A majomhimlő egy több évtizede ismert, állatokról emberre terjedő fertőző megbetegedés, amit az Orthopoxvirusok közé tartozó majomhimlővírus okoz. Ugyanennek a vírusnemzetségnek a tagja a variola, a fekete himlő vírusa is. Az első emberi majomhimlős esetet 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A betegség járványosan Nyugat- és Közép-Afrikában terjed, és csak elvétve okozott megbetegedéseket Afrikán kívül. A majomhimlővírus egyik emberről a másikra sérülésekkel, testnedvekkel, légúti cseppfertőzéssel és szennyezett anyagokkal, például ágyneművel való szoros érintkezés útján is terjed. Újdonságnak számít a vírus európai jelenléte és terjedése. A betegség tünetei hasonlítanak a fekete himlőre, amelyről a WHO 1980-ban azt közölte, hogy eltűnt a Föld felszínéről. Az első, Afrikán kívüli majomhimlőjárványt 2003-ban regisztrálták az Amerikai Egyesült Államokban. 2022. május 7-e óta számos európai ország majomhimlő okozta megbetegedéseket jelentett a WHO felé, május 31-én pedig Magyarországon is azonosították a zoonosist. A WHO tájékoztatása alapján a legtöbb beteg saját bevallása szerint ’MSM’ (man who have sex with men) férfi. A majomhimlővírus- (monkeypox virus – MPXV-) járvány megelőzése a fertőzött beteg elkülönítésével, a higiéniai szabályok betartásával, megfelelő kézmosással, alkoholos fertőtlenítőszerekkel, valamint az egészségügyi ellátás során az egyéni védőeszközök megfelelő alkalmazásával történhet. Cikkünkben a napjainkban zajló majomhimlőjárvánnyal foglalkozunk és az alábbi témaköröket érintjük: epidemiológia, diagnosztika, klinikum, az infekciókontroll szabályai és a majomhimlő terjedésének jellemzői.

A saját otthonukban élő idősek esésgyakoriságának, eséskockázati tényezőkkel kapcsolatos ismereteinek és az esésmegelőzéssel kapcsolatos mindennapi viselkedésének felmérése. 173 fő idős körében végeztük a vizsgálatot. A szociodemográfiai változók mellett vizsgáltuk az esés gyakoriságát, az esési kockázatot, a kockázati tényezők ismeretét, a lakóhely környezetének módosítását és a mindennapi esésmegelőző viselkedést. Leíró és matematikai statisztikai (χ2-, t-próba, korrelációszámítás) módszert alkalmaztunk (p<0,05). Az idősek 37%-a esett el az elmúlt egy évben és közülük 81,2% sérülést is szenvedett. A rizikótényezők közül a módosítható kockázati tényezőket fogadták el legkevésbé az idősek. A biztonságos környezet kialakításának gondolatával a minta 72,8%-a foglalkozott, de tényleges beavatkozást csak 52,9%-a végzett. A változtatások inkább nők körében voltak jellemzők (p=0,025). A prevenciós tevékenységek közül a legalacsonyabb számban a segítség kérését (12,1%), a járást segítő eszközök használatát (18,5%) fogadták el. Azon esésmegelőző programok szükségesek, amelyek a módosítható kockázati tényezőkre helyezik a hangsúlyt.

Magyarországon mintegy 3,5 millió ember panaszkodik rendszeresen fejfájásról. A kutatásunk célja a hallgatók körében felmérni a fejfájás előfordulását, okait és tüneteit. Kvantitatív, keresztmetszeti kutatást 2021.03.01.–2021.11.30. között végeztünk. Nem véletlenszerű, célirányos szakértői mintavétel célcsoportja az elmúlt három hónapban fejfájásra panaszkodó, 18–45 éves egyetemi hallgatók (n=111). Saját szerkesztésű és validált kérdőíveket alkalmaztunk (Athén insomniaskála és PSS). Leíró statisztikát, kétmintás t-próbát, korrelációt, ANOVA-t és χ2-próbát számoltunk SPSS 22.0 program segítségével (p<0,05). Az elsődleges fejfájások közül 63,06% tenzióst, 8,11% migrént, 4,5% clustert és 24,32% kevert típusút detektáltunk. A fájdalom intenzitása szignifikánsan összefüggésben volt a fejfájás megjelenésének gyakoriságával és időtartamával (p<0,05). A fájdalom intenzitása nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a stressz-szinttel, az alvászavar kialakulásával, a fejfájás típusaival, a koncentrációképesség csökkenésével és a tanulási módszerekkel (p>0,05). Elmondható, hogy a fájdalom intenzitását a fejfájás megjelenésének gyakorisága és a fájdalom időtartama befolyásolja.

Kutatásunk célja az volt, hogy kiderítsük, milyen hatással volt a járvány a magyarországi ápolók mentális egészségére a második hullám idején.  A kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti kutatáshoz az adatgyűjtés országos szintű online kérdőívvel történt 2021.01.26. és 2021.02.26. között. Felmértük a leterheltség, szorongás, álmatlanság, ingerlékenység és bizonytalanság szintjét a járvány előtt, alatt, és ha volt átvezénylés, annak időtartama alatt, illetve, hogy ezeket a tüneteket mi befolyásolta a leginkább. Az SPSS 25.0 és Microsoft Excel 2010 program segítségével leíró statisztika mellett χ2-próbát, ANOVA-tesztet, T-próbát alkalmaztunk (p<0,05). A 700 kitöltő eredményéből láthatjuk, hogy mind a fent említett öt tünet értéke megemelkedett a járvány hatására (p<0,0001). A megfelelő védőfelszerelés a szorongás értékét csökkentette (p=0,043). A válaszadók 11,6%-a jelölte meg azt, hogy nem folyik náluk tesztelés. Az oltási hajlandóság ebben az időben 70% volt, amit a végzettség szignifikánsan befolyásolt (p=0,039). A koronavírus-járvány jelentősen rontotta az ápolók mentális egészségét. Az időszak nehézségét az is jelzi, hogy az ápolók nagy részének nélkülöznie kellett a szociális kapcsolatait, és 60% jelölte azt, hogy eszébe jutott, hogy elhagyja az egészségügyet.