Nemzetközi szinten az APN ápoló szerepe a magas vérnyomás kezelésében sokat bővült. Az ápolók bevonása a vérnyomás kezelésébe, a szakszerű vérnyomásmérés elsajátításával és a betegoktatással kezdődött és a leghatékonyabb stratégiává vált a vérnyomáscsökkentés terén. Az egyetemi végzettségű APN ápolók feladatai közé tartozik a felmérés, nyomon követés, diagnosztika, gyógyszeres kezelés, egészségnevelés, betegeducatio, ellátás koordinálása, teljesítményellenőrzés és a minőség javítása. Hazánkban a hypertoniások ellátását és gondozását az alapellátásban háziorvosok végzik. A napi szinten ellátandó betegek száma miatt az egy főre jutó ellátási idő folyamatosan csökken. A magas számú akut betegek ellátása miatt kevesebb idő jut a krónikus betegek gondozására. Hazánkban 2017 őszén indult az egyetemi végzettséget adó APN képzés. Az első egyetemi végzettségű APN közösségi szakápolók 2019 februárjában kerültek ki a rendszerbe. Képzettségüknek megfelelően alkalmasak háziorvosi praxisokban, praxis közösségekben a kompetencia szintjüknek megfelelően krónikus betegek gondozására és nyomon követésére.

A magas-vérnyomás betegség a legismertebb rizikófaktor a kardiovaszkuláris megbetegedések és a stroke kialakulásában. Jelen vizsgálat célja, a 40 évnél idősebb, hipertóniában szenvedő betegek életmódjának, betegség reprezentációjának, valamint gyógyszerszedési szokásainak felmérése Kvantitatív, keresztmetszeti, leíró kutatásunkat 2017-ben online kérdőív formájában végeztük 40 évnél idősebb magas-vérnyomás betegségben szenvedők körében (n=267). Az adatgyűjtés eszköze a Brief Illness Perception Questionnaire rövidített változata, a Morisky Medication Adherence Scale (8-item) és saját szerkesztésű kérdőív. A kor előrehaladtával magasabb terápiahűség jellemző a vizsgált populációra (r= 0,26; p<0,001). A páciensek, akiknek a körzeti orvos javasolt életmódbeli változtatásokat, magasabb terápiahűséggel bírnak (p=0,032). Akiknek magasabb volt az eddig mért legmagasabb vérnyomásuk (r=0,18; p=0,003), nehezebben élik meg a betegségüket (r=0,15; p=0,014). Az egészségmagatartás és a körzeti orvos tájékoztatása befolyásolhatják a hipertónia megélését és a terápiahűséget. Az egészségmagatartás és a terápiahűség szintjének növelésében a háziorvosok mellett, kiemelt szerepe lehet a kiterjesztett hatáskörű közösségi szakápolóknak.

Minden év május 12-én ünnepelik az ápolók nemzetközi napját. Az idei év nagy jelentőségű, hiszen az ápolók egyik legnagyobb példaképének, Florence Nightingale születésének 200. évfordulója van. A lámpás hölgyként is ismert ápoló életútja nem volt egyszerű, sok mindennel kellett szembenéznie. Az ápolói hivatás tiszteletét és az ápolók elismerését vívta ki. Küzdött a nők jogaiért is. Rengeteget tanult, melynek köszönhetően a mai napig használt statisztikai módszereket dolgozott ki. Feljegyzéseinek köszönhetően számos, ma is használatos statisztikai összefüggést állapított meg. Számszerű adatokkal támasztotta alá, hogy milyen fontos kapcsolat van a halálozás és a higiénés körülmények között. Több ápolói képzés is indult tanácsaira, valamint a kórházi rendszereket is megreformálta. Egyik legkiválóbb műve a feljegyzések az ápolásról (Notes on nursing), melyet ma is az ápolás első kézikönyvének tartunk.

A daganatos megbetegedés napjainkban kiemelkedő fontosságú népegészségügyi probléma, vezető halálokok közé sorolandó kórállapot. Mivel ma már ezzel a betegséggel is hosszan el lehet élni, ezért nagyon fontos az életminőség, amit a fájdalom nagymértékben befolyásol. A vizsgálat célja: Megvizsgálni és feltárni a hazai daganatos fájdalomcsillapítás területén felme­rülő esetleges problémákat, és ezekre a problémákra megoldási javaslatot adni. Kérdőíves vizsgálatunknál tumoros betegségben szenvedőket kérdeztünk, akik fájdalomtól szenvedtek, és otthonukban élték mindennapjaikat. A kutatás anonim keresztmetszeti vizsgálat, melynek során leíró és összehasonlító statisztikai módszereket alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora 55 év volt. A leggyakoribb primer daganat megjelenési helye az emlő (n=25) és a tüdő (n=13). A betegek közel 30%-ánál alakult ki áttét. A megkérdezettek 42%-ának volt erős fájdalma (VAS ≥7 pont), aminek időtartamát napi 1-2 (n=40), illetve napi 4-5 órára (n=30) becsülték. A válaszolók majdnem kétharmada NSAID tartalmú készítményt (n=64) használt. Az enyhe (n=18) és erős opioid (n=15) alkalmazók közel egyenlő arányban oszlottak meg. Szignifikáns különbséget találtunk az „enyhe-közepes” (p=0,01) és az „enyhe-erős” fájdalmat (p=0,004) jelző csoportok vizsgálatánál a magasabb számú opioid tartalmú szerek használata miatt. Ebből kiderült, hogy a nagyobb fájdalmat érző személyek használtak erős hatású fájdalomcsillapító szereket. A betegek több mint a fele használ valamilyen altatót vagy nyugtatót kiegészítésül. Az áttéttel élő betegek (n=28) nagyobb arányban használnak erős (n=7), illetve enyhe opioidot (n=10), mint azok, akiknél áttét nem jelentkezett. A kapott eredmények alapján hazánkban viszonylag kevés daganatos beteg használ erős opioid tartalmú szert, annak ellenére, hogy fájdalma erős. Emiatt fontos lenne a fájdalom erősségének minél pontosabb megítélése. A mellékhatásoktól való félelem gyakran nem indokolt és nem korlátozhatja a megfelelő terápia beállítását.

A morbiditási statisztikában a fejlett és fejlődő országokban egyaránt az emlődaganat áll a ranglétra első helyén. Feltérképezni a malignus emlő daganatos nők műtét utáni életminőségét, mely főként a különböző korosztályok összehasonlítására és a társas viszonyok változására terjedt ki. A felmérés 2017 novemberében történt az Országos Onkológiai Intézetben kérdőíves módszerrel, melyben 70 fő vett részt. Az életkorok eloszlásának függvényében rendezett adatok alapján a 60 év feletti korosztály több pszichés tünetről számolt be, mint a fiatalabb csoport. A betegségük alatt a negatív irányba módosult társas kapcsolatú nők közül többen éltek egyedül és rosszabb életminőségről számoltak be. Családi támogatás hiányában rendkívül hasznos lenne, ha hangsúlyozottabbak lennének az elérhető lehetőségek, hogy a nők minél előbb visszailleszkedhessenek a társadalomba.