Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1012

Hírvilág

2022. OKTÓBER 05.

Svante Pääbo DNS-kulcsot adott a bennünk élő neandervölgyihez

Svante Pääbo munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ében kimutatható a neandervölgyi örökség – mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora az MTI-nek annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

Mesterséges intelligenciával támogatott digitális terápiatervezés a precíziós onkológiában

DÓCZI Róbert, TIHANYI Dóra, DIRNER Anna, LAKATOS Dóra, SZALKAI-DÉNES Réka, VODICSKA Barbara, FILOTÁS Péter, DÉRI Júlia, PAJKOS Gábor, SCHWAB Richárd, PETÁK István

A precíziós onkológiai megközelítés mára a rutinellátás részévé vált. Egyre több daganatos betegnél készül több száz génes molekuláris diagnosztikai vizsgálat, és több mint 100 célzott vagy immunterápiás gyógyszer van forgalomban. A megnyíló lehetőségek mellett ez kihívást is jelent, hiszen sok esetben több célzott terápiás kezelési lehetőség is rendelkezésre áll ugyanahhoz a biomarkerhez kapcsolódóan, a daganatban párhuzamosan jelen lévő – átlagosan négy-öt – genetikai eltérések módosíthatják a célzott terápiák hatásosságát, sőt egyre több esetben több célozható alteráció is kimutatható egy daganatban. Ilyen esetekben az optimális terápiás terv kialakítása jelenleg a molekuláris tumor boardok (MTB) felelőssége. Azonban több tanulmány kimutatta, hogy komplex molekuláris profilok esetén az MTB-k terápiás javaslata nagyon alacsony konkordanciát mutat. Automatizált döntéshozási módszerekre van szükség, hogy a döntéshozatal hatékonysága mérhetővé váljon, így a metódusok egymással összehasonlíthatók legyenek, és a betegek validált módon a leghatékonyabb döntési módszer alapján juthassanak kezeléshez. A digital drug assignment (DDA) algoritmus lehetőséget nyújt a terápiás döntések standardizálására, ha több célzott vagy immunterápiás kezelési lehetőség áll rendelkezésre, és más iránymutatás nem tesz különbséget a kezelésektől várható klinikai előny tekintetében. A módszer klinikai hasznosságának és biztonságosságának vizsgálata a SHIVA01 klinikai vizsgálat adatain történt.

Hypertonia és Nephrologia

2022. SZEPTEMBER 19.

Első és újabb generációs technikával végzett rádiófrevenciás renalis denervációk első eredményeinek összehasonlítása

LÉGRÁDY Péter, FEJES Imola, SHULCZ Domonkos, NAGY Ferenc Tamás, THURY Attila, UNGI Imre, RUZSA Zoltán, ÁBRAHÁM György

A renalis denerváció egyik formája, amikor rádiófrekvenciás technikával hőenergiával roncsolják a veseartéria körüli idegi hálózatot. A Symplicity FlexTM az első ilyen katéter volt, ennek továbbfejlesztett új generációs változata a Symplicity SpyralTM katéter. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban mindkét eszközzel végeztünk renalis denervációt olyan hypertoniás betegeknél, akiknek a vérnyomását többszörös vérnyomáscsökkentő kombinációval sem sikerült céltartományba csökkenteni. Az első katéterrel csak a főágat oldalanként négy-öt ponton, a Symplicity SpyralTM katéterrel már a szegmentális kis ágakat is a főágakkal együtt összesen legalább oldalanként 16-18 vagy több ponton lehet és kell ablálni. Az SZTE-n a régi módszerrel nem, de az új módszerrel az első betegnél sikerült elérni a szisztolés célvérnyomást úgy, hogy közben a vérnyomáscsökkentők száma is jelentősen csökkent. Vascularis szövődmények a beavatkozások után egyik esetben sem jelentkeztek. Az első eredményünk a Symplicity SpyralTM katéterrel az új módszer szerint támogatja azt az álláspontot, hogy a minél többpontos ablálás és lehetőleg a minél distalisabban történő ablálás hatékonyabb és tartósabb vérnyomáscsökkenést eredményezhet.

Hypertonia és Nephrologia

2022. SZEPTEMBER 19.

Művészetterápia a hypertonia kezelésében

MÓCZÁR Csaba

A művészetterápia önálló terápiás módszer, amelyet elsősorban pszichés problémák kezelésében alkalmaznak. A hypertoniabetegség kezelésében fontos szerepe van a nem gyógyszeres módszereknek. A szerző cikkében a nemzetközi irodalom felhasználásával azt vizsgálja, hogy van-e létjogosultsága a művészetterápiának a kórkép nem gyógyszeres kezelésében.

Idegtudományok

2022. AUGUSZTUS 31.

A temporalis lebeny epilepsziák cerebellaris kontrollja

A szemlézett közlemény olyan specifikus cerebellaris kimeneti csatornát mutat be, melynek aktivációja képes az egér hippocampusában a rohamkontrollra. A szerzők három fastigiumkimenet anatómiai és funkcionális tulajdonságait vizsgálták, ezek rendre a colliculus superiorba (SC), a formatio reticularis ventromedullaris részébe (MdV), a ventrolateralis thalamusba (VL), valamint a centrolateralis thalamusmagba (CL) projiciálnak. Ezek a célpontok fastigialis bemenetüket nagyrészt nem átfedő neuronpopulációkból kapják. A temporalis lebeny epilepsziák (TLE) intrahippocampalis kainátmodelljén keresztül a szerzők azt vizsgálták, hogy specifikus fastigialis neuronok optogenetikus modulációja képes-e a rohamok gátlására. A fastigium-CL projekció aktivációja képes volt a rohamok gátlására, a többi útvonalé viszont nem.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

IX. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban II.

Tartalom:

  • Nemzetközi szakmai ajánlások és jó gyakorlatok a biofilm és a sebváladék management témáiban
  • Mentálhigiéné szerepe a sürgősségi ellátók lelki egészsége védelmében
  • A védőnői gondozásban rejlő lehetőségek a gestatiós diabeteses édesanyák utógondozásának támogatásában
  • Helyes lábápolással az amputáció ellen
  • Helyi szakmai protokoll megújítása és egy új check-lista bevezetése a szeptikus osztályon
  • Az ápolás nehézségei pánikbetegségben szenvedő, Covid-19-fertőzött, intenzív terápiát igénylő nő esetében, különös tekintettel a betegség kimenetelére
  • Az acute pain service teamek előfordulási gyakorisága a magyar egészségügyi ellátórendszerben

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    X. szekció - Szakdolgozók jövőképe a magyar egészségügyi ellátórendszerben

    Tartalom:

  • Ápolásvezetői kihívások a XXI. században
  • Betegbiztonság a kórházi ellátásban
  • Az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályozásának szakdolgozókat érintő nehézségei
  • Változásmenedzsment a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház tagkórházaiban egy konkrét példán keresztül
  • Ki fog minket ápolni, avagy meddig maradunk ápolók?
  • Jövőkép más megvilágításban
  • Az informatika alkalmazása a dietetikában a prevenció és terápia területén

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    I. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban I.

    Tartalom:

  • Covid-19-fertőzött vagy gyanús páciensek sürgősségi szemmel
  • Gondolatok a Covid-19-fertőzött beteg újraélesztéséről a légúti sürgősségin
  • Covid-19-pandémia során kialakított betegutak a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi
  • Orvostani Tanszék Sürgősségi Betegellátó Osztályán
  • Korai ritmuszavar detekció a Covidjárvány alatt
  • A 17. beteg Magyarországon, avagy a post-Covid ellátás kezdete a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kórház és Jósa András Oktatókórházban
  • Egy a cél, egy a harc! – avagy az összehangolt teammunka jelentősége a Covid intenzív osztályon
  • A gyermekellátás és színterei a Covid-járvány idején

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    IV. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban II.

    Tartalom:

  • Covid-19 miatti hosszantartó intubáció következtében kialakult légúti szűkületek intenzív terápiás és fül-orr-gégészeti menedzsmentje
  • A Covid-19-járványhelyzet hatása az alap- és járóbeteg-ellátásra az igénybevevők oldaláról
  • Dietetikai edukáció lehetőségei a Covid-19-járvány idején
  • Krónikus betegségben szenvedők gondozása koronavírus-járvány idején, telemedicina és az SM-gondozás a Vas Megyei Centrumban
  • A pandémia és a vészhelyzeti működés hatása a rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban egy esetprezentáción keresztül
  • Covid tények – Covid lélek

  • Ideggyógyászati Szemle

    2022. JÚLIUS 30.

    [A szülési felkarbénulás korai diagnózisa és kezelése]

    BERÉNYI Marianne , SZEREDAI Márta , CSEH Ágnes

    [A szülési plexus brachialis laesio gyakorisága az utóbbi években csökkenést mutat, a csökkenő szülésszámnak megfelelően. A szülési felkarbénulás – nem megfelelően kezelt – formában lényegesen rontja az egyén beilleszkedését, mindennapi életét és így életminőségét is. A szülési felkarbénult újszülöttek és csecse­mők gyógyulásának elősegítése érdekében a Fejlődés­neurológiai Osztály idegpont-stimulációt is magába foglaló, komplex kezelési módszert dolgozott ki. A szülési felkarbénulás súlyosságának meg­állapítása után korai intenzív kezelést kell indítani. A legenyhébb forma (neurapraxia) a szülést követő 7–10 nap elteltével beavatkozás nélkül normalizálódik. Azokban az esetekben, amikor terápiára van szükség, többek között elektromos unipoláris idegpont-stimulációt alkalmazunk. A módszer magába foglalja az érintett idegek idegpont felőli rendszeres elektromos ingerlését, és azoknak a vele­született, szenzomotoros elemi mozgásmintáknak a strukturált gyakorlását, melyek a két felső végtag szimmetrikus mozgását segítik elő. A Fejlődésneurológiai Osztály által kidolgozott és rendszeresen alkalmazott komplex kezelési módszer az esetek közel felében teljes gyógyulást eredményez, és lényegesen javítja azok életkörülményeit is, akiknél csak részleges eredmények érhetőek el. A korai diagnózison alapuló, azonnal megkezdett komplex terápia javítja a szülési plexus bra­chialis laesio kimenetelét, az esetek zömében teljes gyógyulást eredményezve, és a részleges gyógyulással járó esetekben is javítja a mindennapos karműködést.]