Az idősotthonokban élő ellátottakra vonatkozó jogi ismeretek a gondozók és az ápolók körében
MÉSZÁROS Lászlóné
2015. FEBRUÁR 28.
Nővér - 2015;28(01)
Eredeti közlemény
MÉSZÁROS Lászlóné
2015. FEBRUÁR 28.
Nővér - 2015;28(01)
Eredeti közlemény
A vizsgálat célja: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény által biztosított betegjogokkal kapcsolatos ismeretek felmérése a gondozók és ápolók körében. Vizsgálati módszer és minta: A kutatás során kérdőíves adatgyűjtés, dokumentumelemzés, és statisztikai módszerek lettek alkalmazva. A vizsgálat 2013 decemberében és 2014 januárjában történt. A mintát a Fővárosi Idősek Otthonának gödöllői intézményének gondozói és ápolói adták. A dokumentum-elemzésben a házirend került áttekintésre. A szerző a kérdőív segítségével összegyűjtött adatokat az SPSS 22 statisztikai program segítségével elemezte. Leíró statisztikai módszereket és a változók kapcsolatának vizsgálatára khi-négyzet próbát alkalmazta. Eredmények: A gondozók és az ápolók ismeretei hiányosak a betegjogok területén. A szociális törvény által biztosított jogokat jobban ismerik, mivel a dolgozók többsége már régóta dolgozik a szociális szférában, és a szociális törvény által biztosított jogokat a munkájuk során folyamatosan sajátították el. Következtetés: Mivel a betegjogokat nem tudták iskolában elsajátítani, ezért az otthonban kell biztosítani a dolgozók számára, hogy ezeket a hiányosságokat be tudják pótolni.
A vizsgálat célja: Az Egri Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium ápoló tanulóinak értékrendszerének, a pályaválasztási indíttatásuknak, valamint a szociokulturális hátterüknek a felmérése. Vizsgálati módszer és minta: A kutatás leíró jellegű, a minta elemszáma 169. (n=169) Az adatok összegzése Microsoft Office Excel 2007 program segítségével történt. Eredmények: A szülők iskolázottságának és foglalkozásuk hatásának nagyságát tekintve megállapítható, hogy szülők hatása érvényesül gyermekük iskolaválasztásánál. Minden vizsgált csoportban erős családi támogatás áll a hallgatók mögött. A legtöbb tanulót pályaválasztási döntésében az ápolói hivatás választásában az emberek segítésének a vágya motiválta. Az iskolai tanulmányok befejezése után pályát választók a pályaválasztása határozottabb, mint fiatalabb hallgató társaiké. Az ápolói hivatás legfontosabb értékeinek a szakmai tudás, felkészültség, felelősségteljesség és a pontosság bizonyult. Nem nyert bizonyítást az, hogy az ápolói pályához tartozó értékek az életkorral növekednek. Következtetések: A tanulók értékrendszerének megismerése nagyon fontos feladat, mivel a hallgatók a képzés során kapott és az otthonról hozott értékei meghatározóak az ápolási munkában.
Baloghy Mária, a magyarországi gyárgondozónő képzés alapítója, 120 évvel ezelőtt született Kassán. Jelen rövid tanulmány célja, hogy megemlékezzünk érdemeiről, amelyek halála óta eltelt hosszú évtizedek után is példaképül szolgálhatnak.
Vizsgálat célja: Felmérni, hogy CPR után a cerebrális neurológiai károsodás kialakulásának megelőzésében mekkora jelentőséggel bír a TH (terápiás hypotermia) alkalmazása. Vizsgálati módszer és minta: Retrospektív, kvantitatív jellegű kutatás, keresztmetszeti, nem véletlenszerű mintavétel. A kutatás orvosi-, és ápolói dokumentációelemzéssel történt, direkt adatgyűjtéssel. Megyei kórház intenzív osztályára PLS miatt felvett betegek száma a vizsgált két évben (n= 68). 2005-ben, TH-ban nem részesülő betegek száma (n= 28) és 2010-ben TH-ban részesültek (= 29) és 2010-ben TH-ban nem részesült betegek száma (n= 11). Eredmények: A két betegcsoport kutatási eredményeit összehasonlítva megállapítható, hogy a 2010-ben TH-ban részesült betegek nem szignifikáns különbséggel, de jobb neurológiai funkcióval kerültek el az intenzív osztályról. A teljes testhűtéssel végzett PLS hatékonyabbnak bizonyult, az agyszövet hypoxiás károsodásának csökkenése által, amely következtében jobb neurológiai kimenetel várható. Következtetés: A TH alkalmazására minden olyan CPR követően szükség van, ahol a spontán keringés visszatérése után is eszméletlen a beteg. Az intenzív osztályon a mindennapi gyakorlatban, evidencia szinten kell alkalmazni a TH-t. Minden ápolónak ismernie kell a hűtési technikákat, az eszközös lehetőségek kihasználásával. A TH gyakorlatban történő alkalmazása, mielőbbi megkezdése az ápolók ezen irányú ismereteinek bővítésével, magasabb anyagi támogatással, az eszközös lehetőségek bővítése által hatékonyabban végezhető.
Lege Artis Medicinae
Az egészségügyi szolgáltatások, különösen a fekvőbeteg-ellátás rendszere, látványos fejlődésen ment keresztül a dualizmuskori Magyarországon. Ennek jogi alapját az 1876. évi XIV. tvc. teremtette meg. Napjainkban már megkérdőjelezhetetlen a betegek mint egészségügyi szolgáltatás fogyasztók jogi helyzetének törvény általi rögzítése. Erről először, széles értelmezési mezőben és átfogó módon az 1997. évi CLIV. tv. rendelkezett. Betegjogok természetesen a 20. századot megelőzően is léteztek, de ezekkel eddig nagyon kevés tanulmány foglalkozott. A jelen tanulmányunk elsődleges célja, hogy 1. elemezze az 1876-os tvc.-ben, illetve a kórházrendeletben megjelenő orvosi kötelezettségeket, és ezen keresztül a betegek jogi helyzetét; 2. összehasonlítsa ezen jogszabályokat - és a témához illeszkedő normáit - hatályos egészségügyi törvényünkkel. Az 1876-os egészségügyi jogszabályok, valamint az 1997-es egészségügyi törvény összehasonlító elemzése alapján megállapítható, hogy a dualizmus korában már jól kimutatható a kiszolgáltatott helyzetű betegek védelmére irányuló szándék, sőt közvetlen előzményként és jól azonosíthatóan a mai értelemben vett betegjogok is megjelennek. Összefoglalva arra a megállapításra juthatunk, hogy szakítani kell azzal a gyakran hangoztatott állítással, miszerint az 1997-es egészségügyi törvényben megjelenő tételes betegjogi szabályozás közvetlen történelmi előzményeit legfeljebb a 20. század derekára, jellemzően azonban csak az 1972. évi II. tv.-re vezethetjük vissza. A ma hatályos betegjogi rendelkezéseknek a 18-19. században már komoly és közvetlen történelmi előzményeit lehet kimutatni.
Ideggyógyászati Szemle
A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jellegzetességeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegényebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebrovascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkoholabúzus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egyértelműen igazolja, hogy a stroke fiatalabb korban következik be, magasabb incidenciával, esethalálozással és mortalitással jár a kedvezőtlen szocioökonómiai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcsoportokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedvezőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakosságának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikótényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós programoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.
Ideggyógyászati Szemle
[A kognitív zavar a Parkinson-kór gyakori nem motoros tünete. Az alexithymia a Parkinson-kór még ma is kevéssé megértett neuropszichiátriai jellegzetessége. A kognitív zavar (különösen a visuospatialis és a végrehajtó funkciók zavara) és az alexithymia hátterében ugyanazon neuroanatómiai struktúrák patológiája áll. Hipotézisünk szerint e neuroanatómiai kapcsolat következtében összefüggésnek kell lennie a kognitív zavar és az alexithymia mértéke között. Cél – A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, van-e összefüggés az alexithymia és a neurokognitív funkciók között Parkinson-betegek körében. A vizsgálatba 35 Parkinson-kóros beteget vontunk be. A Torontói Alexithymia Skálát (TAS-20), a Geriátriai depresszió-kérdőívet (GDI), valamint részletes neuropszichológiai vizsgálatokat alkalmaztunk. A magasabb TAS-20-pontszámok negatív összefüggésben álltak a Wechsler Intelligenciateszt felnőttváltozatának (WAIS) Similarities alskálájának pontszámaival (r = –0,71; p-érték: 0,02), az órarajzolási teszt (CDT) pontszámaival (r = –0,72; p=0,02) és a verbális fluencia (VF) mértékével (r = –0,77; p<0,01). Az érzelemazonosítási alskála pontszámai negatív összefüggésben álltak a CDT-pontszámokkal (r = –0,74; p=0,02), a VF-pontszámokkal (r = –0,66; p=0,04), valamint a vizuális emlékezet azonnali előhívását mérő alksála pontszámaival (r = –0,74; p=0,01). A VF-pontszámok az érzelemleírás nehézségét mérő alskála (DDF) pontszámaival is összefüggést mutattak (r = –0,66; p=0,04). Fordított irányú összefüggés volt kimutatható a WAIS Similarities és a DDT alskálák pontszámai (r = –0,70; p=0,02), valamint a külső orientáltságú gondolkodás alskála pontszámai (r = –0,77; p<0,01) között. Összefüggés volt kimutatható a végrehajtó funkció Z alskála és a TAS-20-pontszámok középértéke (r = –62; p=0,03), valamint a DDF alskála pontszámai között (r = –0,70; p=0,01). Összefüggés volt kimutatható az alexithymia és a visuospatialis, valamint a végrehajtó funkciókat mérő tesztek eredménye között. Az alexithymia és a depresszív tünetek között szintén szignifikáns összefüggést találtunk. Az alexithymia megléte fel kell hívja a klinikus figyelmét a párhuzamosan fennálló kognitív zavarra.]
Ideggyógyászati Szemle
[A myasthenia gravis (MG) a neuromuscularis junctio autoimmun típusú megbetegedése. Az autonóm rendellenességeket nem gyakran társítják myasthenia gravishoz. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen autonóm működés jellemzi az MG-betegek különböző alcsoportjait, és megvizsgáljuk az acetilkolinészteráz-inhibitorok hatásait. A vizsgálatba 30 autoimmun MG-beteget és 30 egészséges önkéntest vontunk be. Az autonóm működés tesztelése érdekében szimpatikus bőrreakció (SSR) és R-R intervallumvariáció analízis (RRIV) vizsgálatokat végeztünk. Az acetilkolinészteráz-inhibitor-kezelésben részesülő betegek körében kétszer végeztük el a vizsgálatokat. Az RRIV hiperventiláció alatti növekedése nagyobb (p = 0,006) és a Valsalva-arány alacsonyabb (p = 0,039) volt a kontrollcsoport tagjainál. Az SSR-amplitúdók alacsonyabbak voltak a gyógyszer bevétele után (p = 0,030). A gyógyszer bevétele után eltelt idő növekedésével megnyúlt SSR-látenciákat kaptunk (p = 0,043). A Valsalva-arány alacsonyabb volt az AchR antitestre negatív csoportban (p = 0,033). Mind az okuláris, mind a generalizált MG-betegek körében szubklinikus paraszimpatikus rendellenesség mutatható ki, különösen az AchR antitestre negatív csoportban. A piridostigmin perifériás szimpatikus kolinerg nonkumulatív hatással rendelkezik.]
„Gyakran egyetlen információval is tovább lehet lendíteni valakit a kritikus helyzeten” – Interjú Gazsi Adrienn ügyvéddel a fogyatékossággal élő embereknek nyújtott jogsegélyről
Szkizofréniakutatás: a gondozók legalább fele nehezen viseli az anyagi terheket, 60%-uknak problémájuk van munkahelyük megtartásával, 50%-uknak nincs kapcsolata más gondozókkal
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás