Nővér

[Ápolók kompetenciái a megelőző kardiológiai ellátásban]

IVANA Chloubová, VALÉRIE Tóthová

2019. JÚNIUS 30.

Nővér - 2019;32(03)

Összefoglaló közlemény

[Bevezetés: A csehországi ápolóképzés az Európai Unió ajánlásain alapszik, tiszteletben tartva az általános ápolók jövőbeni ismereteit és készségeit, amelyeket az alapvető kompetencia kritériumokban fogalmaztak meg. A szív- és érrendszeri megbetegedések nemcsak számos fejlett országban, hanem a fejlődő országokban is a halálozás fő okai közé tartoznak. Hangsúlyt kell fektetni e betegségek megelőzésére, és az ápolóknak hatékony oktatást kell biztosítani az adott témában. Célok és módszerek: A cikk célja a rendelkezésre álló források eredményeinek bemutatása, amelyek az ápolóképzésre és az ebből eredő kompetenciákra összpontosítanak a kardiológia területén, valamint az ápolók egészségügyi oktatási tevékenységének leírása megelőző kardiológia területein a kiválasztott Európai országokban. A kutatáshoz a strukturált interjú módszereit használtuk. Eredmények: Az ápoló feladata a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, hogy a nyilvánosságot a befolyásolható kockázati tényezőkről oktassa, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a szív- és érrendszeri betegségek előfordulására, de az emberek életminőségére is. Fontos, hogy figyelmeztessék az embereket a saját kockázati magatartásuk változásaira, és motiválják őket a jobb életstílushoz vezető tevékenységekre. Következtetés: Megállapítható, hogy a megelőző kardiológiában dolgozó ápolók a korábbi tanulmányaik során szerzett kompetenciákat használják. A jelenlegi gyakorlat azonban a posztgraduális oktatásban a kompetenciák növelését igényli. ]

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Az ápolók szerepe és feladatai a korai szepszis menedzsmentben

VÁRADI Annamária, FEHÉR Gábor, FÖMÖTÖR Péter

Surviving Sepsis Guideline (SSG) egy olyan dokumentum, ami merőben új megoldásokat javasolt a szepszis diagnosztikában és az ellátásban. Ilyenek voltak az 100%-os oxigénterápia, folyadékpótlás, haemokultura és mikrobiológiai mintavétel, kombinált és empirikus intravénás antibiotikum adása, laktát, CRP és PCT vizsgálata, illetve a sebészi feltárás. Az eljárásban foglaltak használata igazoltan javítja a betegek biztonságát és a minőségi szepszis ellátást. A program elemei közül a szerzők a Szepszis-6 protokoll elemeit emelik ki, amelyek kis ráfordítással bevezethetők és egyértelműen előnyösek. Az ajánlást, különös tekintettel a nem sürgősségi osztályon dolgozó ápolóknak is ismerni kell, a szepszis korai felismerésének, preanalitikai vizsgálatának és a kompetencián belüli lehetőségeinek figyelembevételével.

Nővér

A múlt megértése segíthet a jövő alkotásában (Hogyan volt, van, és hogyan tovább: „orvosi ténykedések és ápolás”)

SÖVÉNYI Ferencné

A magyar ápolás történetében van egy olyan vonulat, amivel sokszor foglalkoztunk, de sohasem elég mélyen. Nevezetesen az orvoslás és ápolás „bizonyos vonatkozású” jogi szabályozása a huszadik század közepétől napjainkig. A fellángolások egyrészt a jogszabályok módosulásai, másrészt az ápolóképzés változásai alkalmából kerültek napirendre.

Nővér

A postoperativ fájdalom menedzsment helyzete napjainkban Magyarországon - 2. rész

LOVASI Orsolya, LÁM Judit

Szakirodalmi adatok szerint Magyarországon a postoperativ fájdalomcsillapítás gyakorlata fejlesztendő terület. A műtét utáni fájdalom központi kérdés a betegek körében. A felmérések azt mutatják, hogy a betegek több mint 59%-a aggódik a műtét utáni fájdalom kialakulása miatt. Aggodalmuk nem alaptalan, mivel a közelmúltbeli vizsgálatok is következetesen az mutatják, hogy a fájdalom nem megfelelően kezelt műtét után. Az is bizonyított, hogy a műtét utáni fájdalom a betegek életminőség romlását okozhatja. Vizsgálatunk célja volt a betegek műtét utáni fájdalommértékének és a fájdalomcsillapítással kapcsolatos elégedettségének felmérése. Személyes megkeresésen alapuló interjúkat készítettünk, összesen 168 beteggel, három hazai intézmény egyes műtétes osztályainak bevonásával. Az eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a betegek jelentős fájdalomról számolnak be a műtétet követően, tehát a postoperativ fájdalomcsillapítás gyakorlata sok esetben nem kielégítő. A talált eredmények és a nemzetközi szakirodalom összevetése alapján a postoperativ fájdalomcsillapítás gyakorlat fejlesztendő területnek tekinthető.

Nővér

Az ápolók hatáskörének és jogkörének szabályozása a szlovákiai egészségügyben

KILÍKOVÁ Mária, HRINDOVÁ Tatiana, ČERVENÝ Martin

Szlovákiában az ápolói kompetenciák a 2018-as év folyamán változtak. A jelenlegi ápoló képzés egyik főbb célja, hogy a mai ápolók teljes mértékben kielégítsék a társadalom igényéit. Az új rendelet Szlovákiában három ápolói kategóriára osztotta az ápolókat. A kézirat célja, hogy ismertesse, milyen változások történtek a szlovákiai ápolók hatáskörét illetően az elmúlt év során.

Nővér

Egészségügyi alapellátási szakemberek tanácskoztak Pécsett - Beszámoló a III. Országos Alapellátási Konferenciáról

HIRDI Henriett Éva, LUKÁCS Miklós, IZSÁK Szekeresné Margit, BALOGH Zoltán

Idén tavasszal, a MESZK Országos Szervezete és a MESZK Baranya Megyei Területi Szervezete közös szervezésében 2019. május 24-25-én Pécsett került sor az Egészségügyi Szakdolgozók Harmadik Alapellátási Konferenciájára. A rendezvénynek a Baranya Megyei Közgyűlés patinás díszterme adott otthont.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

APN szerepe a hypertoniás beteg gondozásában a háziorvosi körzetben

VÖRÖS Tünde, PAKAI Annamária, SZEBENI-KOVÁCS Gyula, SZABÓNÉ Bálint Ágnes, OLÁH András

Nemzetközi szinten az APN ápoló szerepe a magas vérnyomás kezelésében sokat bővült. Az ápolók bevonása a vérnyomás kezelésébe, a szakszerű vérnyomásmérés elsajátításával és a betegoktatással kezdődött és a leghatékonyabb stratégiává vált a vérnyomáscsökkentés terén. Az egyetemi végzettségű APN ápolók feladatai közé tartozik a felmérés, nyomon követés, diagnosztika, gyógyszeres kezelés, egészségnevelés, betegeducatio, ellátás koordinálása, teljesítményellenőrzés és a minőség javítása. Hazánkban a hypertoniások ellátását és gondozását az alapellátásban háziorvosok végzik. A napi szinten ellátandó betegek száma miatt az egy főre jutó ellátási idő folyamatosan csökken. A magas számú akut betegek ellátása miatt kevesebb idő jut a krónikus betegek gondozására. Hazánkban 2017 őszén indult az egyetemi végzettséget adó APN képzés. Az első egyetemi végzettségű APN közösségi szakápolók 2019 februárjában kerültek ki a rendszerbe. Képzettségüknek megfelelően alkalmasak háziorvosi praxisokban, praxis közösségekben a kompetencia szintjüknek megfelelően krónikus betegek gondozására és nyomon követésére.

Nővér

A történelem ápolása - az ápolás történelme

BEZERÉDI Gábor

Az ápolás célja minden időben ugyanaz: a beteg ember egészségének visszaadása, segítség a betegség ideje alatt. Leletek bizonyítják, hogy már Krisztus előtt több ezer évvel is fontos szerepe volt az ápolásnak. Csonttörések, gyógyult koponya trepanáció és gyógyult ízületi betegségek fedezhetők fel a korai leleteken. Az állatvilágban a sérült fajtársak irányában mutatott segítő szándék csak az elefántoknál és a delfineknél nyilvánul meg annyiban, hogy körülveszik a szenvedőt. A többi állat hagyja elpusztulni sérült társait. A szerző ezen nemes tevékenység történetét taglalja és mutatja be a kezdeti időktől napjainkig, különös tekintettel a hazai történésekre.

Nővér

Az APN szerepe a COVID-19 járvánnyal való megküzdés során

KURUCZ Mária, SZABÓ Luca, KARÁCSONY Ilona, VARGA Bernadett, PAKAI Annamária

A Covid-19 pandémia új kihívások elé állította az egészségügyet nem csak Magyarországon, hanem a világ többi részén is. A járványügyi vészhelyzet kapcsán nagy nyomás nehezedik az ellátó rendszerre és a benne dolgozókra minden szinten. Külföldi szakirodalmakat tekintettünk át, melyeket online adatbázisokban kerestünk, kulcsszavak alkalmazásával. A beválasztott szakirodalmaknak konkrét információt kellett tartalmazniuk az APN-ek hatásköréről, feladatairól és a felmerülő innovatív ötletekről, melyek a járvánnyal való megküzdésben hatékonyan bevethetők. Az APN-ek hatáskörét legmarkánsabban érintő változások az Egyesült Államokban történtek, melyek adaptálhatóak lennének a hazai ellátórendszerre; többek között az APN–ek hatáskörének kibővítése, bizonyos feladatok orvosi felügyelet nélküli végzése, telemedicina alkalmazása és beépítése az oktatásukba, tesztelőhelyek teljes körű kialakítása és koordinációja.

Nővér

Mit csinál a triázs ápoló?

BALOGH Khernné Mariann

A sürgősségi betegellátó osztályok problémái az utóbbi időben előtérbe kerültek, főleg a várakozási idők, és a triázs tevékenység tekintetében. A társadalom számára még mindig nem teljesen világos, hogy mi is az a triázs rendszer, mire jó, és ki az a személy, aki alkalmazza a betegek osztályozását. Az ismerethiányból számtalan konfliktus és feszültség fakad az egészségügyi szolgáltatás folyamata során. Hazánkban a sürgősségi osztályok kiemelkedő szerepet töltenek be az egészségügyi ellátás terén. A megnövekedett betegbeáramlás globális probléma, emiatt a páciensek „ajtótól orvosig” ideje között különbséget kell tenni. Erre találták ki az úgynevezett osztályozó rendszert (triázs), amely során a tapasztalt szakképzett ápoló a beteg osztályra érkezését követően a lehető leggyorsabban felméri és értékeli a beteg állapotát, különböző kritériumok alapján. Közleményemben két eset összehasonlításán keresztül mutatom be a triázs tevékenység folyamatát, az osztályozó rendszer alkalmazását, azt, hogy mit is csinál a triázs ápoló.

Lege Artis Medicinae

A multidiszciplináris teamek vizsgálata a pszichiátriai ellátásban. Három fókuszcsoport tanulságai

MOLNÁR László, ZANA Ágnes, GYŐRFFY Zsuzsa, SZVATH Petra

Kutatócsoportunk 2015 óta foglalkozik a pszichiátriai és pszichote­rápiás teamek vizsgálatával. A kutatás a team összetételének és működésének ma­gyar sajátosságait térképezi fel. A Magyar Pszichiátriai Társaság 2017., 2018. és 2019. évi konferenciáján a pszichiátriai teamek működése témában fókuszcsoportos kvalitatív felmérést végeztünk. A három csoportmunka so­rán a fókuszba a vezetés, a teamen belüli kommunikáció és a kompetenciák tárgykörét helyeztük. Az átlagosan 17 fős csoportok spontán alakultak ki különböző vég­zett­ségű szakemberek részvételével. A fókuszcsoportok főbb eredményei a következők voltak: 1. A teamen belüli különböző típusú vezetés egy­aránt megkívánja a felelősség és a szerepek el- és kiosztását, a destrukciók leállítását. 2. A teamekben az informális kommunikációs csatornák hangsúlyosak. 3. A kompetenciák és a felelősség pontos tisztázása fontos, jelenleg nem áll rendelkezésre hazai pszichiátriai szakorvosi kompetencialista. A pszichiáter-szakképzésben szükséges lépésnek tűnik a szakmai kompetenciák még pontosabb definiálása, újragondolása és ezek oktatásba való beépítése, továbbá a jogalkotó felé a hazai pszichiáter szakorvosi kompetencialista kidolgozásának előmozdítása. A ku­tatás második szakasza az eddigi eredményeken alapuló kvantitatív, kérdőíves vizsgálattal folytatódik.