Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 30.

A háziorvos feladatai az akut coronariaszindróma ellátásában

SZABÓ János, BALOGH Sándor

Az akut coronariaszindrómában szenvedő beteg gyógyulásának esélyeit jelentősen befolyásolja a pontos diagnózis felállításának gyorsasága, a szakszerű helyszíni ellátás és a lehető legrövidebb időn belüli - a legoptimálisabb végleges ellátást nyújtó - gyógyintézetbe szállítás.

HUN 2006;16(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2005. FEBRUÁR 20.

Az akut ischaemiás stroke kezelése a jelenlegi ajánlások tükrében

SZEGEDI Norbert, MAY Zsolt, ÓVÁRY Csaba

Az agyi érbetegségek a fejlett államok haláloki listáján a harmadik, a szerzett rokkantság okai között az első helyen szerepelnek. Az akut stroke-esetek 80%-a ischaemiás eredetű. Az akut ischaemiás stroke kezelését forradalmasította az NINDS rt-PA stroke-vizsgálatban hatékonynak bizonyult szisztémás thrombolysis; ezt követően számos új ajánlás született.

HUN 2005;15(02)

Lege Artis Medicinae

2005. JANUÁR 20.

Tudományos tallózó

Az acetilszalicilsav által indukált asztma prevalenciája BMJ 2004;328:434-7. Az acetilszalicilsav által indukált asztma közölt prevalenciája függ a vizsgált populációtól és a szenzitivitási reakciók és a kimenetel definíciójától. A szerzõk 21 véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálat metaanalízise (1029 beteg) alapján mérték fel az acetilszalicilsav által indukált asztma prevalenciáját az átlagos asztmás populációban, és vizsgálták a keresztérzékenységet más nem szteroid gyulladásgátlókkal és a paracetamollal.

HUN 2005;15(01)

Lege Artis Medicinae

2004. NOVEMBER 30.

A kis dózisú acetilszalicilsav-terápia gastrointestinalis veszélyei

RÁCZ István

Az acetilszalicilsav a szintetizálása óta eltelt több mint 100 év alatt az egyik legsikeresebb gyógyszernek bizonyult. A kis dózisú, tartós acetilszalicilsav- terápia csökkenti a myocardialis infarctus kockázatát, a stroke gyakoriságát, valamint az artériás érbetegségek és emboliás betegségek által okozott halálozást is.

HUN 2005;15(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2004. NOVEMBER 30.

A nem szteroid gyulladáscsökkentő kezelés felső tápcsatornai mellékhatásainak gyógyszeres megelőzése

HERSZÉNYI László, TULASSAY Zsolt

A rheumatoid arthritises és az osteoarthritises betegek kezelésében igen hatékonyak a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek: a fájdalom és a gyulladás csökkentése révén jelentősen javul a betegek életminősége. A nem szteroid gyulladáscsökkentők tartós szedése esetén azonban jelentős a tápcsatornai szövődmények kockázata, s ennek komoly egészségügyi és gazdasági következményei vannak.

HUN 2005;15(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2004. NOVEMBER 30.

A nem szteroid gyulladáscsökkentők és alkalmazásuk újabb lehetőségei

MŰZES Györgyi

Újabb kutatások szerint a ciklooxigenáz- (COX-) enzimek által mediált, a prosztaglandinok szintéziséért felelős reakcióút oki szerepet játszhat a humán daganatok kialakulásában és progressziójában.

HUN 2005;15(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2004. NOVEMBER 30.

Az aszpirintől a coxibokig A nem szteroid gyulladásgátló kezelés Janus-arca

NEMESÁNSZKY Elemér

Az aszpirin felfedezése óta eltelt egy évszázadot meghaladó időszak, valamint a nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek alkalmazása során szerzett tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a mellékhatások az életet is veszélyeztető szövődmények formájában is megnyilvánulhatnak. Különösen a rizikócsoportba sorolható betegek - kockázati tényezők: időskor, az anamnézisben gastroduodenalis ulcus, szteroidszedés, antikoaguláns kezelés - esetén fontos a gastroprotectio, azaz preventív medikáció a szövődmények elkerülése érdekében. Ebben a vonatkozásban a leghatékonyabb gyógyszercsoportnak a protonpumpa-inhibitorok bizonyultak.

HUN 2005;15(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2004. SZEPTEMBER 18.

HPS - Stroke (Heart Protection Study - Stroke)

MATOS Lajos

Kezelés: Simvastatin napi 40 mg adagban. Kísérõ kezelés: A betegek 77%-a acetilszalicilsavat, 11%-a per os alvadásgátlót szedett. Kezelt személyek: Cerebrovascularis betegségben szenvedõ, 40-80 éves betegek, akiknél legalább 3,5 mmol/l, nem éhgyomri szérumösszkoleszterinszintet mértek. A vizsgálatba került betegek anamnézisében átmeneti ischaemiás roham (TIA), carotisendarterectomia, ballonos értágítás, nem vérzéses eredetű, bénulást nem okozó szélütés szerepelt, illetve koszorúér- vagy más, okkluzív érbetegség, cukorbetegség, illetve 65 évesnél idõsebb férfiak esetében kezelt hypertonia fordult elõ.

HUN 2004;14(08-09)

Lege Artis Medicinae

2004. FEBRUÁR 21.

LIPS (Lescol Intervention Prevention Study)

MATOS Lajos

Kezelés: fluvastatin (2×40 mg/nap per os) vagy placebo. Kísérõ kezelés: A betegek 97,6%-a szedett a vizsgálati szeren kívül acetilszalicilsavat, 70%-uk β-receptorblokkolót, 57%-uk kalciumcsatorna-gátlót, 55%-uk nitrátot, 38%-uk ACE-gátlót és 19%-uk diuretikumot.

HUN 2004;14(02)

Lege Artis Medicinae

2004. FEBRUÁR 21.

QUO VADIS (QUinapril On Vascular Ace and Determinants of Ischemia Study)

MATOS Lajos

Kezelés: Quinapril naponta 40 mg per os. Kísérõ kezelés: Minden beteg kapott a coronariabypassműtét után kis adagban acetilszalicilsavat. Diuretikum, antiarrhythmiás szer, digitálisz vagy triciklikus antidepresszáns szedését nem engedték a vizsgálat idõtartama alatt.

HUN 2004;14(02)