Röntgenberendezéseken végzendő mérések a minőség és biztonság érdekében - III. Interdiszciplináris Fórum Budapesti Nemzetközi Vásárközpont, 2006. október 10.
GÁSPÁRDY Géza
2006. DECEMBER 20.
Magyar Radiológia - 2006;80(07-08)
Beszámoló
GÁSPÁRDY Géza
2006. DECEMBER 20.
Magyar Radiológia - 2006;80(07-08)
Beszámoló
A III. Interdiszciplináris Fórum megnyitóbeszédeit Pellet Sándor, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) igazgató főorvosa, Ozoray Kamilla országos tisztiorvos, Martos János, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (OITI) osztályvezető főorvosa, Nagy Csaba, az Orvos és Kórháztechnikai Intézet (ORKI) főigazgatója, Porubszky Tamás, az OSSKI főmunkatársa és Dió Mihály, a Semmelweis Egyetem Főiskolai Karának adjunktusa mondták. A szervezésben fontos szerepet játszott Porubszky Tamás, a Magyar Orvosfizikai Társaság titkára.
Magyar Radiológia
BEVEZETÉS - A hagyományos oszteográfiás felvételekkel szemben a CT-felvételek pontosabb és méretarányos mérésekre adnak lehetőséget. A háromdimenziós rekonstrukciók jó segítséget nyújtanak a térbeli struktúrák megítéléséhez, azonban utólag már nem szerkeszthetők. A szerzők kidolgoztak egy CT-alapokon nyugvó rendszert, amellyel személyi számítógépen ortopéd sebészeti műtéti tervek készíthetők, nagy pontossággal. ANYAG ÉS MÓDSZER - Módszerüket egy előlábra alkalmazott műtéti modellen mutatják be. Három, az I-es metatarsuson végrehajtott subcapitalis osteotomián végeztek méréseket. Mérték az I-es metatarsus hosszát, az I-II. metatarsusindexet, I-II. intermetatarsalis szöget, továbbá az I-es és II-es metatarsusfej dorsoplantaris elmozdulását. EREDMÉNYEK - Megállapították, hogy méréseikkel pontosan meghatározható a különböző műtéti eljárások során létrejött korrekció nagysága, valamint a fiziológiástól eltérő csontelmozdulások is. KÖVETKEZTETÉS - Módszerüket alkalmasnak tartják egyéb új műtéti technikák kidolgozására is, valamint ezek helyességének igazolására a klinikai gyakorlat bevezetése előtt.
Magyar Radiológia
TÖBB FIGYELMET! Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam a Magyar Radiológia 2006. szeptember-októberi számában a 184. oldalon megjelent, Kiss Katalin és munkatársai által írt „Sikeres radiológiai diagnosztika Bouveret I. szindróma esetében” című cikket.
Magyar Radiológia
BEVEZETÉS - A békéscsabai Réthy Pál kórházban 95 vizsgálatot végeztek a supraaorticus artériák ábrázolása céljából 2003. február és 2005. május között. A tanulmány célja annak felderítése, hogy mely esetekben jelent diagnosztikus többletet a kontrasztanyagos MR-angiográfia a duplex ultrahangvizsgálattal szemben, és hogy hol a TOF MR-angiográfia helye az arteria carotis rendszer elváltozásainak diagnosztikai eszköztárában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - MR-angiográfiás vizsgálat történt 95 betegnél, amelyet 59 esetben arteria carotis duplex ultrahangvizsgálat, 88 esetben TOF MR-angiográfia előzött meg. A carotis duplex ultrahangvizsgálatokat LOGIQ 400 PRO Series készülékkel, 6-9 MHz-es lineáris vizsgálófejjel végezték, a TOF MR- és a kontrasztanyagos MR-angiográfiákat 1.5 Tesla mágneses térerejű Siemens Magnetom Symphony készülékkel. EREDMÉNYEK - Az arteria carotis internán összesen 67, az arteria carotis communison tíz esetben igazoltak stenosist. Az előbbiek közül 17, az utóbbiak közül három betegnél az eltérések kétoldaliak voltak. Az arteria carotis interna szűkületei között 22 (33%) volt mérsékelt fokú, 18 (27%) közepes, 27 (40%) pedig kifejezetten súlyos. Tíz (15%) esetben találtak occlusiót. Kontrasztanyagos MRangiográfiával az arteria carotis communis eredésénél öt esetben, az arteria vertebralis és az arteria subclavia eredésénél tíz-tíz esetben találtak olyan szűkületeket, amelyeket a duplex ultrahangvizsgálattal nem lehetett kimutatni. Az arteria subclavián 15 betegnél mutattak ki szűkületeket, amelyek közül hét „subclavian steal” jelenséggel is együtt járt. Az arteria vertebralisokon 13 betegnél észleltek stenosisokat, hét esetben kétoldali lokalizációval. Az összesen 20 szűkület közül 13-at ítéltek mérsékelt, négyet közepes fokúnak, hármat súlyosnak. Négy esetben találtak occlusiót. A hat problémás esetben az MR-angiográfiával sikerült a diagnózist pontosítani. Az arteria vertebralisok duplex ultrahangvizsgálata során öt esetben tapasztaltak a normálissal ellentétes irányú áramlást, és „subclavian steal szindrómát” véleményeztek, amit a későbbi TOF MR-angiográfia és a kontrasztanyagos MR-angiográfia igazolt. A TOF MR-angiográfiával hat esetben a rekonstruált képeken is stenosisra utaló eltérés ábrázolódott, amelyet azonban sem a duplex ultrahangvizsgálat, sem a kontrasztanyagos MR-angiográfia nem igazolt. Egy betegnél paragangliomát mutattak ki. KÖVETKEZTETÉS - Az arteria carotis rendszerében kialakult meszes plakkok, rendellenes érlefutás, szokatlan éroszlás esetén a kontrasztanyagos MR-angiográfiás vizsgálat nagy jelentőségű a szűkületek pontos felderítésében. A közepes és kifejezett stenosisok esetén, valamint az occlusiók megítélésében a duplex ultrahangvizsgálat és a kontrasztanyagos MR-angiográfia eredményei hasonlóak voltak. Az aortaívből eredő artériák kezdeti szakasza nagy biztonsággal megítélhető kontrasztanyagos MR-angiográfiával, szemben a duplex ultrahangvizsgálattal és a TOF MRangiográfiával. A „subclavian steal szindróma” diagnózisában a kontrasztanyagos MR-angiográfia kiegészítéseként a duplex ultrahangvizsgálat és az irányszenzitivitás miatt a TOF MRangiográfia jelent segítséget.
Magyar Radiológia
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház ünnepi tudományos ülést tartott a miskolci akadémiai bizottság dísztermében a gyermekradiológiai osztály 30 éves és a röntgenintézet 20 éves fennállásának évfordulója alkalmából. A tudományos ülést Csiba Gábor főigazgató és Gyarmati János intézetvezető főorvos nyitotta meg. A főigazgató főorvos köszöntőjében röviden összefoglalta az intézet és a gyermekradiológiai osztály helyét és szerepét a kórház életében, a mindennapi diagnosztikai munkában, az oktatásban és a tudományos tevékenységben.
Magyar Radiológia
Nem vállalt nagy kockázatot a Magyar Radiológusok Társasága (MRT) elnöksége és vezetősége, amikor Baranyai Tibort és munkatársait bízta meg a 23. Radiológuskongresszus megszervezésével és lebonyolításával. A soproni radiológiai osztály 1990-ben már rendezett egy emlékezetes kongresszust, és minden évben ugyancsak Sopronban zajlik a „Soproni Ultrahang Napok”, jövőre immár a 21. alkalommal.
Lege Artis Medicinae
A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phylaxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak megszűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.
Hypertonia és Nephrologia
Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.
Lege Artis Medicinae
Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal indult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az orvosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a hazai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a kevesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag külhoni kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adatbázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét emelik a művészeti tárgyú írások, amelyek az orvosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.
Ideggyógyászati Szemle
[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk perifériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometasztázisokkal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma felébredését követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi idegrendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomorrák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás