Evidencia, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásában, átvitelében az egészségügyi dolgozó kezének elsődleges szerepe van. A személyi higiéne, a történelmi korokban az időszakokra jellemzően fontosabb, vagy kevésbé fontos szerepet kapott. A kézfertőtlenítés fontossága, mint a személyi higiéne elválaszthatatlan része Magyarországon Semmelweis Ignác óta került előtérbe. Azzal, hogy az ápolóképzés állami feladattá vált, a kézfertőtlenítés oktatása egységessé vált. A kézfertőtlenítés részletes, kimerítő előírását, mely minden egészségügyi dolgozóra nézve kötelező érvényű, az Országos Epidemiológiai Központ Kézfertőtlenítésről kiadott Módszertani Levele (a WHO irányelv alapján) tartalmazza. Részletesen szabályozza, hogy mikor, mivel javasolt, illetve kell kezet fertőtleníteni. Milyen eszközök szükségesek a kézfertőtlenítés végrehajtásához, illetve milyen állapotban legyen a dolgozó keze. Több vizsgálat történt arról, hogy tartósan miért alacsony a kézfertőtlenítés compliance a dolgozók körében. A szakirodalmi áttekintés alapján a kézfertőtlenítési hajlandóság emelése összetett és tartós folyamat, melynek minden szereplőjének, de elsősorban a közvetlen betegellátásban dolgozónak elkötelezettnek kell lennie az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések leküzdésében.

Vizsgálat célja: A hyponatraemia az egyik leggyakoribb elektrolitzavar időskorban, melyet számos mechanizmus okozhat, a leggyakoribb a diuretikum okozta iatrogén hyponatraemia. Célunk megvizsgálni, hogy a Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán milyen gyakorisággal fordul elő a hyponatraemia, illetve ennek milyen sürgősségi vonatkozásai vannak. Vizsgálati módszerek és minta: Nem véletlenszerű, kényelmi mintaválasztás során összesen 75 beteg adatait dolgoztuk fel. Eredmények: A vezető panaszok kórházba érkezéskor a nem specifikus neurológiai tünetek közül adódnak. Ezen túl elesés miatt, fejsérüléssel vagy kisebb traumás sérüléssel a betegek közül 13-an érkeztek. A betegek anamnézisének elemzésekor a jelen esetben számottevő diagnózist nem találtunk az betegek 33%-nál, epilepszia a betegek 13%-nál fordult elő, 8%-nál depresszió, és az esetek közel felénél fordult elő valamilyen kardiovaszkuláris diagnózis. Következtetések: Minden hatodik beteg vezető panasza traumatológiai jellegű. Ezen betegeknél mellékleletként derül fény a hyponatraemiára, ami feltehetően oka lehet a sérülésnek. Preventív szemlélet esetén csökkenthető lenne a hyponatraemia miatti kórházi tartózkodások száma.

A vizsgálat célja: A vizsgálat során, célom a gödöllői szociális intézményekben dolgozó gondozók, és ápolók pályaválasztási motivációinak, presztízsének, és az életben legfontosabb értékeinek megismerése. Vizsgálati módszer és minta: A kutatás leíró jellegű, a minta elemszáma (n=81). Az adatok összegzése Microsoft Office Excel 2007 program segítségével történt. Eredmények: A kutatásban részt vevő dolgozók kifejezetten alacsony presztízsűnek ítélték a hivatásukat, ennek ellenére ismét ezt a foglalkozást választanák, ha újra dönthetnének. Az életben legfontosabb értéknek az egészséget, a családot, a barátokat, és a szeretetet tartják a segítő hivatást gyakorló szakemberek. Következtetések: Az általam megkérdezett ápolók és gondozók, a hivatás alacsony presztízsére tekintettel is sikeresnek ítélik a pályaválasztásukat, és szeretik a munkájukat. A dolgozók értékrendjének megismerése fontos feladat, mert ezek az értékek határozzák meg az általuk elvégzett munka minőségét.

A vizsgálat célja: A szerzők célja a taxi gépkocsivezetők egészségi állapotának, életmódjának feltárása. A vizsgálati módszerek és minta: A keresztmetszeti vizsgálat 2017. évben, Miskolcon taxi gépkocsivezetők körében (N=100), egyszerű véletlen mintavételi technikával történt. Az adatgyűjtés papír-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. Az alkalmazott saját készítésű kérdőív alapját az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) standard, egészségmagatartásra vonatkozó felmérésnél alkalmazott kérdőív adta. A szerzők a kapott adatokat a Microsoft Office Excel 2016 program segítségével és leíró statisztikai módszerrel elemezték. Eredmények: A vizsgálatban résztvevők egészségértéke ötfokozatú skálán 3,39-es átlagértéket mutatott. A gépkocsivezetők 79%-a túlsúlyos, vagy elhízott. A krónikus betegségek közül legalább egy a sofőrök 56%-ánál fordul elő. Pszichoszomatikus tüneti skálán vizsgálva az egészségi állapotukat, leggyakrabban hát- és derékfájást és alvási problémákat jeleztek a válaszadók. Az Epworth aluszékonysági skála a dolgozók 8%-ánál eredményezett enyhén rendellenes aluszékonyságot. Az OSAS szűrésre használt segédlet alapján a válaszadók 36%-ánál lett pozitív a teszt. Következtetés: A vizsgálat eredményeiből megállapítható, hogy a válaszadók egészségi állapota nem kielégítő. Az eredmények ismeretében megállapítható, hogy a taxi gépkocsivezetők egészségi állapota több tekintetben is rosszabb a magyarországi átlaghoz képest. A felmérésben bebizonyosodott, hogy a taxi gépkocsivezetők egészségmagatartása a jövőben fejlesztésre szorul.

A kézsebészeti betegek postoperatív ellátása egy speciális területe az ellátásnak. Célunk az ápolás egy szűk keresztmetszetének ismertetése, a gyermek és felnőtt kézsebészeti betegek ápolói feladatainak és megfigyelési szempontjainak bemutatásával. Ezáltal szeretnénk bővíteni az ápolók ismereteit, mivel a munkaerőhiány miatt gyakori a helyettesítés, és a betegbiztonság megköveteli a speciális területek megismerését. Ismertetjük a leggyakoribb rögzítő eljárásokat, a postoperatív ápolási tevékenységeket, és a műtétek leggyakoribb szövődményeit.