Magyar Radiológia

Holbok Sándor emlékére 1935-2002

BARSAI János, SOMORJAI Péter

2003. AUGUSZTUS 20.

Magyar Radiológia - 2003;77(04)

Halálának első évfordulóján Holbok Sándorra, az Országos Röntgen- és Sugárfizikai Intézet volt főmérnökére emlékezünk. 1935-ben született Pestszentlőrincen. Középiskolába Makón járt, egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végezte. 1959-ben kapott villamosmérnöki oklevelet. 1959. május 18-tól 1971. május 15-ig a Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat mérnöke volt.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A foszforlemezes röntgenfelvételi rendszer és a PACS használatával szerzett tapasztalataink

BARTA H. Miklós, BERENTEY Ernő, FORNET Béla, FORRAI Gábor

Tanulmányunkban bemutatjuk a digitális radiológia alkalmazását és ismertetjük tapasztalatainkat. Osztályunkon 1999 szeptembere óta a hagyományos felvételek és gasztroenterológiai vizsgálatok célzott képei kizárólag foszforlemezre készülnek. A leletezés két munkaállomáson zajlik. A klinikusoknak hat, Windows alapú képvisszanéző állomás áll a rendelkezésére a külső intézetekben. Az adat- és képforgalom lebonyolítása szerveren keresztül történik, a hosszú távú adattárolás pedig magnetooptikai lemezeken. A hagyományos felvételi technikák teljes egészében integrálódtak a rendszerbe. A filmfelhasználás drasztikusan csökkent. A vizsgálatot kérő osztályokra kihelyezett PC-ken keresztül a képanyagokhoz a klinikusok is hozzáférnek. A távolabbi helyekkel való konzultáció lehetősége is adott. A helyszíni felvételek minősége jelentősen javult és állandóbb. A CT-vizsgálatok és az átvilágítók képanyagának hosszú távú tárolása is digitálisan történik. Hátrány viszont, hogy az egységes rendszerben bekövetkező esetleges működési hibák kiterjedt problémákat okozhatnak. A kiépítés nagy befektetést igényel. Új leletezési szokások kialakítására van szükség. Az új követelményeknek megfelelően újabb minőségi követelményeket kell közösen megfogalmazni az egységes színvonal érdekében.

Magyar Radiológia

Az Európai Gyermekradiológus Társaság 40. kongresszusa Genova, 2003. június 2-6.

KIS Éva

Az Európai Gyermekradiológus Társaság (ESPR) ez évi, genovai kongresszusát kétnapos továbbképző kurzus előzte meg. A szakma jeles képviselői harmincperces összefoglaló előadásokat tartottak a mellkas, a musculoskeletalis rendszer, a húgyúti rendszer, a gastrointestinalis rendszer és az idegrendszer radiológiája, továbbá a vascularis és intervenciós radiológia témaköréből. Örömmel hallottuk Patai Zoltán (Szaúd-Arábia) színvonalas előadását az anyagcsere-betegségek neuroradiológiai képalkotásáról. A legtöbb újdonság a vascularis és intervenciós radiológia területéről hangzott el.

Magyar Radiológia

Pyeloureteralis stenosis miatt operált csecsemők hosszú távú követése ultrahang- és izotópvizsgálatokkal

KIS Éva, NYITRAI Anna, VÁRKONYI Ildikó, BÁRTFAI Katalin, GYÖRKE Tamás, MÁTTYUS István, VEREBÉLY Tibor

BEVEZETÉS - A szerzők pyeloplasticán átesett csecsemők posztoperatív követése során azt vizsgálták, hogy változott- e az operált vese morfológiai képe és működése, továbbá hogy észlelhető-e obstrukció. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - 1988-2001 között 184 újszülött- és fiatal csecsemőkorú (1 nap-36 hónap) betegnél történt műtét pyeloureteralis stenosis miatt. Kilencvenegy beteg adatait dolgozták fel, akiknél az elváltozás egyoldali volt, más vesefejlődési rendellenesség sem az azonos oldali, sem az ellenoldali vesében nem volt. A műtét előtt valamennyi gyermeknél ultrahangvizsgálat és diuresisrenográfia történt. A műtét után 3, 6, 12 hónappal, majd évenként ultrahangvizsgálatot végeztek, izotópos kontrollvizsgálatra a műtét után az ultrahangvizsgálat eredményétől függően került sor. EREDMÉNYEK - A műtét előtt valamennyi betegnél 3-4. fokú hydronephrosis állt fenn. Az izotópvizsgálat szerint kilenc betegnél nem működött az érintett vese (10%), náluk nephrectomia történt, 82 betegnél a görbe obstrukcióra utalt. A hydronephroticus vese tubulosecretiós kapacitása 37 esetben (41%) beszűkültnek bizonyult. Az első posztoperatív évben az ultrahangvizsgálat szerint a hydronephrosis az esetek 56%-ában, az 5. évben 91%-ában, a 8. évben 97%- ában javult vagy gyógyult. A javuló ultrahangkép miatt 35 betegnél nem történt posztoperatív izotópvizsgálat. A műtét után az elfolyás az összes vizsgált esetben javult, az obstrukció megszűnt. A műtét előtt csökkent funkciójú vesék közül (37 beteg) nyolc (22%) vese funkciója javult az első posztoperatív év végére. A vesefunkció a későbbi kontrollok során sem mutatott további javulást. KÖVETKEZTETÉS - A csecsemőkorban végzett pyelonplastica után az obstrukció röviddel a műtét után megszűnik. Az üregrendszeri tágulat javulása viszonylag lassú. A vesefunkció csak az esetek kisebb részében mutat javulást.

Magyar Radiológia

Lobularis neoplasiával társult sugaras heg az emlőben

ERDŐSI Éva, HERTELENDY Ágnes, GREXA Erzsébet, ANGA Béla, VARGA Zoltán

BEVEZETÉS - A szerzők egy 55 éves nőbeteg emlőelváltozását ismertetik, amelynek morfológiai képe differenciáldiagnosztikai nehézséget okozott. ESETISMERTETÉS - A bal emlőben megfigyelhető laesio az úgynevezett sugaras hegre - vagy közismertebb angol nevén „radial scarra” - jellemző képet adott, amelynek területében azonban számos, nem egyértelműen benignus mikromeszesedés volt látható. A hisztológiai vizsgálat kis lobularis neoplasiával társult sugaras heget igazolt. A mikromeszesedések a malignus folyamattal nem voltak kapcsolatban. KÖVETKEZTETÉS - A sugaras heg területében kiterjedt, benignus mikromeszesedés alakulhat ki. Gondolnunk kell azonban arra, hogy az elváltozáshoz az esetek 10-30%-ában malignus folyamat társulhat, erre utaló mammográfiás jelek nélkül is. A végső diagnózist mindig a szövettani vizsgálat alapján állapíthatjuk meg.

Magyar Radiológia

Sikerrel zajlott az ESGAR kongresszusa Budapesten

MESTER Ádám

Az ECR (European Congress of Radiology) legnépesebb szubdiszciplináris társasága, az 550 tagot számláló ESGAR (European Society of Gastrointestinal and Abdominal Radiology) 2003. június 17-21. között a Budapest Kongresszusi Központban rendezte eddigi történetének legnagyobb kongresszusát, amelyre közel ezer résztvevő jött el. A magas részvételi arány nemcsak a nívós szakmai program vonzerejének volt köszönhető, hanem annak is, hogy a közép- és kelet-európai résztvevőknek lényegesen alacsonyabb részvételi díjat kellett fizetniük. Ők tették ki a 44 országból idelátogatók 20%-át.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében

KOVÁCS Mariann

Nemzetközi viszonylatban a segítő foglalkozású szakemberek kiégésének óriási szakirodalma van. Magyar nyelven különösen a legátfogóbb tanulmány ebben a témakörben Fekete Sándor pszichiáter tizenöt évvel ezelőtt született írása. Az elmúlt tizenöt évben az egészségpszichológiai, a magatartás-tudományi, az egészségszociológiai és az életminőség-vizsgálatok, valamint a munkastressz egészségkárosító hatása egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudományos és a közéletben. A tanulmány első részében a kiégés fogalom határainak tisztázása, kialakulása, folyamata, mérése, kezelésének fő irányai kerülnek bemutatásra, a második részben pedig a kiégéskutatás harminc évének történetét ismerteti a szerző, különös tekintettel a legújabb nemzetközi és hazai kutatásokra, a kutatási trendek változásaira.

Ideggyógyászati Szemle

Papp Mátyás (1927-2019) emlékére

KOVÁCS Tibor

Papp Mátyás 2019. április 4-én, 92 évesen, hosszú betegség után hunyt el. Közel 60 éven át dolgozott a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján (illetve annak jogelődjein). A multiszisztémás atrophia zárványtestjeinek (Papp-Lantos-testek) leírójaként szerzett magának világirodalmi ismertséget, az International Society of Neuropathology tiszteletbeli tagja volt.

Ideggyógyászati Szemle

Vécsei-Komoly (szerk.): Sclerosis multiplex

HARCOS Péter

E 190, számozott oldalt tartalmazó könyvnek 18 szerzõje van: Barsi Péter, Bencsik Krisztina, Beniczky Sándor, Csépány Tünde, Guseo András, Jakab Gábor, Jófejű Etelka, Kenéz József, Klivényi Péter, Komoly Sámuel, Mátyás Klotild, Oláh Rita, Rajda Cecília, Rózsa Csilla, Seres Erika, Solymosi Diana, Varga Edina, Vécsei László. A tájékozódást decimális beosztású tartalomjegyzék, a rövidítések jegyzéke és tárgymutató segíti. Minden fejezethez külön irodalomjegyzék kapcsolódik. A mondanivaló megértését 15 táblázat és 46 ábra szolgálja. Sajnos, az ábrák nyomdai színvonala sok kívánnivalót hagy maga után. (Vö. a címlapon és a szövegben szereplõ elektroforézisképeket!)

Ideggyógyászati Szemle

Bobest Mátyás (1940-2019) emlékére

KUNCZ Ádám

Bobest Mátyás 2019 májusában, 79 éves korában, türelemmel viselt betegség következtében hunyt el. A szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház önálló Idegsebészeti Osztálya első főorvosának 1980-ban nevezték ki, és 23 évig vezette az osztályt. Szorgalmas, igényes munkával sikerült egy nyugat- ma­gyarországi idegsebészeti centrumot kialakítania. A mindennapi sebészeti feladatok mellett fontosnak tartotta a folyamatos továbbképzést, és a gerinc degene­ratív folyamatának kutatásával foglalkozott.

Nővér

Az egészségügyi szakképzés, ápolóképzés helyzete a miskolci Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskolában

KONCZNÉ KISS Krisztina

A szerző célja annak vizsgálata, hogy a felmérésben résztvevő egészségügyi szakközépiskola tanulói hogyan vélekednek a továbbtanulásról, a külföldi munkavállalásról. Vizsgálja továbbá, hogy mennyire vonzó az ápoló képzés a tanulók számára, valamint hatással van e a szakválasztásra a tanulói ösztöndíjprogram. Fel kívánja mérni, hogy az ápolás foglalkozási hierarchiában elfoglalt helye, valamint a presztízs dimenziói mennyire befolyásolják az ápolás társadalmi megbecsültségét. Vizsgálati módszerek és minta: A leíró, prospektív kutatás a miskolci Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola 12. évfolyamán tanuló érettségi előtt álló (n=), és a 14.-15. évfolyamot végző szakképzős (n=) diákok körében kérdőíves felmérés útján történt. Az adatok SPSS program segítségével kerültek összegzésre, majd az így nyert eredmények feldolgozása a statisztikai matematika (gyakoriság, korrelációs együttható) segítségével történt. Eredmények: Az érettségi előtt álló tanulók 58%-a vállalna az iskolában ápoló képzést, ha havonta tanulói ösztöndíjban részesülhetne. A szakképzős tanulók 83%-a a megszerzett végzettsége szerinti munkakörben szeretne elhelyezkedni, 63% továbbtanulni, 35 % a vizsgát követően azonnal dolgozni szeretne. A diákok több mint 80%-át vonzza a külföldi munkavállalás lehetősége. Véleményük szerint az ápolás társadalmi megítélése alacsonyabb a többi foglalkozáshoz viszonyítva. Következtetések: Az ápolóképzést a tanulók az ápolás alacsony presztízse és a kevés fizetés miatt nem választaná, viszont az ösztöndíjrendszer, mint motiváló erő pozitívan hat továbbtanulási szándékukra. Az anyagi megbecsülés hiánya miatt a migráció gondolata viszont sokukban felmerül.