Részletes keresés

Idegtudományok

2011. AUGUSZTUS 15.

Agysérült gyermekeknél gyakoribb a roham

Közepesen súlyos és súlyos traumás agysérülést (TBI) szenvedett gyerekeket figyeltek meg kilenc hónapon át a Denveri Gyermekkorházban a Coloradoi Egyetem kutatói. Tanulmányuk azt vizsgálta folyamatos EEG megfigyeléssel (cEEG), hogy a felnőttekhez képest a gyermekek milyen gyakran szenvednek korai poszttraumás rohamoktól (EPTS). Kiderült, hogy az EPTS kétszer olyan gyakran jelentkezik agysérült gyermekeknél, mint felnőtteknél.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Növelheti a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát az amfetamin?

A vényköteles amfetaminok szedése növelheti a Parkinson-kór későbbi kialakulásának kockázatát - egy új kutatás szerint. A kutatók ugyanakkor elismerték, hogy a vizsgálat nem mutatott ok okozati összefüggést, ezért további kutatásokra lesz szükség.

HUN

Idegtudományok

2011. AUGUSZTUS 15.

Agysérült betegeknél hasznos a test hűtése

Súlyos agysérülést elszenvedett betegek testhőmérsékletének csökkentése (kontrollált hypothermia) javíthatja a betegség kimenetelét és csökkentheti a neurológiai szövődményeket.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Agysérülésre hasznos az omega-3?

Az omega-3 zsírsavak bevitele javítja a trauma következtében kialakuló agysérülés kimenetelét – olvasható a Neurosurgery februári kiadványában.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2007. JÚLIUS 30.

Protein biomarkerek szerepe a koponyasérülés kísérletes modelljeiben és a klinikumban

LÜCKL János, FARKAS Orsolya, PÁL József, KÖVESDI Erzsébet, CZEITER Endre, SZELLÁR Dóra, DÓCZI Tamás, KOMOLY Sámuel, BÜKI András

Ma Magyarországon a 40 évesnél fiatalabbak körében a baleset következtében kialakuló agysérülés a vezető halálok, mortalitása a fejlett országokhoz mért kétszerese. Becslések szerint ez a súlyos szocioökonomikus következményekkel járó betegség 2020-ra a harmadik vezető halálokká válhat világszerte.

HUN 2007;60(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

Növekedési faktorok hatása az organotipikus egéragyszelet-tenyészeten fenntartott csontvelõi õssejtek differenciálódására

BRATINCSÁK András, LONYAI Anna, SHAHAR Tal, HANSEN Arne, TÓTH E. Zsuzsanna, MEZEY Éva

Napjainkban több adat bizonyítja, hogy a csontvelői őssejtek (BMDSCs) az agyban idegsejtekké, illetve egyéb sejtekké képesek alakulni. Új módszerümk egyesíti az in vitro munka egyszerűségét az in vivo végzett vizsgálatok sok előnyével. Kísérleteinkben egéragyból organotipikus szeletkultúrát (OTC) hoztunk létre, amelyre GFP-jelölt csontvelősejteket helyeztünk, majd különböző, a médiumban oldott anyagok hatását teszteltük rajtuk.

HUN 2007;60(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2005. JÚLIUS 10.

Az agyi perfúziós nyomás emelése dopaminnal - ellentmondásos hatások a súlyos koponyasérülés kezelésében

BARZÓ Pál, CZIGNER Andrea, ANTHONY Marmarou, ANDREW Beaumont, DEÁK Gábor, PANOS Fatouros, FRANK Corwin

A súlyos agysérülést követő koponyaűri nyomásfokozódás kezelése során az agyi perfúziós nyomás fontos szereppel bír. Éppen ezért az intracranialis nyomás emelkedése esetén a vasopressorok alkalmazása elfogadott módszer az artériás középnyomás és ezáltal az agyi perfúziós nyomás emelésére és szinten tartására. A terápia kapcsán azonban továbbra is vannak megválaszolatlan kérdések és lehetséges kockázatok. Tanulmányukban a szerzők arra kerestek választ, hogy milyen hatása van a dopaminnak az élettani folyamatokra, valamint az MR-rel jól mérhető agyödémára és az agyi vízterekre.

HUN 2005;58(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚNIUS 10.

Az epileptogenezis és a megelõzés kérdései tüneti epilepsziákban

NIKL János

A tüneti epilepsziák általában jóval az agysérülést követõen, az úgynevezett latens periódus után jelentkeznek. Ebben az idõszakban az agyban progresszív szerkezeti és működési változások játszódnak le, amelyek végeredményben fokozott excitátoros állapotot okoznak. Az epileptogenezis folyamata állatkísérletekben vizsgálható, így a kindling, a status epilepticus, a hypoxiaischaemia, a traumás agysérülés modelljeiben. Az itt nyert adatok azt a hipotézist támasztják alá, hogy az elsõ sérülés alacsonyabb görcsküszöböt eredményez, de az epilepszia kifejlõdéséhez hozzájárulnak genetikai és környezeti faktorok, valamint valószínű, hogy második inzultus is szükséges.

HUN 2004;57(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2001. NOVEMBER 01.

A vér-agy gát zárt koponyasérülést követő akut változásának nyomon követése MR-vizsgálattal

BARZÓ Pál, CZIGNER Andrea, MARMAROU Anthony, FATOUROS Panos, CORWIN Frank, DUNBAR Jana

A tanulmány célja a vér-agy gát diffúz agysérülést követő akut változásainak in vivo nyomon követése volt kontraszt· anyag (Gd-DTPA) adását követően készült T₁-súlyozott MR-képek segítségével. A vizsgálatok során a maximális szignálintenzitás növekedéséből következtettek a sérülés mértékére.

HUN 2001;54(11-12)

Lege Artis Medicinae

1994. AUGUSZTUS 31.

Felépülés négy hónapos vagy annál tovább tartó perszisztáló vegetatív állapotból

KEITH Andrews

Egy speciálisan a perzisztáló vegetatív állapotú betegek rehabilitácójára tervezett osztályra egy más után bekerült 43 beteg adatainak feldolgozásával retrospektív tanulmány készült. Közülük 11-en agysérülés után négy hónappal vagy még később nyerték vissza az eszméletüket. A beszámoló szerint a betegek első olyan reakciója, amikor szemükkel már követni tudtak, az állapot 4. hónapja és 3. éve között, míg az utasításra való első reagálást a 4. és a 12. hónap között észlelték. Mindössze egy beteg nem volt képes kommunikációra, hatan használtak nem verbális eszközöket legalább az igen és a nem kifejezésére, négyen tudtak beszélni. Hat beteg szorult teljes ellátásra, míg ketten váltak önállóvá napi tevékenységük során. Négy beteg tudott önállóan enni, háromnak volt szüksége segítségre, négy betegnél fenn kellett tartani a gyomorszondás táplálást.

HUN 1994;4(08)