Nővér

A kézhigiénés compliance fejlesztésének fontossága a nosocomiális infekciók megelőzésének tükrében

SAJTI Anikó, CSERNUS Mariann

2018. JÚNIUS 30.

Nővér - 2018;31(03)

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének legeredményesebb eszközeként a jó kézhigiénés gyakorlat végzését tartják számon, hiszen a fertőzések terjedésében a szennyezett kéz jelenti a legnagyobb kockázatot. Az infekciókontrollal foglalkozó szakemberek feladata, hogy felhívják az egészségügyi dolgozók figyelmét a helyes kézhigiénés gyakorlatra, illetve segítsék a kézhigiéne öt momentumának elsajátítását. Az esettanulmányban a szerző bemutatja, hogy az intenzív osztály dolgozóinak körében direkt módszerrel végzett rendszeres kézhigiéniai kontroll vizsgálatokkal, a tapasztalatok folyamatos visszacsatolásával sikerült csökkenteni az előforduló pozitív húgyúti mikrobiológiai minták számát. A további fejlődés érdekében 4 szenzoros, alkoholos kézbedörzsölőszert permetező automatával szerelték fel az osztályt. A direkt megfigyelés során kapott adatok további elemzésével a szerző célja a szakma számára egy átfogó tanulmány készítése, mely a későbbiekben pozitív példaként szolgálhat a más kórházakban történő compliance-t fejlesztő programok indításához.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

[A Brief Scales for Coping Profile mérőeszköz török nyelvű változatának reliabilitása és validitása textilipari dolgozók körében]

ORNEK Koseoglu Ozlem, TEMEL Yavuz Guler

[A vizsgálat célja: adaptálni a BSCP (Brief Scales for Coping Profile) skálát török nyelvre és megvizsgálni a pszichometriai jellemzőket a textilipari dolgozók körében. Anyag és módszer: A pszichometriai elemzés keresztmetszeti vizsgálatként valósult meg. A kérdőív fordítását, nyelvi adaptálását követően a BSCP a dolgozók körében terjesztésre került. A BSCP szakmai validitás mérése CVI (Content Validity Index) meghatározásával történt, míg a reliabilitás vizsgálat a Cronbach-alfa mutatóval. A mérőeszköz validitásának vizsgálata feltáró és megerősítő faktoranalízissel valósult meg. Eredmények: A pszichometriai jellemzői az eredeti BSCP-nek megegyeztek a török verzióval. A feltáró faktoranalízis meghatározása alapján a BSCP-nek 6 alskálája van. A BSCP alskáláinak reliabilitás értéke 0.692, 0.712, 0.661, 0.756, 0.786, illetve 0.777 volt. Következtetések: A törökre fordított verziója a BSCP-nek megfelelő reliabilitását (megbízhatóságot) és validitást (érvényességet) mutatott, amely így az első adaptált mérőeszköz Törökországban a textilipari dolgozók coping profiljának méréshez. A skála jó lehetőséget kínál a munkavállalók megküzdési készségének felméréséhez, mely adatok hasznosíthatóak a foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi és pszichiátriai területeken dolgozó szakemberek által megvalósuló stressz menedzsment tréningeknél és egészségfejlesztő programoknál. ]

Nővér

A csípőprotézises betegek körében végzett betegoktatás tanulmányozása

BÉKÉS Brigitta, KIRÁLY Edit, BALOGH Zoltán

Vizsgálat célja: A csípőprotézises betegek körében végzett betegedukációs tevékenység aktuális helyzetének felmérése az egészségügyi ellátás különböző periódusaiban. Anyag és módszer: A vizsgálatban traumatológiai-, ortopédiai osztályok és ambulanciák, valamint mozgásszervi rehabilitációs osztályok vettek részt. A saját szerkesztésű kérdőív a csípőprotézises betegek ellátásában közvetlenül résztvevő orvosok és egészségügyi szakdolgozók körében került kiosztásra. A kapott adatok elemzése IBM SPSS Statistics 20. programmal zajlott. Az összefüggések vizsgálata ANOVA, 2-mintás T-, valamint Khi-négyzet próba segítségével történt. Szignifikancia határként az 5%-os (p <0,05) értéket definiáltuk. Eredmények: A felmérésben 86 fő vett részt. Döntő többségük (45%) bevallása szerint a strukturálatlan, postoperatív betegoktatás volt a jellemző. Oktatásukat a kommunikációs technikák uralták (n=68), míg az eszközös módszereket illetően a tájékoztató füzetek használata volt a mérvadó (n=13). Tevékenységüket az időhiány és a túlterheltség nehezítette (76%). Az edukáció témáját vizsgálva megállapítható volt, hogy a preoperatív időszakban az életmódot és a műtét utáni mobilizálást érintő tájékoztatás jelentős háttérbe szorult. Következtetések: A csípőprotézises betegek oktatásában számos hiányosság volt megfigyelhető a szervezettség, az oktatási módszerek, valamint témakörök terén, melyet az említett akadályozó tényezők tovább súlyosbítottak.

Nővér

Visszatekintés az Ápolók Nemzetközi Napja kapcsán - Globális kampány az ápolásért

BALOGH Zoltán

Néhány héttel ezelőtt, 2018 áprilisában tartotta a Magyar Kórházszövetség XXX. Kongresszusát. A jubileumi rendezvény alkalmat adott arra, hogy felidézzem az elmúlt évtizedek ápolásszakmai fejlődésének főbb állomásait, eseményeit és szereplőit. Ugyanakkor célom volt a jelen kor kihívásainak és üzeneteinek összefoglalása is.

Nővér

Doris, az EMBER, akivel a dolgok megtörténtek

SÖVÉNYI Ferencné

Doris, egy fogalom volt. Velünk élt közel egy évtizeden keresztül, és segített bennünket az ápolás és az ápolóképzés új alapjainak lerakásában, fejlesztési munkáiban…

Nővér

Középiskolások ápolói pályaképe

TISÓCZKI Evelin, BALOGH Zoltán

A vizsgálat célja: A vizsgálat célja, hogy korcsoportos bontásban megvizsgálja az életkor és a tankötelezettség képzési folyamatának során a tanulók pályaorientációs attitűdjének alakulásait. Kutatásban a szerzők választ kívántak kapni arra, hogy a magyar közoktatásban résztvevő tanulók körében mekkora „népszerűségnek” örvend az egészségügy, mint szakmai terület. Amennyiben valaki e szakterületet érzi magához közelinek, akkor milyen jövőképpel rendelkezik. Vizsgálati módszer és minta: Az adatfelvétel 2017. október - 2018. január között valósult meg egy saját szerkesztésű online kérdőívvel, amely Magyarország valamennyi megyéjébe kiküldésre került (N=329). Ezen képzőhelyek egészségügyi szakképzésben érintettek. Az adatelemzés SPSS 15.0 for Windows statisztikai program segítségével történt, amelynek során - az alacsony mérési szintű változókra tekintettel - Khi négyzet-próbát és Mann-Whitney statisztikai próbát alkalmaztak (p <0,05). Eredmények: A vizsgálati személyek közül 159 fő esetében (48%) nem, 170 fő esetében (52%) van egészségügyi dolgozó a családban. Az eloszlások ellenőrzését elvégezve megállapíthatjuk, hogy nincs szignifikáns különbség az eloszlásban a két csoportnál, tehát ugyanannyi, (vagyis statisztikailag jelentős különbséggel nem bír) az egészségügyi pályát szívesen választók aránya. A pályaválasztás kapcsán a válaszadók közül 276 fő (86%) tartja elképzelhetőnek, hogy az egészségügyi pálya felé orientálódjon, 46 fő (14%) pedig más irányban tervezi az életét. Hét fő részéről nem érkezett válasz a kérdésre. A Mann-Whitney próbát elvégezve megállapítható, hogy nincs szignifikáns különbség a mediánokat illetően a két csoportnál, tehát ugyanannyi - vagyis statisztikailag jelentős különbséggel nem bír - a pályaválasztást illetően az ápolói hivatás megbecsültsége. A 329 fős mintából 215 fő (65%) válaszolta azt, hogy szívesen dolgozna ápolóként, míg 114 fő (35%) felelte azt, hogy nem választaná ezt a hivatást. Következtetések: Nem befolyásolja jelentősen a pályaválasztót az, hogyha a családban van egészségügyi dolgozó. A pályaválasztás előtt álló diákot nem befolyásolja jelentősen a megbecsültség, sokkal inkább motiválja az együttérzés és a segítő szándék a másik ember iránt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Szerzôi válasz az „Egy nagy­mintás exploratív vizsgálat érvényessége a limitációi tükrében” címû olvasói levélre

