Nemzetközi radiográfuskongresszus Málta, 2007. szeptember 6-8.
VANDULEK Csaba, PAVLIKOVICS Gábor
2007. DECEMBER 20.
Magyar Radiológia - 2007;81(07-08)
VANDULEK Csaba, PAVLIKOVICS Gábor
2007. DECEMBER 20.
Magyar Radiológia - 2007;81(07-08)
A II. Nemzetközi Radiográfus (II. Euro-Med Congress for Radiographers - E-MCR) Kongresszust 2007. szeptember 6-8. között rendezték meg, a 2005-ben Máltán tartott nagy sikerű, hagyományteremtő E-MCR folytatásaként. Idén a máltai turizmus fellegváraként ismert St. Juliens öbölben került sor a találkozóra. A 324 regisztrált résztvevő több mint 24 országból érkezett. Döntő többségük radiográfus volt, akiknek nemcsak a tudományos ismeretek bővítése, hanem a szakmán belüli fejlődés lehetséges irányvonalainak megvitatása is céljuk volt.
Magyar Radiológia
BEVEZETÉS - A sarcoidosis viszonylag gyakori, több szervet érintő megbetegedés. Mellkasi manifesztációja a leggyakoribb, de minden szervben jelentkezhet. Hasi elváltozások esetén ritkán merül fel sarcoidosis gyanúja. ESETISMERTETÉS - A jó általános állapotú, 53 éves nőbetegnél gyógyszeres kezelésre nem szűnő lábszárfájdalom, valamint indokolatlan fogyás miatt belgyógyászati kivizsgálást kezdeményeztek. A hypercalcaemia és a csontfájdalmak myeloma multiplex gyanúját keltették, de az ez irányú vizsgálatok ezt nem igazolták. A hasi ultrahang-, majd CT-vizsgálat során splenomegaliát, multiplex hipodenz gócokat találtak a lépben és a májban. A májban lévő gócból vett, ultrahangvezérelt biopszia szövettani eredménye: sarcoidosis II. stádium. A mellkas-röntgenvizsgálat negatív volt, de a későbbiekben elvégzett CT-vizsgálat már itt is kimutatott elváltozást. Szteroidkezelésre a beteg meggyógyult, kontrollvizsgálata során az ultrahang- és CTlelet nem mutatott kóros eltérést. KÖVETKEZTETÉS - Sarcoidosis gyanúja általában a mellkas- röntgenfelvétel vagy a -CT-vizsgálat eredményeként vetődik fel, de mint betegünk esete is mutatja, multiplex lépgócok esetén - a mellkas nyilvánvaló radiológiai eltérése hiányában is - gondolni kell sarcoidosisra. A gócból vett biopsziás anyag szövettani feldolgozása segít a pontos diagnózis felállításában.
Magyar Radiológia
BEVEZETÉS - A poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség transzplantált betegeken, másodlagosan alakul ki. Az immunszuppresszió csökkentésére és kiegészítő gyógyszeres terápiára általában jól reagál. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A klinikánkon gondozott, 139 transzplantált közül négy, vese-, máj, illetve tüdőtranszplantált beteg esetében észleltük a kórképet. Klinikai adataikat és képalkotó vizsgálataikat retrospektíven elemeztük. Feldolgoztuk anamnézisük legfontosabb adatait (alapbetegség, transzplantált szerv, életkor és a transzplantációtól a betegség kialakulásáig eltelt idő), valamint a mindegyik esetben elvégzett mellkas-röntgenfelvétel, hasi és mellkasi komputertomográfiás vizsgálat eredményét. EREDMÉNYEK - A lymphoproliferativ elváltozások betegeinknél túlnyomórészt a hasban és a mellkasban alakultak ki. A hasi manifesztációk közül az alábbiakat észleltük: multiplex gócok a májban (két beteg), többszörös gócok a vesében (két beteg), a lép érintettsége, diffúz splenomegalia (két beteg), bélfal-megvastagodás (két beteg). Valamennyi betegünk retroperitonealis és mesenterialis nyirokcsomói megnagyobbodtak. Mellkasi eltérést három betegnél találtunk: kettőnél mediastinalis nyirokcsomómegnagyobbodást, egynél hilaris terimét, egynél pedig multiplex parenchymás nodulusokat. Szövődményként egy esetben észleltük a vese rupturáját perirenalis haematomával, egy esetben májtályogok kialakulását, egy esetben a hilaris terime hörgőbe törését, egy betegünknél pedig bélfalnekrózist. KÖVETKEZTETÉS - A poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség tünetei aspecifikusak, gyakran infekciót utánoznak. Amennyiben transzplantált betegen bizonytalan tüneteket észlelünk, vagy a bevezetett antibiotikum-terápiára nem következik be megfelelő javulás, gondolnunk kell e kórkép lehetőségére. Első lépésként mellkas-röntgenvizsgálat és hasi ultrahangvizsgálat javasolt. Az ezeken észlelt gyanús elváltozások tisztázására, a feltétlenül szükséges biopszia helyének kijelölésére és a betegség stádiumának meghatározására nyaki, mellkasi és hasi CT-vizsgálatot kell végezni.
Magyar Radiológia
Pécsett a térségi szűrő- és diagnosztikai központ átadásával ez év júniusában üzembe helyezték hazánk első 64 szeletes dual source CT-berendezését (Siemens Definition). De nézzük, mit is jelent valójában ez a technika, milyen előnyei vannak a képalkotó diagnosztikában!
Magyar Radiológia
A kerekasztal-konferencia célja az volt, hogy megválaszolja a kérdést: az egyre több feladatot ellátó, fogyatkozó számú radiológus- neuroradiológus társadalom hogyan tud megfelelni a multidiszciplináris, szakmai villongásokat sem nélkülöző kihívásoknak a változó magyar egészségügyi „viszonyok” közepette. Meghívottként különböző szakmák (radiológia, nukleáris medicina, neurológia, idegsebészet, érsebészet) tanszékvezető egyetemi tanárai is aktívan részt vettek a kerekasztal-konferencián.
Lege Artis Medicinae
A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phylaxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak megszűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.
Ideggyógyászati Szemle
Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.
Ideggyógyászati Szemle
A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzóképes korú nőket érint, így a családtervezés kiemelkedően fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetően. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvő számú betegségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nincsenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekről a témákról elsősorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neurológus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisztált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és előnyöket reálisan értékelni, a beteget ezekről tájékoztatni, majd a beteggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelő betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.
Ideggyógyászati Szemle
[Az autizmus spektrum zavar heterogén tünetekkel jelentkezô idegrendszeri fejlôdési zavar, aminek az etiológiája nem kellôen tisztázott. A közelmúltban, az autizmus gyakoriságának növekedése és a veleszületett metabolikus rendellenességek diagnosztikai lehetôségeinek bôvülése miatt egyre több komorbiditásra is fény derült. A vizsgálatban olyan autizmus spektrum zavar diagnózissal rendelkezô betegek vettek részt, akik 2018. szeptember 1. és 2020. február 29. között a Gyermekbetegek Metabolizmusambulanciáján részesültek ellátásban (n = 179 fô). A betegek személyes adatait, rutin és speciális metabolikus teszteredményeit retrospektív módon elemeztük. Az ambulanciánkon ezen idô alatt megjelent 3261 beteg közül 179-en (5,48%) rendelkeztek autizmus spektrum zavar diagnózissal, ôk képezik vizsgálatunk betegpopulációját. A speciális metabolikus kivizsgálás eredményeképpen 6 beteg (3,3%) esetében állítottunk fel veleszületett metabolikus rendellenesség diagnózist. Két betegünk klasszikus phenylketonuria, két betegünk klasszikus homocystinuria, egy betegünk 3D típusú mucopolysaccharidosis (Sanfilippo-szindróma) és egy 3-metilkrotonil-CoA-karboxiláz-hiány diagnózist kapott. A veleszületett metabolikus rendellenesség ritkán autizmus spektrum zavarhoz társulhat. A kór-történet pontos felvétele, az alapos fizikális vizsgálat és a tünetek gondos mérlegelése az autizmus spektrum zavarban szenvedô betegek esetében segítheti a klinikust a döntéshozatali folyamatban, és elvezethet a megfelelô metabolikus kivizsgáláshoz. Ha az autizmus hátterében veleszületett metabolikus rendellenességet találunk, az hatékony kezelést eredményezhet.]
Lege Artis Medicinae
Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal indult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az orvosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a hazai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a kevesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag külhoni kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adatbázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét emelik a művészeti tárgyú írások, amelyek az orvosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.
1.
2.
3.
4.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás