Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 779
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
Migrénes stroke, migrén és stroke
A migrén és a stroke kapcsolata több szintű. Mivel mindkettő gyakori, így ischaemiás stroke más okból migrénben is szenvedő betegnél is kialakul. Az ischaemiás stroke tünetei hasonlíthatnak aurás migrénre, és valódi migrénes infarktus (MI) is kialakulhat. Ez utóbbiról akkor beszélünk, ha a migrénroham teljesíti az alábbiakat: Aurás migrénben szenvedő betegnél jelentkezik, megfelel a korábbi rohamoknak, kivéve, hogy egy vagy több auratünet tovább tart, mint 60 perc, képalkotó vizsgálat infarktust igazol a megfelelő területben és más ok kizárható. A migrénes infarktus incidenciája alacsony, az összes ischaemiás stroke 0,2–0,5%-a. Ez a fiatalok körében azonban 13% is lehet. Az MI gyakoribb nőkben, elsősorban a hátsó érterületet érinti (posterior: 70–80%), általában kisméretű (64,7%), többszörös laesio észlelhető az esetek 41,2%-ában.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
HHV-6-asszociált rhombencephalitis. Egy ritka herpeses encephalitiseset sikeres kezelése
A humán herpesvírus-6 (HHV-6) egy elterjedt neurotropikus vírus. A primér fertőzés általában gyerekkorban következik be, tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel. A vírus látens formában a mononuclearis sejtekben, részben az agyszövetben perzisztál. A HHV-6 reaktiválódása ritka, amit főként immunszuppresszió esetén, általában haemopoeticus őssejt-transzplantációt követően figyeltek meg. A vírus reaktiválódása encephalitist okozhat, ami súlyos, általában jelentős maradványtünetekkel gyógyuló kórkép.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
Az internetfüggőség hátterének vizsgálata középiskolások körében
A széles körű internet-hozzáférés következtében kialakult problémás internethasználat (más néven internetfüggőség) egyre gyakoribb. Az internetfüggők egész életmódja átalakul, saját elhatározásukból képtelenek csökkenteni az internethasználatot, és ha megfosztják őket az internettől, szinte elvonási tüneteik lesznek: idegessé, nyugtalanná, ingerlékennyé válnak. A jelenség akár a fiatalkorúak 5%-át is érintheti.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
Ischaemiás stroke mimic – Irodalmi áttekintés
A stroke a halálozás egyik vezető oka és a rokkantsághoz vezető leggyakoribb tényező. A megelőzésen kívül a terápia alappillére az akut esemény bekövetkeztekor a beteg mihamarabbi centrumba juttatása és systems thrombolysis, illetve endovascularis beavatkozás elvégzése. Mindazonáltal a stroke diagnózissal sürgősségi ellátóhelyre szállított betegek egy részének panaszait nem agyi keringészavar, hanem egyéb eltérés okozza, aminek felismerése gyakran – az idő szűkössége okán – igen nagy kihívást jelent.
Klinikum
2022. JÚNIUS 14.
Hogyan befolyásolják az orális fogamzásgátlók és a nemi hormonok a társas viselkedést és az empátiát?
Az orális fogamzásgátlók (OF) és az endogén női nemi hormonok a természetes nemi ciklussal (TC) bíró nőkben számos pszichológiai sajátosságot befolyásolnak (pl. kognitív működés és érzelmek), azonban eddig kevés vizsgálat foglalkozott ezek társas viselkedésre gyakorolt hatásával. Egy korábbi vizsgálat eredményei már utaltak arra, hogy a TC-vel bíró nők proszociálisabb viselkedést tanúsítanak, mint az OF-et szedők, azonban a háttérben álló neuroendokrin hatásmechanizmus feltáratlan maradt. Ezért német és svájci pszichológusok és viselkedési közgazdászok elemezték, hogy milyen az egészséges OF- és TC-nők társas döntéshozatali folyamata, társas viselkedése és empátiája ciklusuk különböző ösztradiol- és progeszteronszintű szakaszaiban.
Klinikai Onkológia
2022. MÁJUS 30.
Pszichológiai intervenciók az onkopszichológia területén
A daganatos diagnózis nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megterheli az érintetteket, ezért a rákbetegek átfogó kezeléséhez elengedhetetlen a pszichoszociális faktorok azonosítása és tudományos bizonyítékokon alapuló pszichológiai módszerekkel való ellátása. Az onkológiai betegeknél leggyakrabban megjelenő pszichés problémák a szorongás, pánik, depresszió és a betegség okozta stressz által kiváltott poszttraumás stressz zavar (PTSD). A szakszerű pszichoterápiás segítségnyújtás hozzájárulhat az életminőség javulásához, a stresszcsökkentéshez, az alkalmazkodóképesség fejlődéséhez, az énerő és a belső erőforrások növeléséhez, továbbá az egészségügyi személyzettel való együttműködés megerősítéséhez is. Ezen összefoglaló tanulmány elsődleges célja, hogy a különböző pszichológiai irányzatok onkopszichológiai alkalmazhatóságáról nyújtson betekintést az onkológia területén dolgozó szakembereknek és az érdeklődőknek.
Ideggyógyászati Szemle
2022. MÁJUS 30.
[A Covid-19 a pislogási reflex rendellenességét okozhatja]
[Jól ismertek a koronavírus 2019 (Covid-19) fertőzéshez társuló neurológiai tünetek és szövődmények. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a pislogási reflex tesztjével értékeljük az agytörzsi és a trigeminus/facialis idegek és az ezek közötti idegpályák működését Covid-19 betegség esetén. Prospektív vizsgálatunkba 30 poszt-covidos beteget (16 férfi, 14 nő) és harminc egészséges kontrollszemélyt (17 férfi, 13 nő) vontunk be. A poszt-covidos betegcsoportba olyan személyeket vontunk be, akik orrgarati kenetmintája polimeráz láncreakcióval pozitívnak bizonyult súlyos akut respiratorikus koronavírus 2019 szindrómára, és akik korábbi klinikai tünetei megfeleltek a Covid-19 betegség diagnózisának. A beválasztáshoz a résztvevők neurológiai vizsgálata normáleredményt kellett adjon. A pislogási reflex tesztjét valamennyi résztvevőn elvégeztük. Elemeztük a pislogási reflex R1, ipsilateralis R2 (IR2) és contralateralis R2 (CR2) hullámait. Az átlagos életkor az egészséges kontrollcsoportban és a poszt-covidos betegcsoportban 34,0 ± 6,4 és 38,4 ± 10,6 volt. A két csoport megegyezett életkorban és a nemek arányában is. Az R1, IR2 és CR2 latenciák/amplitúdók nem különböztek a két csoport között. Az oldalak közötti R1-látenciakülönbség 0,5 ± 0,3 és 1,0 ± 0,8 volt az egészséges kontrollcsoportban és a poszt-covidos betegcsoportban (p = 0,011). Egy egészséges kontrollszemélynek és 12 poszt-covidos betegnek volt legalább egy abnormális pislogásireflex-paramétere (p = 0,001). Tanulmányunk kimutatta, hogy a Covid-19 az agytörzset és a trigeminus/facialis idegeket, valamint az ezek közötti idegpályákat is tartalmazó pislogási reflexkör szubklinikus rendellenességét válthatja ki.]
