Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2008. OKTÓBER 19.

Súlyos nekrotizáló primer vasculitis

GRIGER Zoltán, SZÁNTÓ Antónia, SZABÓ Nóra Anna, SOLTÉSZ Pál, ZEHER Margit

A vasculitis az erek valamilyen immunológiai mechanizmus következtében primer (idiopathiás) vagy szekunder okok (infekció, daganat, gyógyszerek, szisztémás autoimmun kórképek) következtében létrejött, gyakran nekrózissal társuló, gyulladásos elváltozása.

HUN 2008;18(10)

Lege Artis Medicinae

2007. SZEPTEMBER 19.

Üregárnyék a tüdőben Esetleírás képekben

PÁPAY Judit, MOLDVAY Judit

Az Aspergillus-infekció okozta tüdőtályog általában már meglévő, többnyire felső lebenyi üreg területén alakul ki - például cavernával gyógyult tébécében -, azonban megjelenhet korábban egészséges tüdőben is, különösen krónikus alkoholizmus, malignus betegség vagy más ok miatt létrejött immundeficiens állapot esetén.

HUN 2007;17(08-09)

Magyar Radiológia

2007. JÚNIUS 20.

Multiszegmentális spondylodiscitis tuberculosa Helicobacter pylorival fertőzött betegen

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella, DITRÓI Edit

Prospektív randomizált vizsgálat bizonyította, hogy a tüneteket nem okozó, idült Helicobacter pyloriinfekció egyes esetekben általános érgyulladással és az endothelium diszfunkciójával társul.

HUN 2007;81(03-04)

Lege Artis Medicinae

2006. JÚLIUS 20.

A bőr- és lágyrész-infekciók antibiotikum-kezelése A légúti fluorokinolonok helye a terápiában

MAGYAR Tamás

A szerző ismerteti a bőr- és lágyrész-infekciók felosztását, besorolását, a súlyossági fokozatokat, valamint a leggyakoribb kórokozókat. Figyelembe véve az antibakteriális, farmakokinetikai tulajdonságokat és a mellékhatásokat is, sorra veszi a javasolható antibiotikumokat.

HUN 2006;16(07)

Magyar Immunológia

2006. MÁRCIUS 20.

Familiáris autoinflammatoricus szindrómák

ORBÁN Ilonka, BALOGH Zsolt

A látszólag ok nélküli, nagyfokú gyulladással zajló, ritka örökletes betegségcsoport, az úgynevezett familiáris autoinflammatoricus szindrómák gyermekkortól induló ritka, de egész életen át tartó tünetegyüttesek.

HUN 2006;5(02)

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 20.

A fertőzések megelőzésének lehetőségei krónikus hepatitis és cirrhosis esetén

PÁR Alajos, NEMESÁNSZKY Elemér

Krónikus májbetegségekben szenvedőkön - főleg időseknél - a károsodott immunválasz miatt gyakran fordul elő a kórlefolyást súlyosbító fertőzés, s ez sokszor nem kap figyelmet a gyakorlatban.

HUN 2005;15(11)

Lege Artis Medicinae

2004. DECEMBER 20.

Szeptikus infekció rheumatoid arthritisben

BÉLY Miklós, APÁTHY Ágnes

Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben 1970 és 1999 között 234 rheumatoid arthritisben szenvedő beteg halt meg és került boncolásra. A rheumatoid arthritis leggyakoribb, halált okozó szövődménye a szeptikus infekció.

HUN 2004;14(12)

Lege Artis Medicinae

2004. NOVEMBER 30.

A Pseudomonas aeruginosa törzsek in vitro érzékenysége és klinikai konzekvenciái Magyarországon

LUDWIG Endre, KONKOLY Thege Marianne

Multicentrikus vizsgálat keretében megvizsgáltuk a nosocomialis infekciókból származó legfontosabb patogének közül a Pseudomonas aeruginosa-izolátumok érzékenységét.

HUN 2005;15(03 klsz)

Lege Artis Medicinae

2004. OKTÓBER 20.

Whipple-kór sikeres kezelése Nyirokcsomó-megnagyobbodás miatt vizsgált beteg kórlefolyása

SOMOGYI Ágota, SZABÓ Tamás, KISHÁZI Péter, KISS Erika, ARATÓ Gabriella, PÁL Katalin, MADÁCSY László

Az intestinalis lipodystrophia vagy Whipple-kór ritka, krónikus, szisztémás bakteriális infekció következménye. Általában a 40 év feletti kaukázusi népcsoporthoz tartozó férfiak betegsége. Leggyakrabban a bélrendszert betegíti meg, hasi fájdalommal, hasmenéssel, felszívódási zavarral és fogyással jár, ezek következményeként hiányállapotok alakulnak ki. A változatos klinikai képet hőemelkedés, láz, vándorló ízületi gyulladás, fájdalom, nyirokcsomó-megnagyobbodás, a bőr hiperpigmentációja, a savós hártyák gyulladása, perifériás és központi idegrendszeri elváltozások jellemezhetik. A betegség sokszínűsége a diagnózis felállítását évekkel, évtizedekkel késleltetheti.

HUN 2004;14(10)

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

Emberi dendritikus sejtek és fertőző ágensek

KIS Zoltán

A dendritikus sejtek a természetes és szerzett immunitás fontos elemeit alkotják. Emberben két fő csoportot különböztetünk meg: a myeloid és a plasmocytoid (lymphoid) sejteket. A dendritikus sejtek fő feladata az antigén felvétele és bemutatása a T-lymphocyták felé, valamint a T-lymphocyták antigénspecifikus aktivációja. A fertőző ágenseket vagy azok komponenseit, vagy a fertőző ágensek hatására a más - nem dendritikus - sejtek által termelt faktorokat az éretlen dendritikus sejteken lévő receptorok érzékelik, és hatásukra az éréshez szükséges jelzéseket kapnak és érésen mennek keresztül.

HUN 2004;14(04)