[Előzmények – Habár a stroke halálozási aránya Magyarországon jelentősen csökkent az elmúlt években, még mindig kétszerese az európai átlagnak. A statisztika riasztó és összehangolt társadalmi válaszra van szükség ahhoz, hogy az új egészségkommunikációs lehetőségeket is segítségül véve kezelni tudjuk a helyzetet. Jelenleg több mint 300 magyar nyelvű internetes honlap támogatja a stroke-prevenciót, kíván segítséget nyújtani akut stroke esetekben és a rehabilitáció során. Célkitűzések – Magyar diákok körében mértük fel a stroke-ra vonatkozó alapvető ismeretek szintjét, továbbá arra voltunk kíváncsiak, hogy az interneten rendelkezésre álló információkat milyen mértékben értik meg és tudják hasznosítani. Módszerek – Vizsgálatunkba 321 középiskolás és egyetemi hallgatót vontunk be, és azt a kérdést vizsgáltuk, hogy mennyire képesek megtalálni a magyar weboldalakon a stroke-ra vonatkozó konkrét kérdésekre a helyes válaszokat. Az alapismereteket 15 strukturált, feleletválasztós kérdés megválaszolásával mértük fel. A kérdőív kitöltése után a résztvevőket arra kértük, hogy 25 percen keresztül tájékozódjanak az interneten a stroke-ra vonatkozóan, mert még egy kérdéssor megválaszolása vár rájuk. A tájékozódási időt követően az elsővel azonos kérdőívet kellett kitölteniük. A 25 perces tájékozódási idő alatt pontosan megfigyeltük internetes aktivitásukat, amelyet azt követően részletesen elemeztük. Eredmények – A diákok stroke-ra vonatkozó alapismeretei közepesek voltak és a 25 perces internetezés után csak minimális javulást tapasztaltunk (53±13% vs. 63±14%). Legtöbbet a demográfiai vonatkozású kérdésekre adott válaszok javultak. A diákok többsége nagyon egyszerű keresési stratégiákat használt és a legismertebb keresőmotorokat vette igénybe. Általában csak a kereső által felkínált első 5-10 weboldalon tájékozódott. Konklúzió – A magyar nyelvű, stroke-kal kapcsolatos, internetes tájékoztatók részletes elemzéséből kitűnik, hogy bár bennük szinte minden lényeges információ fellelhető, a gondos szerkesztés hiánya, a gyakran bonyolult felépítés és a bőbeszédűség sokszor akadályozza azok széles körű hasznosítását. ]

A vizsgálat a laikusok elektrokonvulzív terápiával (ECT) kapcsolatos ismeret­anyagának és attitűdjének felmérését tűzte ki célul. Nemzetközi szinten is kevés kutatás foglalkozik a laikusok ECT-vel kapcsolatos attitűdjével, Magyarországon pedig ilyen kutatás még nem készült. A szerzők által összeállított, tizenhét kérdésből álló, félig strukturált kérdőívet töltöttek ki a közösségi mé­dián keresztül elért önkéntes résztvevők az interneten ke­resz­tül. A felmérésben való részvétel anonim volt. A vizsgá­lat alanyai: a magyar felnőtt lakosság nem egészségügyben dolgozó része jelentette az alapsokaságot, amelyből a vá­lasz­adók kikerültek. A laikusok által adott válaszok az egész­ségügyben dolgozók válaszaival kerültek összehasonlításra. A vizsgálat jelentős különbséget mutatott az egészségügyben dolgozók és a laikusok tájékozottsága és attitűdje között. A laikusok közel kétharmada egyáltalán nem is hallott az ECT-kezelésről. Míg a módszert ismerők többsége bizonyos aspektusokban jól tájékozott volt, a kezelés elutasítottságát és a kezeléssel kapcsolatos negatív attitűdöt magasabbnak találtuk a laikusok, mint az egészségügyi dolgozók körében. A kutatás a laikusok körében az ECT-vel kapcsolatban alacsony szintű tájékozottságot és negatív atti­tű­döt mutatott ki. Ennek javításában meghatározó sze­repe van a hiteles tájékoztatásnak, az ismeretterjesztésnek, a terápiá­val kapcsolatos előítéletek, kételyek eloszlatásának, ami mind a médiának, mind pedig a pszichiátereknek feladata.

A sajtóban és az interneten gyakran olvashatunk fantasztikus új tudományos felfedezésekről. Egyebek mellett arról, hogy a mobiltelefonok agytumort, az elektromos vezetékek leukaemiát okozhatnak...

„Az egyik ismerősöm beadatta a vakcinát, és azt olvasta az interneten, hogy ennek következtében elkárhozik a lelke.” - Kell ez az izgalom, vágyunk rá, hiszen a Pokol sokkal izgalmasabb, mint a Menyország...

BEVEZETÉS - A posztmodern társadalmakban a tetoválás kifejezetten trendivé vált, a negatív társadalmi megítélést egy elfogadóbb magatartás váltotta fel. Feltétele­zé­sünk szerint a testdíszítés a mai magyar társadalomban is divatkövető magatartásnak számít, a tetováltak életmódja, rizikómagatartása nem tér el a népesség átlagától, a tetoválással kapcsolatos motivációkban, valamint a testdíszítés kommunikációs üzenetében jelentős nemi különbségek nincsenek. MINTA ÉS MÓDSZER - A tetovált sze­mé­lyekről az interneten gyűjtöttünk információkat. Online kérdőívünket 508 fő töltötte ki. Az adatok statisztikai elemzéséhez az SPSS statisztikai programcsomagot használtuk. EREDMÉNYEK - A minta döntő többsége 35 éven aluli fiatal volt. A válaszadók átlagosan 5-7 tetoválással rendelkeztek. A leg­inkább preferált testrészek a kar és a láb. A tetoválás fő motivációi: az önkifejezés, az érzelmek és az emlékek megörökítésének igénye. A férfiak és nők tetoválással kapcsolatos jellemzői közt mutatkoztak szignifikáns különbségek, de ezek a társadalmi test vonatkozásában nem jelentenek lényeges eltérést. A férfiak és nők étkezési szokásai hasonlóak, a napi étkezések átlagos száma három feletti, többségük egészséges alapanyagokból készült ételt fogyaszt és tudatosan táplálkozik. A testmozgásra fordított idő heti 4-5 óra. Mindkét nem esetében, de különösen a férfiaknál, jóval az országos korosztályos átlag felett van a túlsúlyosok és elhízottak aránya. A minta több mint 50%-a aktív dohányos. A tetovált nők körében ki­ugróan magas a becsült nagyivók aránya. ÖSSZEGZÉS - A testdíszítés motivációs háttere és kommunikációs üzenete megerősíti azt a feltételezésünket, hogy a fiatalok esetében a tetoválás inkább divatkövető, mint deviáns magatartásnak számít. A mintában szereplő tetováltak a sportolást tekintve egészségtudatosak. Számukra a megjelenés nagy hangsúlyt kap, ugyanakkor a vizsgálati csoportra a legálisan hozzáférhető addikciót okozó szerek túlfogyasztása jellemző.