Lege Artis Medicinae

Hozzászólás Szabadka Hajnalka „Allergiaellenes szerek és az ICAM-1-antitestek lehetséges alkalmazása a felső légúti infekciók kontrollálásában” című közleményéhez

JAKAB Lajos

A LAM 29. évfolyam 8-9. számában jelent meg „Allergiaellenes szerek és az ICAM-1-antitestek lehetséges alkalmazása a felső légúti in­fekciók kontrollálásában” című dolgozat Sza­bad­ka Haj­nalka tollából (1). A közlemény alap­vető fon­tos­ságú, nagy elterjedtségű, jelentős egész­ségügyi, klinikai jelentőségű problémára irányítja rá a figyelmet. A rhinovirusok és a Hae­mo­philus influenzae okozta infekciók kialakulását és terápiás lehetőségeit feszegeti, ami alapvető feladat mindennapjainkban. Az ICAM-1 szerepét érinti a patológiás folyamatok létrejöttében és az esetleges terápiás lehetőségek alkalmazhatóságában.

Nővér

Az edukáció kihívásai gestatios diabetesben

SEBESTYÉN Anett Katalin

A szerző célja, hogy felhívja a figyelmet a gestatios diabetesben szenvedő várandósok edukációjának nehézségére. A gestatios diabetes világméretű növekedésére tekintettel a téma fontossága és aktualitása egyre nagyobb. A sikeres diabetes kezelés kulcsa az edukáció, melynek során olyan stratégia megválasztására kell törekedni, hogy a várandós páciens minél több speciális készséget szerezzen, és képes legyen az ideális anyagcsere-egyensúly folyamatos fenntartására. A személyes edukáció során lehetőségünk nyílik arra, hogy a beteg félelmeit eloszlassuk, növeljük motivációját, és ösztönözni tudjuk.

Nővér

Biztonságos átadás - Betegátadás fejlesztésének lehetőségei

SINKA Lászlóné Adamik Erika, BÖCSKEI Anna, VASS Zsolt, GÖBÖLY Ágnes

A betegátadás során elkövetett hibák, tévedések, felejtések komoly következményekkel járhatnak, ugyanakkor megfelelő módszerekkel ezen problémák száma jelentősen csökkenthető. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy kialakítsunk egy olyan módszertant, melynek segítségével megismerhetjük jelenlegi működésünket. Az aktuális helyzet alapos megismerése teremti meg annak lehetőségét, hogy olyan intézkedéseket hozzunk saját tevékenységünk fejlesztése érdekében, melyek a valós problémákra koncentrálnak, és amelyektől okkal várhatjuk, hogy tényleges javulást eredményezzenek mindennapi munkavégzésünk során.

Ideggyógyászati Szemle

A tenziós fejfájás és kezelése

ERTSEY Csaba, MAGYAR Máté, GYÜRE Tamás, BALOGH Eszter, BOZSIK György

Az önálló fejfájások leggyakoribb képviselője, a tenziós típusú fejfájás a népesség körülbelül 80%-át érinti. Elsősorban gyakorisága miatt társadalmi-gazdasági kihatása jelentős. A tenziós fejfájás általában kétoldali lokalizációjú, enyhe vagy közepes erősségű, nyomó jellegű, egyéb kísérő tünettel nem jár. Az egyén számára elsősorban a gyakori, vagy mindennapos tenziós fejfájás jelent nagy terhet. A tenziós fejfájás kezelésének két pillére a roham-, illetve a megelőző kezelés. Rohamkezelésre elsősorban egyszerű, vagy kombinált analgetikumokat célszerű alkalmazni. Megelőző kezelést gyakori, és/vagy nehezen kezelhető fejfájásrohamok esetén alkalmazunk. A tenziós fejfájás megelőző kezelésére triciklikus antidepresszánsokat, elsősorban amitriptylint javasolt adni, melynek hatékonyságát számos kettős vak, placebokontrollált tanulmány igazolta. Az egyéb antidepresszánsok közül a mirtazapin és venlafaxin hatékonyságát támasztják alá tudományos vizsgálatok. Gyengébb minőségű bizonyítékok vannak a gabapentin, topiramat, illetve a tizanidin hatékonyságára. A tenziós fejfájás megelőzésének nem gyógyszeres lehetőségei között egyes pszichoterápiás módszerek, illetve az akupunktúra hatékonyságát támasztják alá vizsgálatok.