Nővér

Méhnyakrákkal kapcsolatos ismeretszint roma nők körében

BOGDÁNNÉ BASA Eszter1, VAJDA Réka2, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes3, KARÁCSONY Ilona4, PAKAI Annamária4

2017. ÁPRILIS 30.

Nővér - 2017;30(02)

Eredeti közlemény

A vizsgálat célja: felmérni a roma nők méhnyakrákkal, méhnyak-szűréssel kapcsolatos ismereteit. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálat során a mintát a Nagyatád és vonzáskörzetében élő roma nők alkották (N=126). A saját szerkesztésű kérdőívben a hangsúlyt a méhnyak-szűréstől való távolmaradás okainak vizsgálatára és 20 kérdésből álló tudástesztre helyeztük. A statisztikai analízis során a leíró statisztikai módszerek mellett χc2-próbát, t-próbát alkalmaztunk (p<0,05). Eredmények: A válaszadók átlag életkora 37,45±12,05év. A megkérdezettek 26,2%-a még nem vett részt nőgyógyászati szűrővizsgálaton. A szűrővizsgálaton megjelent nők (n=91) átlagéletkora az első alkalommal 24,05±8,96 év. A méhnyak szűrésen való megjelenést, az utolsó szűrésen való részvétel időpontját, a gyakoriságot a szocio-demográfiai tényezők nem befolyásolják (p>0,05). A tudásteszt átlaga 31,4±3,93 pont. A tudásteszt tekintetében a szűrésen részt vett, illetve távolmaradók csoportja között nincs különbség (p>0,05). Következtetések: A részvételi hajlandóságát alapvetően meghatározza az ismeretek hiánya, melynek növelése elsődleges szempont a közösségben. Ennek elérésére a roma nők és leánygyermekeik körében szervezett ismeretterjesztő előadások és a védőnők bevonásával volna lehetőség.

AFFILIÁCIÓK

  1. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet
  2. Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet
  3. PTE Egészségtudományi Kar, Pécsi Képzési Központ, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet
  4. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, Védőnő és Prevenciós Tanszék

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Cardiovascularis rizikófaktorok vizsgálata a pitvarfibrilláció prioritásában

BÉKEFI-MENG Zsuzsa, PAKAI Annamária, SZUNOMÁR Szilvia, VÁRADYNÉ HORVÁTH Ágnes

A vizsgálat célja: A pitvarfibrilláció legnagyobb volumenű kérdésköre a stroke-profilaxis. A kutatás célja feltárni a rizikófaktorokat, a frekvenciakontroll sikerességét, az antikoaguláns terápia hatékonyságát. A vizsgálati módszerek és minta: A kutatás típusa kvantitatív, keresztmetszeti. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétellel a célcsoportba a pitvarfibrilláló, 20-90 év közötti antikoaguláns terápiában részesülő, minimum NYHA II. stádiumú páciensek tartoznak. Kizárási kritérium: az INR értékeket befolyásoló elektív beavatkozásra érkezők. A PTE KK Szívgyógyászati Klinikán, a 2012.01.01.-12.31.-ig regisztráltak adatait dolgozza fel dokumentumelemzéssel. Statisztikai számításként lineáris regressziót, egymintás t-próbát, χ2-próbát, ANOVA-t alkalmaz az SPSS 20.0 programmal (p<0,05). Eredmények: Szignifikáns összefüggés igazolódott a BMI- és systolés vérnyomás érték-, a gyógyszeres terápia módosítás és a frekvenciakontroll-, az antikoaguláns terápia alkalmazása és az INR értékek-, valamint a paroxismalisan pitvarfibrillálók nagyobb arányú tromboembóliás kockázata között (p<0,05). Következtetés: Javasolt a rizikóstratifikáció elvégzése, az antikoaguláns gyakorlat individuális optimalizálása a hatékony stroke prevenció-, illetve a nagyobb arányú túlélési esély érdekében.

Nővér

Százötven éve született Lillian D. Wald, az otthonápolás és szegényellátás amerikai hősnője

BALOGH Zoltán, BALOGH Ádám, MISI Adelina

Lillian D. Wald 1867. március 10 én született az Ohio állambeli Cincinnati városában, Max D. Wald és Minnie Schwarz lányaként. Harmadik gyerek volt egy négygyerekes családban. A Waldok és a Schwarzok németországi és lengyelországi rabbik és kereskedők leszármazottai, akik az 1848-as forradalmak miatt hagyták el Európát jobb üzleti lehetőségeket keresve.

Nővér

Bemutatkozik a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület

LUKÁCS Miklós

A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület 1995-ben alakult, s közel száz hazai hospice szervezetet képvisel. Célunk a szakmai együttműködés elősegítése, a gyógyíthatatlan betegek életvégi ellátásának fejlesztése, társadalmi szemléletformálás és az önkéntesség, a társadalmi felelősségvállalás és a betegekkel való szolidaritás előmozdítása. Ezt szakmai alap- és továbbképzésekkel, konferenciák szervezésével, szakmai iránymutatások és irányelvek megfogalmazásával, kutatások támogatásával és koordinálásával, publikációkkal valósítjuk meg.

Nővér

Az intermittáló tiszta önkatéterezés

NYILASI Anikó

Magyarországon régóta alkalmazott, de a gyermekápolásban kevésbé ismert beavatkozás leírása, rövid története, a módszer részletes ismertetetése, edukációjának felvázolása.

Nővér

Kockázatos gyógyszerek kezelése hólyaginstilláció során: epirubicin szennyezettség mértéke zárt rendszer mellett és hiányában

BOGNÁR Krisztina, ZRÍNYI Miklós, JUHÁSZ Ákos, BATKA Gábor

A vizsgálat célja: a hólyaginstilláció során fellépő gyógyszerkontamináció (epirubicin) mértékének meghatározása zárt gyógyszerátviteli rendszer nélkül és használata mellett. Anyag és módszer: három intézményben (Országos Onkológiai Intézet, Zala Megyei Kórház, és Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika) ún. „törléses” környezeti mintavétel történt. Egy színhely zárt rendszer nélkül végezte a beavatkozást (kontroll). A mintákat hét felszínről, a gyógyszer előkészítése és a betegnek történt beadás után vettük. A mintákat fagyasztva német laborba szállítottuk, ahol kromatográfiás eljárással elemezték epirubicin szennyezettségre. Statisztikai elemzéshez egyirányú ANOVA tesztet alkalmaztunk. Eredmények: Zárt rendszerrel és anélkül történt előkészítés és beadás között szignifikáns eltérést találtunk (F = 7,63; p < 0,001), a zárt rendszer hiányában a kontamináció kiugró volt. A zárt rendszert használó helyszínek között nem találtunk érdemi eltérést. Következtetések: zárt rendszer hiányában a környezeti epirubicin kontamináció magas volt. Zárt rendszer használata jelentősen csökkentette az ápolók egészségi kockázatát. Jelen vizsgálat eredményei alapján javasolt a zárt rendszerek ápolói gyakorlatban való használata.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

A méhnyakrákkal érintett nők életminőség-vizsgálata a kezelést követően

KOZMANN Krisztina, JÁNOSNÉ PÁNKI Roxána, FERENCZY Mónika, KOMLÓSI Kálmánné, KARÁCSONY Ilona

A méhnyakrákban szenvedő nők körében a szexuális funkció, funkcionális működés és életminőség vizsgálata. Leíró, keresztmetszeti, kvantitatív kutatás során, a nem véletlenszerű, célirányos mintavétel célcsoportja a FIGO I./II./III. stádiummal diagnosztizált méhnyakrákkal érintett nők (N=91), akiknél több mint öt hónap telt el az utolsó terápiás kezelés óta. A vizsgálat során standard kérdőíveket alkalmaztunk, amelyeket kiegészítettünk saját szerkesztésű kérdésekkel. Az adatokat Microsoft Office Excel programmal elemeztük, leíró és matematikai statisztikai számítást végeztünk (p<0,05). A sugárterápiában részesült kitöltők szignifikánsan magasabb értéket értek el a funkcionális státuszban (p<0,05) és emocionális funkcióban, mint akik nem kaptak sugárkezelést (p<0,05). A kitöltőknek, akiknek alacsonyabb szintű a lelki jóllétük, azoknál szignifikánsan gyakrabban jelentek meg alacsonyabb szintű szexuális funkciók és magasabb szintű nőgyógyászati problémák (p<0,05). A méhnyakrákkal érintett nők gyakran tapasztalnak a betegséggel és a kezeléssel járó életminőségre visszaható szomatikus és pszichés zavarokat, amelyek gyakran úrrá lesznek rajtuk.

