Nővér

Kardiotechnikusok helyzete Magyarországon és a low prime alkalmazása coronaria arteria bypass műtét során

DEÁK András1, FUSZ Katalin2, PRÉMUSZ Viktória3, RAPOSA L. Bence4, VÁRADYNÉ Horváth Ágnes, MADARÁSZ Ildikó5, OLÁH András6

2019. DECEMBER 30.

Nővér - 2019;32(6)

Az extracorporalis keringetés eszköztárának fejlődésével külföldön egyre nagyobb szerepet kap a feltöltő folyadék mennyiségének csökkentése. Retrospektív vizsgálatunkat a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikán 2017. január 1. és 2017. december 31-e között ECC-vel végzett szívműtött betegek körében végeztük. A dokumentumelemzés során Coronaria Arteria Bypass műtéten átesett 157 beteg adatait dolgoztuk fel, akik életkora 50 és 70 év közötti. Low-prime (n=47) és standard-prime csoportba (n=110) soroltuk őket. Közepes negatív korreláció (r=-0,28; p<0,001) van a prime/testfelszín és az utolsó perfúzió alatti hematokrit érték között. A gyulladásos paraméter esetén az utolsó mért CRP-értékek: 36,00 mg/l (low-prime csoport) vs. 70,62 mg/l (standard-prime csoport). Kutatásunk pozitív eredménnyel zárult. A low-prime használatának van létjogosultsága az ECC kivitelezése során, ehhez azonban szükség van hazai protokollok elkészítésére és a kardiotechnikusok képzési és jogi hátterének rendezésére.

AFFILIÁCIÓK

  1. Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Sürgősségi Orvostani Tanszék, Pécs
  2. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet, Pécs
  3. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola
  4. Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Alapozó Egészségtudományi és Analitikai Laboratóriumi Kutatóközpont, Pécs
  5. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs
  6. Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védônôi Intézet, Pécs

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Az idősödő szervezet táplálkozással összefüggő változásai

NAGY-LŐRINCZ Zsuzsanna, ZÁMBÓ Leonóra, MARGARITOVITS Tijana, VARGA-NAGY Veronika, VARGA Anita, ZENTAI Andrea

A társadalmak öregedése korunk egyik legnagyobb problémája, így arra kell törekednünk, hogy ne csupán önmagában az élethossz növekedjen, hanem az egészségben eltöltött évek száma is. Az öregedés természetes biológiai folyamatnak tekintendő, mely során a szervezet működése folyamatosan lassul. Nem szükségszerű, hogy az idősödő szervezet táplálkozással összefüggésbe hozható, illetve működésének egyéb változásai kapcsán ezt a természetes folyamatot kóros állapotok (malnutríció, dehidratáció, obstipáció, kognitív állapot romlása, esendőség, polifarmácia) kísérjék, azonban a kialakuló élettani változások kétségkívül fokozzák a betegségekre, balesetekre való hajlamot. Fontos, hogy a kialakult változásokhoz igazodva, személyre szabottan valósuljon meg az idősgondozás.

Nővér

Egészségtudatosság az ápolók körében

SZALÓCZY Nóra, VINGENDER István

Tanulmányunk célja az egészségügyi szakdolgozók és a pályára készülők, azon belül is az SE-ETK ápolás és betegellátás ápoló szakirányon tanuló ápolók étkezési szokásainak és egészségmagatartásának bemutatása. A tanulmány leíró/adatközlő jelleggel mutatja be a főbb karakterisztikákat, amelyek a fent említett célcsoportra jellemzőek. Kutatásunkban és az abból levont és levonható következtetéseinkben olyan kérdésekre kerestük a választ, melyeket a szakirodalom eddig más megközelítésekből vizsgált. Saját kutatásunk az ápolók élelmiszerfogyasztási szokásainak és egészségtudatosságuk alapjaira irányult. Annak feltárására, hogy foglalkozási ártalomnak tekinthetjük-e csupán, vagy az idevezető összefüggések sokkal mélyebb és komplexebb gyökerűek. Az adatok alapján elmondhatjuk, hogy az egészséges étkezésről való elméleti ismereteik inkább teljesek, de a gyakorlatban, egészségtudatosságukban/magatartásukban ez mégsem tapasztalható. Az étkezési és sportolási kérdéseinkre adott válaszaik fordított összefüggést mutatnak a BMI-re vonatkozó adataikkal. Ennek oka valószínűleg az, hogy munkahelyi körülményeik (műszak) nem teszik lehetővé egészségtudatosságuk érvényesülését.

Nővér

Egy újpesti középiskola egy évszázados története I. rész

PERKÓ Magdolna

Nővér

Beszámoló a II. Országos Ápolástörténeti és Szakmai Versenyről

BALOGH Zoltán

A Semmelweis Egyetem a 2019/2020-as tanévben ünnepli alapításának 250. évfordulóját. Ez alkalomból az Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Ápolástan Tanszék 2017 után második alkalommal szervezte meg az Ápolástörténeti és szakmai versenyét.

Nővér

Beszámoló a „Hogyan lehetünk minél tovább egészségesek?” c. országos rajzpályázat eredmény­hirdetéséről és díjátadásról

BALOGH Zoltán

A Semmelweis Egyetem Egészségtudo­má­nyi Kar és az EDUVITAL Nonprofit Egész­ség­nevelési Társaság szervezésében Or­szágos Gyermekrajz Pályázatot hirdetett a Semmelweis Egyetem alapításának 250. évi jubileuma alkalmából.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A rosuvastatin kedvező additív hatása a thrombocytaaggregációs paraméterekre cerebrovascularis betegek esetében

FEHÉR Gergely

Az aktuális ajánlások alapján egyértelműen statinkezelés ajánlott cerebrovascularis betegek hosszú távú kezelésében, függetlenül a vérzsírszintektől. A rosuvastatin hatékonyságát és biztonságosságát számos multicentrikus vizsgálat igazolta, melynek antilipaemiás hatásin kívül egyéb antiinflammatoricus és thrombocytaaggregációt kedvezően befolyásoló tulajdonságaira is fény derült. Vizsgálatunk célja 20 mg rosuvastatin (Xeter®, Richter Gedeon Nyrt.) hatásának vizsgálata volt a thrombocytaaggregációs értékekre 20, cerebrovascularis ictuson átesett, napi 75 mg clopidogrelt szedő beteg esetében. Húsz, ischaemiás stroke-on vagy átmeneti ischaemiás attakon átesett beteg került bevonásra. 20 mg rosuvastatin három hónapos adása szignifikánsan csökkentette a teljes koleszterin-, alacsony denzitású lipoprotein- (LDL-) és trigliceridszinteket (p<0,05), továbbá nem szignifikáns emelkedést tapasztaltunk a magas denzitású lipoprotein (HDL) -értékekben, valamint csökkenő tendencia volt megfigyelhető a magas szenzitivitású C-reaktív protein (CRP) -értékekben. A 3. hónap végén szignifikáns csökkentést észleltünk az ADP 5 µM (46,15 vs. 31,35%) és kollagén 2 mg/ ml (68,62 vs. 52,22%) kiváltotta thrombocytaaggregációs értékekben. 20 mg rosuvastatin markáns antilipaemiás hatás mellett kedvező irányba befolyásolta az agonistaindukált thrombocytaaggregációs paramétereket.

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.

Ideggyógyászati Szemle

[Heveny vestibularis szindróma képében jelentkező késői meningitis carcinomatosa – klinikopatológiai esetismertetés]

JARABIN András János, KLIVÉNYI Péter, TISZLAVICZ László, MOLNÁR Anna Fiona, GION Katalin, FÖLDESI Imre, KISS Geza Jozsef, ROVÓ László, BELLA Zsolt

[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk peri­fériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometa­sztá­zi­sok­kal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma fel­ébredé­sét követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi ideg­rendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomor­rák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]

Ideggyógyászati Szemle

[A transforaminalis epiduralis szteroidbefecskendezés hatékonyságának értékelése távoli lateralis ágyéki sérv esetén]

EVRAN Sevket, KATAR Salim

[Az összes ágyéksérv körülbelül 0,7–12%-a távoli lateralis ágyéksérv (FLDH). Az FLDH a gyakoribb centrális és paramedialis ágyéksérvekhez képest súlyosabb és tartósabb radicularis fájdalmat okoz az ideggyök és a dorsalis gyöki ganglion közvetlen összenyomódása miatt. Azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak a konzervatív kezelésre, így például a gyógyszeres kezelésre vagy a fizikoterápiára, és akiknél még nem alakultak ki neurológiai hiánytünetek, az ideggyök sérülése és a synovialis ízületek károsodása miatti gerincinstabilitás kockázata miatt nehéz dönteni a mûtét szükségességérôl. Vizsgálatunkban a transforaminalis epiduralis szteroidinjekció (TFESI) hatását kívántuk értékelni mind a fájdalomkontroll, mind a funkcionális kapacitás javulására FLDH-ban szenvedô betegeknél. Összesen 37 olyan, konzervatív kezelésre nem reagáló, neurológiai hiánytünetmentes beteget vontunk be a vizsgálatba, akinek radicularis fájdalmát az ágyéki MR-felvételen látható távoli lateralis ágyéksérv okozta. A betegeknél praeganglionos irányból TFESI alkal­mazására került sor. A betegek kezelés elôtt felvett vizuális analóg skála (VAS) és Oswestry Disability Index (ODI) pontszámait a beavatkozás utáni 3. hét, továbbá 3. és 6. hónap VAS- és ODI-pontszámaival hasonlítottuk össze. Az átlagos kezdeti VAS-pontszám 8,63 ± 0,55 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap VAS-pontszámainak átlagos értéke 3,84 ± 1,66; 5,09 ± 0,85; 4,56 ± 1,66 volt. A VAS-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Az átlagos kezdeti ODI-pontszám 52,38 ± 6,84 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap ODI-pontszámainak átlagos értéke 18,56 ± 4,95; 37,41 ± 14,1; 34,88 ± 14,33 volt. Az ODI-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Ez a tanulmány kimutatta, hogy a TFESI hatékonyan javítja a funkcionális kapacitást és a fájdalom­kontrollt olyan betegek esetén, akik távoli lateralis ágyéksérv miatti radicularis tüneteit nem lehet mûtéti úton ke­zelni. ]