Nővér

Meta-analízis az Inkontinencia Asszociált Dermatitis prevenciójáról

KÓSZÓ Lilla, NAGY Erika

2019. AUGUSZTUS 30.

Nővér - 2019;32(04)

Bevezetés: A bőrintegritás fenntartása a minőségi ápolás fontos eleme. Az Inkontinencia Asszociált Dermatitis (IAD) megelőzéséhez sok modern lehetőség áll a szakdolgozók rendelkezésére, ugyanakkor ezekről kevés információval rendelkezünk, ami megnehezíti a választást. Célkitűzések: Meta analízisünk célja, hogy egy magas evidencia értékű elemzést készítsünk a modern elérhető IAD prevenciós termékekről, segítve a szakdolgozó számára a megfelelő stratégia választását. Módszer: A Medline és Scopus adatbázisok elmúlt 10 év angol és magyar nyelvű találatait dolgoztuk fel meta analízisünkben. A keresőszavainkra összesen 17452 cikket találtunk, melyekből a kritériumok alapján 9 cikket elemeztünk. Eredmények: Többféle prevenciós lehetőséget találtunk: víz nélküli fürdetést, speciális abszorbciós képességű pelenkákat, protokollokat, valamint ’perianal pouch-’t. Ezen módszerek eredményességeinek összehasonlítását mutatjuk be az IAD prevalenciája, súlyossága és a költséghatékonyság tekintetében. Megállapítottuk, hogy a 3in1 termékek, valamint IAD megelőző protokollok elterjedése kívánatos lenne a hazai ápolási gyakorlatban.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Rossz hírek közlése a szemészetben, különös tekintettel a diabeteses retinopathiara

TÓTH Lívia, BÁLINT Zsófia, MÁTÉ Orsolya

A vizsgálat célja: Az egészségügyi szakemberek rossz hír közlésének jellemzői, a közlés körülményeinek felmérése a Pécsi Tudományegyetem Szemészeti Klinikán, diabeteses retinopathias betegek körében. Anyag és módszer: Kvantitatív, valamint keresztmetszeti vizsgálat, 2018. február-december között. Statisztikai módszerek: leíró- statisztika, χ2-próba, SPSSv22, (p<0,05). Eredmények: A klinikán dolgozó egészségügyi szakemberek nagy része (20 fő/90,90%) nem tud protokollra támaszkodni a rossz hír közlése során, de a válaszadók több mint a fele (11 fő/59,09%), szükségét érezné. Következtetések: Az egészségügyi dolgozóknak szüksége lenne protokoll kidolgozására a rossz hírek közlésére és a közlési körülmények javítására a PTE KK Szemészeti Klinikáján is.

Nővér

Alternatív tréningmódszer hatása a medencefenék izomzatra

ARANYNÉ Molnár Tímea, SZABÓ Kinga, RÁZSÓ Katalin, DOMJÁN Andrea, SZŰCS Mónika, SURÁNYI Andrea, BÓDIS József

A vizsgálat célja: A kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a mély hasizom bekapcsolásával, egy alternatív tréning önmagában vagy gátizom feszítéssel kombinálva erősíti jobban a gátizmot. Anyag és módszer: A vizsgálatot szült (n=5, átlag életkor ±SD: 51,8 év ±9,23 év) nők körében végeztük. A Callanetics® torna 20 héten (10 hét csak Callanetics®, 10 hét gátizom feszítéssel kombinált torna) keresztül, heti 2x1 óra tréningből állt. Kérdőívvel felmértük a tüneteket és a rizikófaktorokat, valamint körfogatméréssel az alakformálódást a 0. és a 20. héten. A gátizom kondicionális képességeinek mérését a vaginális felületi EMG-vel végeztük el a torna előtt, a 10. és a 20. héten. Adataink elemzéséhez R statisztika programot használtunk. Eredmények: Szignifikáns csökkenést tapasztaltunk a csípő, a comb és a kar körfogatában, va­la­mint a gátizom megtartási képességében javulást észleltünk (p=0,036). A dinamikus erő-állóképesség növekvő tendenciát mutatott. Következtetések: A gátizom feszítéssel kombinált Callanetics® torna során a mély hasizom tónusos aktiválásával jelentősebben növelte a gátizmok maximális kontrakciós képességét.

Nővér

Teljes testes elektro­stimulációs tréning indirekt hatása a gátizmokra

ARANYNÉ Molnár Tímea, NAGY Edit, DOMJÁN Andrea, FEKETE Zoltán, SURÁNYI Andrea, BÓDIS József

A vizsgálat célja: Számos tanulmány vizsgálja a törzsstabilizátorok erősítésének hatékonyságát a medencefenéki diszfunkciók esetében. Esettanulmányunkban egy új core izomzaterősítő módszer gátizomzatra mért hatását vizsgáltuk. Anyag és módszer: Egy vizeletinkontinenciás, derékfájós nőt (70 év) mértünk fel 10 hetes (heti 2x25 perc) Whole Body Electric Muscle Stimulation tréning előtt és után. Hüvelyi felületi EMG-t (maximális izometriás kontrakció, dinamikus állóképesség és lazítás), urodinámiát, introitus és transabdominalis ultrahang vizsgálatokat használtunk. Eredmények: A beteg szubjektív értékelése alapján csökkent az inkontinenciája és a derékfájdalma. A gátizom kondicionális képességei (maximális izometriás kontrakció fáradásig dinamikus álló­képesség; lazítás) javultak. Urodinámiás és ultrahang vizsgálattal javulást tapasztaltunk a hólyagnyak funkcióban és a mély hasizmok vastagságában, a nyugalmi, a maximális izometriás gátizom feszítés és a dinamikus állóképesség esetében. Következtetés: E módszer növelné az időskorúak törzs stabilitását, a gátizom erejét, amivel csökkenhető lenne az inkontinencia előfordulása.

Nővér

Veszélyes szépség - Egészségkárosító kockázatok a szépségszalonokban dolgozók körében

PÁLVÖLGYI Éva, HIRDI Henriett Éva

A vizsgálat célja: felmérni a szépségápolási munkakörökben dolgozók (fodrászok, műkörmösök, pedikűrösök, borbélyok, kozmetikusok) egészségi állapotát, munkakörülményeit és tájékozottságát az őket érintő egészségkárosító kockázatokról. Anyag és módszer: Szépségszalonokban dolgozók körében kérdőíves anonim felmérés végzésére került sor 2018. december - 2019. január hónapokban, mely szocio-demográfiai adatokra, a munkavállalók egészségi állapotával kapcsolatos, valamint munkaegészségügyi kérdésekre terjedt ki. Az adatelemzés SPSS 22.0 program segítségével készül. Eredmények: Az online kérdőívet összesen 166 szépségszalonban dolgozó töltötte ki. A mintába 165 nő és 1 férfi került be. A válaszadók átlag életkora 35,21 év. A szépségipari munkavállalók átlagosan naponta 8,88 órát dolgoznak. A kérdőívet kitöltők 33,73 %-a egyáltalán nem jár foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra. Összességében elmondható, hogy minden válaszadónak van már valamilyen krónikus kórképe. Következtetés: A vizsgálat eredményei megerősítették, hogy a szépségszalonokban dolgozók rendkívül sok egészségkárosító kockázatnak vannak kitéve, valamint a foglalkozás-egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük korlátozott, munkavédelmi ismereteik hiányosak. A vizsgálati eredmények bizonyítják, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a prevencióra és a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon való megjelenésre, valamint az egyéni védőeszközök használatára az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Öngyilkossági veszélyeztetettség időskorban – rizikótényezők, prevenció és ellátás

BARACZKA Krisztina

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a 65 éven felüli lakosok száma 2001-ben az össznépesség 11,8%-a, 2011-ben a 13,2%-a , míg 2019-ben a 19,3%-a volt. Az idősödés korába (60 év) lépő, idős (75 év), agg (90 év) és matuzsálemi (100 év) korú személyek ellátása jelentős terhet ró az egészségügyre, és a szociális-gazdasági szférára. A testi és lelki egészség, az egyén szubjektív jóllétének megőrzése időskorban is kiemelkedően fontos. A World Health Organization (WHO) adatai szerint az adatszolgáltató országok összességében a 60–79 éves lakosság körében a befejezett öngyilkosságok száma 1987-től 2006-ig mintegy 21%-kal növekedett. Magyarországon az öngyilkosságok száma 1980 óta egyenletesen és jelentősen csökkent (1980-ban 4809, 2018-ban 1656 fő, 66%-os a csökkenés), és 2018 óta már nem vagyunk Európában az első három, a világon az első 15 helyre sorolt országok között. A befejezett öngyilkosságok, illetve az öngyilkossági kísérletek száma az időskorúak vonatkozásában azonban változatlanul magas, és emelkedő tendenciát mutat. Az öngyilkosság megelőzésére, az öngyilkossághoz vezető tényezők feltárására és az öngyilkosságot megkísérlők ellátására vonatkozóan a kutatások által feltárt eredmények szélesebb körben való megismertetésére és azok átfogó elemzésére van szükségünk. A közleményben a nemzetközi és hazai irodalmi adatokat tekintjük át, választ keresve elsősorban a prevenció kérdéseire.

Nővér

A teammunka és a tájékoztatás jelentősége a stroke utáni rehabilitációban

HORVÁTH Orsolya, STERLIK Krisztina

A vizsgálat célja: A stroke betegség népegészségügyi probléma, Magyarországon is évente több tízezer beteg él túl szélütést és folytatja életét annak egészségi állapotot befolyásoló negatív következményeivel. Jól szervezett korai, a betegek klinikai állapotához igazodó rehabilitációs program nem csak az érintettek életkilátását és életminőségét javíthatja, hanem az önellátó életvitel visszaszerzésében is segítséget nyújthat. A betegek döntő többsége számos hajlamosító tényezővel terhelt életmódot folytat, mely miatt az egyénre szabott betegedukáció kiemelt jelentőséggel bír az ismételt agyi érkatasztrófa megelőzése érdekében. Anyag és módszer: Vizsgálatunkban a neuro-rehabilitációs teammunka és betegedukáció hatékonyságát mértük fel a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet fekvőbeteg stroke rehabilitáción résztvevő betegeink körében (2016-2017). A betegek önálló életvitelre való képességének alakulását FIM skálával és Barthel index-el vizsgáltuk, míg az egyén vagy hozzátartozó által kitöltött kérdőív segítségével a befolyásolható rizikófaktorok jelenlétét, valamint a betegek betegségükkel kapcsolatos ismeretanyagát elemeztük (2016-2017). Eredmények: Eredményeink szerint halmozottan fordultak elő befolyásolható rizikótényezők betegeink körében, és annak ellenére, hogy a kórházi szakban kaptak tájékoztatást, ismeretanyaguk a betegséggel kapcsolatban igen hiányos volt. Következtetések: Eredményeink alapján az akut szakot követő, minél korábban elkezdődő komplex rehabilitáció a legeredményesebb. Az akut szakban betegedukációs ápoló, írott tájékoztató anyagok megkönnyíthetik a gyógyulási folyamatot, a rehabilitációig otthon töltött időt.

Klinikai Onkológia

A mikrobiom szerepe a daganatos betegségek kialakulásában és kezelésében

SCHWAB Richárd, BACSUR Emese, TORDAI Attila, PETÁK István

A mikrobiom gyulladásos és daganatos megbetegedések kialakulásában, illetve progreszsziójában játszott kóroki szerepére vonatkozó kísérletes adatok évek óta gyűlnek. Ezek közül fontos mérföldkő volt az a megfi gyelés, hogy az APC-mutáns egerekben steril körülmények között nem alakul ki a familiáris adenomatosus polyposis (FAP) típusú vastagbélrák. Ugyanebben a kísérletes modellben igazolni lehetett az Enterobacteriaceae és Fusobacteriaceae baktériumcsaládok közvetlen kóroki szerepét. Ismert a kemoterápia toxikus hatása a bélfl órára, ugyanakkor ma már az is felmerül, hogy ez a korábban csupán mellékhatásnak tartott jelenség része a daganatellenes hatásnak, különösen az adjuváns kezelések esetében. A személyre szabott onkológiai prevenció és terápia területén biztosra vehető, hogy a mikrobiom állapotának, mintázatának ismerete és célzott módosítása fokozatosan a terápiás eszköztár részévé válik. Már ma rendelkezésre állnak a mikrobiom molekuláris diagnosztikájának az első reprodukálható módszerei. Nagyszámú klinikai vizsgálat mellett egyre inkább a molekuláris patomechanizmussal kapcsolatos új ismeretekre és a „real-world” klinikai tapasztalatokra támaszkodhatunk a mikrobiom klinikai interpretációjakor. A jelen áttekintés a rutin klinikai gyakorlat szempontjából összegzi a terület kutatási eredményeit és ennek transzlációs lehetőségeit.

Nővér

Méhnyakrákkal kapcsolatos ismeretszint roma nők körében

BOGDÁNNÉ BASA Eszter, VAJDA Réka, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes, KARÁCSONY Ilona, PAKAI Annamária

A vizsgálat célja: felmérni a roma nők méhnyakrákkal, méhnyak-szűréssel kapcsolatos ismereteit. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálat során a mintát a Nagyatád és vonzáskörzetében élő roma nők alkották (N=126). A saját szerkesztésű kérdőívben a hangsúlyt a méhnyak-szűréstől való távolmaradás okainak vizsgálatára és 20 kérdésből álló tudástesztre helyeztük. A statisztikai analízis során a leíró statisztikai módszerek mellett χc2-próbát, t-próbát alkalmaztunk (p<0,05). Eredmények: A válaszadók átlag életkora 37,45±12,05év. A megkérdezettek 26,2%-a még nem vett részt nőgyógyászati szűrővizsgálaton. A szűrővizsgálaton megjelent nők (n=91) átlagéletkora az első alkalommal 24,05±8,96 év. A méhnyak szűrésen való megjelenést, az utolsó szűrésen való részvétel időpontját, a gyakoriságot a szocio-demográfiai tényezők nem befolyásolják (p>0,05). A tudásteszt átlaga 31,4±3,93 pont. A tudásteszt tekintetében a szűrésen részt vett, illetve távolmaradók csoportja között nincs különbség (p>0,05). Következtetések: A részvételi hajlandóságát alapvetően meghatározza az ismeretek hiánya, melynek növelése elsődleges szempont a közösségben. Ennek elérésére a roma nők és leánygyermekeik körében szervezett ismeretterjesztő előadások és a védőnők bevonásával volna lehetőség.

Lege Artis Medicinae

Hány cardiovascularis eseményt előzhetünk meg a prevenciós elvek szerint vezetett lipidcsökkentő kezeléssel?

MÁRK László

A lipidcsökkentő kezelés a cardiovascularis prevenció egyik legfontosabb eleme lett, de sem a betegek, sem az orvosok értékrendjében nem áll az őt megillető helyen. A lipidcélértékek elérése magyar és nemzetközi felmérések szerint is kívánnivalót hagy maga után. Az irányelvek szerint végzett kezeléssel a legnagyobb nyereség az igen nagy kockázatú, éreseményen már átesett betegben várható, ahol legalább az 1,8 mmol/l LDL-koleszterin-célértéket kellene elérni. A Cholesterol Treatment Trialists’ Collaboration 170 ezer, statint szedő betegének adatai alapján kalkulálva, ha 2,5 mmol/l-ről csökkentjük 1,8-re az LDL-koleszterint, 100 beteg kezelésével 10 év alatt három szívinfarktus, stroke vagy halál­eset lenne elkerülhető, ha 3,5 mmol/l-ről visszük le az értéket, akkor öt év alatt tudjuk a három extra eseményt megelőzni. A ha­gyományos LDL-koleszterin-csökkentő kezeléssel, nagy dózisú statin és ezetimib adásával, amennyiben az orvosok hoz­záállása és a betegek együttműködése ideális lenne, az 1,8 mmol/l értéket több mint 80%-ban el lehetne érni. Az ezetimib Magyarországon sajnos még mindig csak szakorvosi javaslatra írható, bármely statin bármely adagjához történő kombinálásával körülbelül 20% ráadás LDL-koleszterin-csök­kenés érhető el. A PCSK9-gátlók támogatott adására pillanatnyilag csak egyéni méltányossági kérelem alapján van lehetőség. A jobb hazai cardiovascularis morbiditás és mortalitás érdekében javítani kell a kollégák lipidcsökkentéshez való hozzáállását (ezt célozza a jelen közlemény) és egyszer­smind a betegek adherenciáját is.