Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

Magyar szerzők külföldi szakfolyóiratokban publikált közleményeinek kivonatai

HUN 2000;10(03)

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Antifoszfolipid szindróma

GERGELY Péter

Az antifoszfolipid szindróma (APS) újabban felismert tünetegyüttes, amelyre leggyakrabban a mélyvénás thrombosis(ok), thrombocytopenia, agyi thrombosis, valamint nőkben ismételt spontan abortusz előfordulása jellemző. Ritkábban más thromboemboliás komplikációk is fellépnek. A tünetegyüttest a foszfolipidekkel (például kardiolipinnel) reagáló autoantitestek okozzák. A szindróma leggyakrabban szisztémás lupus erythematosusban észlelhető.

HUN 1993;3(02)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁJUS 27.

Abortusz

FRENKL Róbert

- Mi lesz ebből? Egészségügyben, egyházban, társadalomban, törvényhozásban? Erkölcsi alapot a töprengésre elsősorban nem azért érzek, mert emberként, orvosként egyaránt idegenkedem e be avatkozástól, ez természetes -, hanem mert gyermekeim megszülettek, méginkább, mert néhány esetben, amikor fiatal és idősebb párok, barátok, ismerősök megtiszteltek bizalmukkal, konfliktus helyzetben tanácsot kérve, az együttes tépelődés eredményeként a nemvárt gyermek megtartása mellett döntöttek.

HUN 1992;2(05)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁJUS 27.

Az emlőrák klinikai prognosztikai faktorai

SVASTICS Egon, RINGWALD Gábor, SZÁMEL Irén, TÓTH József, BESZNYÁK István

A szerzők megállapítják, hogy a rákos betegségekben, így az emlőrákban is a prognosztikai faktorok kutatása és meghatározása fontos tényező. Intézetük, 1979–1984 között operált, 744 emlőrákos beteget felölelő anyagát dolgozták fel és statisztikailag értékelték. Azt találták, hogy a tápláltság, nemi élet, abortuszok, szülések száma, rákbetegség a vérrokonok között és a tumor lokalizációja a beteg túlélésére nincs hatással. Az életkor vonatkozásában a posztmenopauzás betegek túlélése kedvezőbb, és a leggyengébb a premenopauzában levőké. A tumor nagysága és különösen a pozitív nyirokcsomók száma a beteg életkilátásait jelentősen befolyásolják. A primér daganat ösztradiol receptor (ER) és progeszteron receptor (PR) tartalmának és a túlélésnek összefüggését a többi változó tükrében vizsgálták. Megállapítják, hogy a receptortartalom növekedésével a túlélés kedvezőbb, a háromnál több pozitív nyirokcsomó csoportban az ER-pozitív betegek száma szignifikánsan alacsonyabb. A lokális recidivák és a távoli áttétek számában is találtak eltérést. Minél magasabb a receptor tartalom annál kedvezőbb a hatás. Receptor pozitivitás mellett az áttétes esetekben gyakoribb volt a csontáttétek aránya. A receptor negatív betegek áttétei többnyire már az első három éven belül manifesztálódtak. A receptor tartalom ismerete nemcsak a betegség prognózisának megállapításában fontos, de nagy segítséget jelent az adjuváns kezelés és az esetleges későbbi recidiva helyes kezelésének meghatározásában.

HUN 1992;2(05)