Ideggyógyászati Szemle
2022. MÁJUS 30.
Kognitív funkcióromlás vizsgálata praxisközösségekben – tanulságok
A „Három generációval az egészségért program” praxisközösségeiben a háziorvosok feladata volt a dementia szűrése mini-COG és Mini Mental State vizsgálattal. Célul tűztük ki a bevontak szűrési eredményeinek, ezek orvos általi értékelésének és a betegek további sorsának bemutatását. A bevontaknál mini-COG teszt után, dementiagyanú esetén végezték el az MMSE tesztet. A vizsgáló a kapott eredményt kóros vagy nem kóros kategóriába sorolta, rögzítette a továbbküldés megtörténtét, az adatokat egy online felületen rögzítette. Vizsgálatunk keresztmetszeti vizsgálat, a célkitűzésekben leírt paraméterek alakulását, illetve megoszlását írjuk le nyers esetszámokkal és részarányokkal. A páciensek bevonása az 55 év felettiek körében konszekutív módon történt. Csak azokat az eseteket (29 730) elemeztük, ahol rendelkezésre állt a mini-COG és az MMSE teszt eredménye, azok orvos általi értékelése, a szakellátásba való továbbküldés adatai. A Mini-Cog teszt alapján a vizsgáltak 64%-ánál merült fel kognitív hanyatlás gyanúja. Miszklasszifikáció 13 015 esetben fordult elő, a Mini-Cog teszt pontszámai alapján a kognitív hanyatlás és a háziorvosok által is kórosnak gondolt elváltozás 21%-ban egyezett. Az MMSE teszt a minta 34%-ánál (10 174 fő) vetett fel dementiagyanút, a részt vevő háziorvosok 4262 (42%) főnél ítélték kórosnak az eredményt. A Mini-Cog teszt pontszámok alapján kóros értékkel rendelkező személyek 11%-a (2095 fő), az MMSE teszt pontszámok alapján dementiagyanús személyek 17%-a (1709 fő) kapott beutalót szakellátásba. Vizsgálatunk a kognitív hanyatlás detektálásának gyakorlatát mérte fel az egészségügyi alapellátásban. A praxisközösségek a dementia szűrésére elfogadott eszközöket használták, a kapott eredmények értékelése és a dementiagyanús esetek szakellátásba irányítása az elvárt szint alatt maradt. Az alapellátók dementiadetektálással, -kezeléssel kapcsolatos ismereteinek fejlesztése, illetve a szakellátással való kapcsolatának erősítése szükséges.
Klinikai Onkológia
2022. ÁPRILIS 30.
Gondolatok a gyomorrákos betegek nem sebészi kezeléséről
A gyomorrákos betegek oki és tüneti kezelése az oncoteam javaslatán alapuló, interdiszciplináris feladat, amelynek során a beteg állapotára kiemelt figyelmet kell fordítani. Hazánkban a perioperatív (neoadjuváns és adjuváns) kemoterápia, még inkább a radiokemoterápia várható előnyeikhez képest kevésbé elterjedt módszerek. Az áttétes betegség kezelésében legjobb eredmény az első vonalban várható, HER2-pozitív esetben trasztuzumab, HER2-negatív (és PD-L1 pozitív) daganatban a nivolumab és pembrolizumab citosztatikus kezeléshez adásával. A kemoterápia szerei a ciszplatin, kapecitabin, az indikáción túli oxaplatin és a fluoropirimidinek, valamint taxánok különböző kombinációi. Másodvonalban a ramucirumab, harmadvonalban a trifluridin-tipiracil jelentenek újabb lehetőséget. A szerzők hangsúlyozzák a molekuláris célpontalapú terápia, az ezt biztosító (racionális indikációval végzett) új generációs szekvenálás fontosságát, s kitérnek a tumoragnosztikus kezelésre is. Speciális klinikai helyzetek (tumoros vérzés, peritonealis áttétek, idősek, rossz általános állapotúak) ellátására is adnak javaslatot. Hangsúlyozzák, hogy a gondos tüneti terápiát nemcsak terminálisan, hanem a diagnózis felállításától kell szorgalmazni, s hangsúlyozzák, hogy a szomatikus tünetek ellátása mellett a pszichés és szociális tényezők figyelembevétele is szükséges, valamint a beteggel, családdal történő, megfelelő kommunikáció a későbbiekben a különbözőképpen jelentkező elégedetlenség megelőzését is szolgálja.
Klinikum
2022. ÁPRILIS 15.
A szérum D-vitamin-koncentrációja és a dementiakockázat közötti összefüggés 2-es típusú cukorbetegeknél
Néhány év óta csökken a cukorbetegek vascularis mortalitása és nő körükben a dementia miatti halálozás. Az általános populációban a jó D-vitamin-státusz csökkenti a dementia kockázatát, de igaz-e ez a diabetesesek körében is?
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.