Nővér

Posztoperatív delírium nem gyógyszeres megelőzési és kezelési lehetőségeinek felmérése csípőműtéten átesett időskorú betegek körében – szisztematikus irodalomelemzés

VIDA Nóra, PAPP László

A delírium olyan komplex tudatzavar, melyet az éberség és a kognitív funkciók rövid idő alatt kialakuló és fluktuáló zavara jellemez. Az elmúlt évtizedben a delíriummal foglalkozó publikációk száma jelentősen nőtt, annak számos területére kiterjedően. A kutatók fókuszpontjában elsősorban a gyógyszeres megelőzés és kezelés áll. Az egészségügyi kiadások növekedése miatt azonban egyre fontosabbak azok a beavatkozások, melyek költséghatékony módon támogatják a gyógyítási-gyógyulási folyamatot. A vizsgálat célja: Jelen kutatás célja áttekinteni a delírium nem gyógyszeres megelőzési, illetve kezelési lehetőségeit csípőműtéten átesett, idős betegek körében. Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a PubMed és a Wiley Online Library elektronikus adatbázisokban, 1999 és 2019 között publikált tanulmányok alapján. A nem gyógyszeres módszerek a célcsoportban szignifikánsan csökkentették a delírium incidenciáját (p=0,003–0,045), időtartamát (p=0,009–0,03), hozzájárultak az epizódok számának csökkenéséhez (p=0,03), valamint az enyhébb lefolyáshoz (p=0,0049–0,02). A korai mobilizálás és a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás hozzájárul a delírium incidenciájának csökkenéséhez. Az oxigénszaturáció mérése és szükség esetén szupplementáció alkalmazása, a megfelelő táplálkozás segítése, a hatékony fájdalomcsillapítás, a gyógyszerfogyasztás minimalizálása, az alvás segítése, illetve az érzékszervi károsodások csökkentése szintén hatással van a tudatzavarok előfordulására, a panaszok súlyosságára és időtartamára.

Lege Artis Medicinae

Öngyilkossági veszélyeztetettség időskorban – rizikótényezők, prevenció és ellátás

BARACZKA Krisztina

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a 65 éven felüli lakosok száma 2001-ben az össznépesség 11,8%-a, 2011-ben a 13,2%-a , míg 2019-ben a 19,3%-a volt. Az idősödés korába (60 év) lépő, idős (75 év), agg (90 év) és matuzsálemi (100 év) korú személyek ellátása jelentős terhet ró az egészségügyre, és a szociális-gazdasági szférára. A testi és lelki egészség, az egyén szubjektív jóllétének megőrzése időskorban is kiemelkedően fontos. A World Health Organization (WHO) adatai szerint az adatszolgáltató országok összességében a 60–79 éves lakosság körében a befejezett öngyilkosságok száma 1987-től 2006-ig mintegy 21%-kal növekedett. Magyarországon az öngyilkosságok száma 1980 óta egyenletesen és jelentősen csökkent (1980-ban 4809, 2018-ban 1656 fő, 66%-os a csökkenés), és 2018 óta már nem vagyunk Európában az első három, a világon az első 15 helyre sorolt országok között. A befejezett öngyilkosságok, illetve az öngyilkossági kísérletek száma az időskorúak vonatkozásában azonban változatlanul magas, és emelkedő tendenciát mutat. Az öngyilkosság megelőzésére, az öngyilkossághoz vezető tényezők feltárására és az öngyilkosságot megkísérlők ellátására vonatkozóan a kutatások által feltárt eredmények szélesebb körben való megismertetésére és azok átfogó elemzésére van szükségünk. A közleményben a nemzetközi és hazai irodalmi adatokat tekintjük át, választ keresve elsősorban a prevenció kérdéseire.

Nővér

A teammunka és a tájékoztatás jelentősége a stroke utáni rehabilitációban

HORVÁTH Orsolya, STERLIK Krisztina

A vizsgálat célja: A stroke betegség népegészségügyi probléma, Magyarországon is évente több tízezer beteg él túl szélütést és folytatja életét annak egészségi állapotot befolyásoló negatív következményeivel. Jól szervezett korai, a betegek klinikai állapotához igazodó rehabilitációs program nem csak az érintettek életkilátását és életminőségét javíthatja, hanem az önellátó életvitel visszaszerzésében is segítséget nyújthat. A betegek döntő többsége számos hajlamosító tényezővel terhelt életmódot folytat, mely miatt az egyénre szabott betegedukáció kiemelt jelentőséggel bír az ismételt agyi érkatasztrófa megelőzése érdekében. Anyag és módszer: Vizsgálatunkban a neuro-rehabilitációs teammunka és betegedukáció hatékonyságát mértük fel a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet fekvőbeteg stroke rehabilitáción résztvevő betegeink körében (2016-2017). A betegek önálló életvitelre való képességének alakulását FIM skálával és Barthel index-el vizsgáltuk, míg az egyén vagy hozzátartozó által kitöltött kérdőív segítségével a befolyásolható rizikófaktorok jelenlétét, valamint a betegek betegségükkel kapcsolatos ismeretanyagát elemeztük (2016-2017). Eredmények: Eredményeink szerint halmozottan fordultak elő befolyásolható rizikótényezők betegeink körében, és annak ellenére, hogy a kórházi szakban kaptak tájékoztatást, ismeretanyaguk a betegséggel kapcsolatban igen hiányos volt. Következtetések: Eredményeink alapján az akut szakot követő, minél korábban elkezdődő komplex rehabilitáció a legeredményesebb. Az akut szakban betegedukációs ápoló, írott tájékoztató anyagok megkönnyíthetik a gyógyulási folyamatot, a rehabilitációig otthon töltött időt.

Klinikai Onkológia

A mikrobiom szerepe a daganatos betegségek kialakulásában és kezelésében

SCHWAB Richárd, BACSUR Emese, TORDAI Attila, PETÁK István

A mikrobiom gyulladásos és daganatos megbetegedések kialakulásában, illetve progreszsziójában játszott kóroki szerepére vonatkozó kísérletes adatok évek óta gyűlnek. Ezek közül fontos mérföldkő volt az a megfi gyelés, hogy az APC-mutáns egerekben steril körülmények között nem alakul ki a familiáris adenomatosus polyposis (FAP) típusú vastagbélrák. Ugyanebben a kísérletes modellben igazolni lehetett az Enterobacteriaceae és Fusobacteriaceae baktériumcsaládok közvetlen kóroki szerepét. Ismert a kemoterápia toxikus hatása a bélfl órára, ugyanakkor ma már az is felmerül, hogy ez a korábban csupán mellékhatásnak tartott jelenség része a daganatellenes hatásnak, különösen az adjuváns kezelések esetében. A személyre szabott onkológiai prevenció és terápia területén biztosra vehető, hogy a mikrobiom állapotának, mintázatának ismerete és célzott módosítása fokozatosan a terápiás eszköztár részévé válik. Már ma rendelkezésre állnak a mikrobiom molekuláris diagnosztikájának az első reprodukálható módszerei. Nagyszámú klinikai vizsgálat mellett egyre inkább a molekuláris patomechanizmussal kapcsolatos új ismeretekre és a „real-world” klinikai tapasztalatokra támaszkodhatunk a mikrobiom klinikai interpretációjakor. A jelen áttekintés a rutin klinikai gyakorlat szempontjából összegzi a terület kutatási eredményeit és ennek transzlációs lehetőségeit.