (Gerstmann-syndrome, szemléleti kórságok) a feltételes reflextan tükrében

JUBA Adolf

A bal parietalis tájék három körülírt koponyasérüléses esetében (a góc az 1. esetben a gyr. angularisnak, a gyr. supramarginalisnak és az 1. temp. tekervény tövi szakaszának találkozási pontját, a 2. és 3. megfigyelésekben a gyr. angularist és részben az occipitalis kérget éri) anomia, parietalis agraphia és alexia, végül ujjagnosia volt megállapítható. Az anomia a pavlovi tanok nyomán az ingerület fokozott iradtiatiója, csökkent koncentrálódása, végső fokon a differenciálási gátlás lefokozottsága útján értelmezhető: a betegek a hasonló szavak sorát vetik fel, de nem jutnak el minden esetben az adaequat szó-nyomhoz. Az agraphia és az alexia létrejövetelében hasonló mechanismus érvényesül, melyet még a betűkből összerakott szó rögzítését célzó dinamikus stereotypia korlátozottsága súlyosbít. A parietalis gócok tehát a beszédet a maga egészében korlátozzák és a sérülés okozta kórtünetek egyáltalában nem lehet az illető hely normal működésének negatívumaként felfogni. Az ujjagnosia az 1. esetben egyszerű ujj-anomiaként jelentkezett; a 2. és a 3. esetben - ahol az occipitalis kéreg is sérült - a zavar a Gerstmann-f. valódi ujj-agonsiának felelt meg. Itt a feltételes kapcsolatok többrétegű gátoltságával lehet számolni, melyben a kinaesthesiás-optikus összeköttetés lazulása nagy szerepet játszik. Egy negyedik, j. o. agysérülésnél a góc a jobb interparietalis barázda hátsó szakaszának inkább felső ajkában helyezkedett el. Az epilepsiás rohamok aurájában forgó szédülés, kezdetén ellenoldali adversio lépett fel, ami mind góctünetként értékelhető. Az aura alatt kifejlődött makropsia a tárgyak nagyságát jelző optikus és szemizom-érzéses kapcsolatok (Pavlov) eltorzulásaként fogható fel, mely a kóros ingerület nyomán bontakozott ki.

HUN 1951;4(04)