EAR+ECR=ESR Fordulópont az európai radiológia életében
PALKÓ András
2006. DECEMBER 20.
Magyar Radiológia - 2006;80(07-08)
Beszámoló
PALKÓ András
2006. DECEMBER 20.
Magyar Radiológia - 2006;80(07-08)
Beszámoló
Folyamatos verseny alakult ki az európai és az észak-amerikai, valamint egyre inkább az ázsiai radiológiai szakmák között. A verseny tétje a fejlesztési források, az ipar által nyújtott támogatások, az élvonalbeli tudományos tevékenységre, a radiológia fejlődésére, a világban alkalmazott szakmai standardok kialakítására, az oktatás és folyamatos továbbképzés módszereinek kialakítására gyakorolt döntő befolyás megszerzése.
Magyar Radiológia
BEVEZETÉS - A hagyományos oszteográfiás felvételekkel szemben a CT-felvételek pontosabb és méretarányos mérésekre adnak lehetőséget. A háromdimenziós rekonstrukciók jó segítséget nyújtanak a térbeli struktúrák megítéléséhez, azonban utólag már nem szerkeszthetők. A szerzők kidolgoztak egy CT-alapokon nyugvó rendszert, amellyel személyi számítógépen ortopéd sebészeti műtéti tervek készíthetők, nagy pontossággal. ANYAG ÉS MÓDSZER - Módszerüket egy előlábra alkalmazott műtéti modellen mutatják be. Három, az I-es metatarsuson végrehajtott subcapitalis osteotomián végeztek méréseket. Mérték az I-es metatarsus hosszát, az I-II. metatarsusindexet, I-II. intermetatarsalis szöget, továbbá az I-es és II-es metatarsusfej dorsoplantaris elmozdulását. EREDMÉNYEK - Megállapították, hogy méréseikkel pontosan meghatározható a különböző műtéti eljárások során létrejött korrekció nagysága, valamint a fiziológiástól eltérő csontelmozdulások is. KÖVETKEZTETÉS - Módszerüket alkalmasnak tartják egyéb új műtéti technikák kidolgozására is, valamint ezek helyességének igazolására a klinikai gyakorlat bevezetése előtt.
Magyar Radiológia
TÖBB FIGYELMET! Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődéssel olvastam a Magyar Radiológia 2006. szeptember-októberi számában a 184. oldalon megjelent, Kiss Katalin és munkatársai által írt „Sikeres radiológiai diagnosztika Bouveret I. szindróma esetében” című cikket.
Magyar Radiológia
BEVEZETÉS - A békéscsabai Réthy Pál kórházban 95 vizsgálatot végeztek a supraaorticus artériák ábrázolása céljából 2003. február és 2005. május között. A tanulmány célja annak felderítése, hogy mely esetekben jelent diagnosztikus többletet a kontrasztanyagos MR-angiográfia a duplex ultrahangvizsgálattal szemben, és hogy hol a TOF MR-angiográfia helye az arteria carotis rendszer elváltozásainak diagnosztikai eszköztárában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - MR-angiográfiás vizsgálat történt 95 betegnél, amelyet 59 esetben arteria carotis duplex ultrahangvizsgálat, 88 esetben TOF MR-angiográfia előzött meg. A carotis duplex ultrahangvizsgálatokat LOGIQ 400 PRO Series készülékkel, 6-9 MHz-es lineáris vizsgálófejjel végezték, a TOF MR- és a kontrasztanyagos MR-angiográfiákat 1.5 Tesla mágneses térerejű Siemens Magnetom Symphony készülékkel. EREDMÉNYEK - Az arteria carotis internán összesen 67, az arteria carotis communison tíz esetben igazoltak stenosist. Az előbbiek közül 17, az utóbbiak közül három betegnél az eltérések kétoldaliak voltak. Az arteria carotis interna szűkületei között 22 (33%) volt mérsékelt fokú, 18 (27%) közepes, 27 (40%) pedig kifejezetten súlyos. Tíz (15%) esetben találtak occlusiót. Kontrasztanyagos MRangiográfiával az arteria carotis communis eredésénél öt esetben, az arteria vertebralis és az arteria subclavia eredésénél tíz-tíz esetben találtak olyan szűkületeket, amelyeket a duplex ultrahangvizsgálattal nem lehetett kimutatni. Az arteria subclavián 15 betegnél mutattak ki szűkületeket, amelyek közül hét „subclavian steal” jelenséggel is együtt járt. Az arteria vertebralisokon 13 betegnél észleltek stenosisokat, hét esetben kétoldali lokalizációval. Az összesen 20 szűkület közül 13-at ítéltek mérsékelt, négyet közepes fokúnak, hármat súlyosnak. Négy esetben találtak occlusiót. A hat problémás esetben az MR-angiográfiával sikerült a diagnózist pontosítani. Az arteria vertebralisok duplex ultrahangvizsgálata során öt esetben tapasztaltak a normálissal ellentétes irányú áramlást, és „subclavian steal szindrómát” véleményeztek, amit a későbbi TOF MR-angiográfia és a kontrasztanyagos MR-angiográfia igazolt. A TOF MR-angiográfiával hat esetben a rekonstruált képeken is stenosisra utaló eltérés ábrázolódott, amelyet azonban sem a duplex ultrahangvizsgálat, sem a kontrasztanyagos MR-angiográfia nem igazolt. Egy betegnél paragangliomát mutattak ki. KÖVETKEZTETÉS - Az arteria carotis rendszerében kialakult meszes plakkok, rendellenes érlefutás, szokatlan éroszlás esetén a kontrasztanyagos MR-angiográfiás vizsgálat nagy jelentőségű a szűkületek pontos felderítésében. A közepes és kifejezett stenosisok esetén, valamint az occlusiók megítélésében a duplex ultrahangvizsgálat és a kontrasztanyagos MR-angiográfia eredményei hasonlóak voltak. Az aortaívből eredő artériák kezdeti szakasza nagy biztonsággal megítélhető kontrasztanyagos MR-angiográfiával, szemben a duplex ultrahangvizsgálattal és a TOF MRangiográfiával. A „subclavian steal szindróma” diagnózisában a kontrasztanyagos MR-angiográfia kiegészítéseként a duplex ultrahangvizsgálat és az irányszenzitivitás miatt a TOF MRangiográfia jelent segítséget.
Magyar Radiológia
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház ünnepi tudományos ülést tartott a miskolci akadémiai bizottság dísztermében a gyermekradiológiai osztály 30 éves és a röntgenintézet 20 éves fennállásának évfordulója alkalmából. A tudományos ülést Csiba Gábor főigazgató és Gyarmati János intézetvezető főorvos nyitotta meg. A főigazgató főorvos köszöntőjében röviden összefoglalta az intézet és a gyermekradiológiai osztály helyét és szerepét a kórház életében, a mindennapi diagnosztikai munkában, az oktatásban és a tudományos tevékenységben.
Magyar Radiológia
A III. Interdiszciplináris Fórum megnyitóbeszédeit Pellet Sándor, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) igazgató főorvosa, Ozoray Kamilla országos tisztiorvos, Martos János, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (OITI) osztályvezető főorvosa, Nagy Csaba, az Orvos és Kórháztechnikai Intézet (ORKI) főigazgatója, Porubszky Tamás, az OSSKI főmunkatársa és Dió Mihály, a Semmelweis Egyetem Főiskolai Karának adjunktusa mondták. A szervezésben fontos szerepet játszott Porubszky Tamás, a Magyar Orvosfizikai Társaság titkára.
Ideggyógyászati Szemle
A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jellegzetességeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegényebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebrovascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkoholabúzus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egyértelműen igazolja, hogy a stroke fiatalabb korban következik be, magasabb incidenciával, esethalálozással és mortalitással jár a kedvezőtlen szocioökonómiai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcsoportokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedvezőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakosságának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikótényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós programoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.
Lege Artis Medicinae
A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az infrastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.
Nővér
2022. február 19-én ünnepeltük Kossuth Zsuzsanna első országos főápoló születésének 205. évfordulóját. Kossuth Zsuzsannát nagyfokú empátia, önfeláldozás, példaértékű magatartás és hivatástudat jellemezte. Megalapozta az ápolás és betegellátás folyamatait, kiemelkedő szakmai munkásságot végzett egész életében. Nem tett különbséget ember és ember között, csakis a szenvedő beteget látta minden egyes katonában és sérültben. Életét áldozta hivatásáért. A Magyar Ápolási Egyesület 1998-ban Kossuth Zsuzsanna-emlékérmet alapított a szabadságharc 150. évfordulójának évében, amelyet minden év február 19-én adományoznak oda.
Lege Artis Medicinae
2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.
Hypertonia és Nephrologia
A hypertonia (magasvérnyomás-betegség) világszerte a legfőbb morbiditásért, valamint mortalitásért felelős módosítható rizikófaktor. A hypertonia diagnózisának, valamint kezelésének alapja a vérnyomás mérése, melyet a további költséges vizsgálatok, valamint hosszútávú terápiás módszerek indikációjának megerősítéséhez vagy kizárásához rutinszerűen alkalmaznak. A nem megfelelő mérési módszer vagy pontatlan vérnyomásmérő használata potenciálisan a kórkép túldiagnosztizáláshoz és szükségtelen kezeléséhez vagy a diagnózis elmaradása esetén megelőzhető kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) betegségek kialakulásához vezethet.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
Ideggyógyászati Szemle
[Akut ischaemiás stroke-ban szenvedő Covid-19-betegek körében megnő a szérum citrullinált hiszton H3-szintje]3.
4.
5.
Ideggyógyászati Szemle
B-sejt-depletio a sclerosis mulitplex terápiájában: új szereplő az ofatumumab
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás