Magyar Radiológia

CT-enterográfia a Crohn-betegség diagnózisában és követésében

TÓTH Géza, MAGYAR Péter

2006. JÚNIUS 20.

Magyar Radiológia - 2006;80(03-04)

BEVEZETÉS - Tanulmányunknak az volt a célja, hogy bemutassuk a Crohn-betegségre jellemző, CT-enterográfiás vizsgálat során észlelhető morfológiai eltéréseket, valamint hogy meghatározzuk a még kevéssé elterjedt eljárás helyét a Crohn-betegség diagnosztikájában és a betegek követésében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A jelen, retrospektív tanulmányba 50 típusos esetet választottunk be a korábban vizsgált betegek köréből. Közülük 42-nek a Crohn-betegsége már ismert volt a CT-enterográfiát megelőzően, 36 betegnél kolonoszkópiából, hat betegnél műtéti mintából származott szövettani diagnózis alapján. Nyolc beteg a kórkép kifejezett klinikai gyanújával érkezett, az ő esetükben nem végeztek szövettani vizsgálatot. A CT-enterográfiás vizsgálatokat két radiológus szakorvos egymástól függetlenül értékelte, majd az eredményeket összevetettük. EREDMÉNYEK - A CT-enterográfiás vizsgálatok során minden esetben találtunk Crohn-betegségre jellegzetes elváltozásokat. A bélfal különböző fokú megvastagodását a betegek mindegyikében észleltük. Kóros bélfali kontrasztanyag- halmozást 35 esetben, kóros bélfali rétegződést 29 esetben, kötőszövetes-zsíros proliferációt 33 esetben, megnagyobbodott nyirokcsomókat 37 esetben, enteroenteralis fistulát hat esetben, enterocutan fistulát öt esetben, mesenterialis abscessust öt esetben találtunk. KÖVETKEZTETÉS - A CT-enterográfiás vizsgálat a tapasztalataink alapján Crohn-betegségben megbízható eljárás a bélfali és az extraintestinalis eltérések megítélésére. E vizsgálat segítségével a vékonybelek érintettsége pontosan meghatározható, és a betegség aktivitása is megbecsülhető. Ismerten Crohn-betegségben szenvedők kontrolljára vagy Crohn-betegségre utaló klinikummal érkező betegeknél első lépésként a CT-enterográfiás vizsgálat javasolt.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

Cystás veseelváltozások - A CT-vizsgálat jelentősége a diagnosztikában és a kezelés megválasztásában a Bosniak-klasszifikáció alapján

MOHAMMED Al-Absi, ABDULMALIK Qais, IBRAHIM Al-Nono, ABDULILAH Ghilan, MOHAMMED Abdul Gafour

CÉLKITŰZÉS - A tanulmány célja a CT jelentőségének bemutatása a vese cystás elváltozásaiban, a sebészi és a nem sebészi ellátást igénylő képletek differenciáldiagnosztikájában. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - A prospektív tanulmányunkba bevont betegek egy privát diagnosztikai centrumból és egy egyetemi kórházból származnak. Összesen 55, elemzésre alkalmas cystás veseelváltozást találtunk. Minden esetben a vesékre fokuszált kontrasztanyagos helikális CT-vizsgálatot végeztünk. Az elváltozásokat a Bosniakklasszifikáció alapján, sebészi és nem sebészi csoportokra osztottuk, a kapott szövettani leletek, valamint a követéses vizsgálatok (nem sebészi csoport) alapján. EREDMÉNYEK - Az 55 elváltozásból 35-öt soroltunk a sebészi csoportba (13 elváltozás IV. kategória és 22 III. kategória). A nem sebészi csoportba 20 elváltozás tartozott (15 eset II. kategória és öt eset III. kategória). A III. kategóriába tartozó 22 betegből, akiknél reszekció történt, 15 bizonyult malignusnak és minden, IV. kategóriába sorolt eset szintén malignus volt. A nem sebészi csoport betegeinek prospektív ellenőrzése során nem találtunk malignus elváltozást. KÖVETKEZTETÉS - Eredményeink hasonlóak, mint más oktatóintézetek vizsgálati eredményei, és megerősítik a Bosniak-klasszifikáció hasznosságát, amikor a cystás veseelváltozásokat sebészi és nem sebészi csoportokra akarjuk szétválasztani. Diagnosztikai nehézséget okozhat a komplikált, többrekeszes hydatidacysta elkülönítése a neoplasiás (III. kategória) cystás elváltozásoktól.

Magyar Radiológia

Papp Zsuzsanna radiológus főorvos gobelinfalikárpit-kiállítása A Magyar Radiológusok Társasága Dunántúli Radiológusok Találkozója alkalmával Kehidakustyán, 2006. március 24-25.

LOMBAY Béla

A Magyar Radiológusok Társasága Dunántúli Szekciója 2006. március 24-25-én tartotta tudományos ülését Kehidakustyánban, amelynek egyik művészeti eseménye volt dr. Papp Zsuzsanna radiológus főorvos kiállítása. A főorvosnő Baranya megyei szakfőorvosként ment nyugdíjba, de kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is dolgozik, jelenleg a keszthelyi kórház radiológiai osztályán. Régóta ismert, hogy Papp Zsuzsanna nemcsak szakmáját, hanem egy érdekes és ritka művészeti ágat, a gobelinfalikárpit-szövést is igen magas színvonalon műveli. A kiállított művészi alkotásoknak sok csodálója akadt, és Papp doktornő szívesen állt az érdeklődők rendelkezésére.

Magyar Radiológia

Európai Radiográfusi Tanácsadói Értekezlet Prága, 2005. augusztus

VANDULEK Csaba

Múlt év augusztus végén, Prágában tíz európai ország képviseletében radiográfusok találkoztak, hogy javaslatokat állítsanak össze a General Electric Healthcare (GEHC) számára. A céljuk az volt, hogy elősegítsék a lehetséges közös együttműködési területek kidolgozását a társaságok és az ipar között. A Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesületét és Kelet-Európát, Van Dulek Csaba radiográfus, e sorok írója képviselte.

Magyar Radiológia

Atípusos emlőciszta - differenciáldiagnózis

PAPP László, KOVÁCS Zsolt, SZABÓ Éva, MINIK Károly, ANTALFI Bálint, BENDE Sándor

BEVEZETÉS - Az emlőben ultrahangvizsgálattal detektálható cisztikus elváltozásokat megjelenésük alapján több csoportba sorolhatjuk. Ezek közé tartoznak a progrediáló atípusos ciszták is. ESETISMERTETÉS - Fiatal nő bal emlőjében centrálisan és a belső felső negyedben elhelyezkedő rezisztenciákat lehetett tapintani. Az elvégzett ultrahangvizsgálat az elváltozás hátterében közepes méretű, sima falú cisztákat mutatott. A két egymást követő cisztapunkció során nyert viszkózus anyag citológiai eredménye C2 volt, amely akutan lobos, bevérzett cisztatartalomnak felelt meg. Négy, majd hat hónappal később végzett kontroll-ultrahangvizsgálat során az elváltozás számbeli és jelentős méretbeli progresszióját, definitív morfológiai átalakulását észlelték. A kialakult intracisztikus fali növedékek, illetve a pericisztikus szolid elváltozás miatt indokoltnak látszott az emlő mágneses rezonanciás vizsgálata, amellyel nem tudták kizárni a többgócú malignus folyamat lehetőségét. Emlő-munkacsoporttal konzultálva első lépésben a cisztikus képletek épben történő excízióját végezték el. A szövettani vizsgálat multiplex intraductalis, illetve intracisztikus papillomát igazolt, inaktív emlőmirigy-alapállományban. KÖVETKEZTETÉS - Tekintettel a differenciáldiagnosztikai problémára, amelynek során hasonló morfológiájú szövettani entitások is felmerültek (intracisztikus papillaris carcinoma, adenoid cisztikus carcinoma, ductalis in situ carcinoma), indokolt volt a műtét. A szerzők javaslata szerint az ijesztő morfológiai, radiológiai és klinikai kép ellenére is első lépésben a legkisebb radikalitású műtétet kell elvégezni.

Magyar Radiológia

Az egészségügy globalizálódása

SZÁNTÓ Dezső

Globalizációnak a nemzeti egészségügyeket közvetett és közvetlen módon befolyásoló, kölcsönös és fokozódó nemzetközi függőséget nevezik1. Közvetlen hatást az ellátás sokszereplőssé válása jelent. Ma a WHO mellett az ENSZ, a Világbank, az OECD, az Európai Fejlesztési Bank, a gyógyszergyártó és -forgalmazó cégek, biztosítási intézetek, továbbá az állami költségvetés, valamint nonprofit és civil társulások egyaránt jelen vannak az egészségügyekben.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A vékonybél nekrotizáló vasculitise és granulomatosus gyulladása Önálló entitás vagy a Crohn-betegség sajátos kezdete?

HIDVÉGI Judit, SZELECZKY Márton, SCHNABEL Róbert, KASZÁS Ilona, BAJTAI Attila

BEVEZETÉS - Churg és Strauss 1951-ben írta le az asthmával, eosinophiliával, granulomatosus gyulladással és szisztémás nekrotizáló vasculitissel járó tünetegyüttest. Ebben a granulomatosus gyulladás elsősorban a kisereket érinti. Az allergiás angiitis és a granulomatosus elváltozások oka ismeretlen, bár egyesek az asthma kezelésében alkalmazott bizonyos gyógyszerek lehetséges kóroki szerepét vetették fel. Kevés közlemény számol be olyan esetekről, amelyekben a gastrointestinalis traktus, elsősorban a vékonybél érintett. Morson szerint ilyenkor a klinikai kép gyakran utánozza a Crohn-betegséget. Allergiás granulomatosus angiitis antikoncipiens-szedés következtében is kialakulhat, amikor érintett lehet a tápcsatorna is. ESETISMERTETÉS - A szerzők által vizsgált 35 éves nőbetegben Crohn-betegség tünetei jelentkeztek, évek óta ezzel kezelték. Az ileus miatt végzett műtét során eltávolított vékonybélreszekátum szövettani vizsgálatakor a nyálkahártya és a submucosa teljesen ép volt, ami ellene szólt a Crohn-betegségnek. Az elváltozások elsősorban a subserosában és a lamina muscularis propria külső rétegében jelentkeztek. A folyamat lényege részben egy nekrotizáló vasculitis, ami a kisebb ereket érintette, részben pedig az erektől függetlenül is jelentkező allergiás granulomatosis. A beteg a műtét óta is ellenőrzés alatt áll, főleg azért, hogy az allergiás állapot egyéb klinikai jelei is kialakulnak-e. Két leánygyermeke közül az egyiknél típusos Crohn-betegség miatt, a vastagbél egy részét el kellett távolítani. KÖVETKEZTETÉS - Egy családban halmozottan előforduló idült vastag- és vékonybélgyulladás eseteit ismertetik, felvetve a közöttük lehetséges patogenetikai összefüggéseket.

Magyar Radiológia

Az ultrahangvizsgálat szerepe a Crohn-betegség igazolásában gyermekkorban

KUKLA Edit, BEVÍZ József, MAKULA Éva, PALKÓ András, VÁRKONYI Ágnes, FÜZESI Kristóf

BEVEZETÉS - A Crohn-betegség incidenciája az élet második- harmadik évtizedében a legmagasabb, de az esetek 25%-ában már 20 éves kor előtt manifesztálódik. Típusos esetben klinikai megjelenése gyermekkorban sem különbözik a felnőttkori esetektől, gyermekeknél azonban nemritkán súlyos tünetekkel, hirtelen jelentkezik. Az akut hasi katasztrófa jelei, a gyermek gyorsan romló általános állapota sürgeti a mielőbbi sebészi beavatkozást. A legtöbb esetben elsőként elvégzett képalkotó diagnosztikus vizsgálat - a hasi ultrahangvizsgálat - értékes információkat nyújt a betegség specifikus elváltozásainak kimutatásával, így lehetséges a korai, pontos diagnózis, csökkenthető a gyermek sugárterhelése és elkerülhető a felesleges műtéti beavatkozás. ESETISMERTETÉS - Betegünket akut appendicitis típusos klinikai tünetei miatt vizsgáltuk. A Crohn-betegséget már az elsőnek elvégzett képalkotó eljárás - a hasi ultrahangvizsgálat - alapján felvetettük, de pontos diagnózis csak öt hónappal az appendectomiát és jobb oldali hemicolectomiát követően született. KÖVETKEZTETÉS - A szerzők felhívják a figyelmet az ultrahangvizsgálat jelentőségére a gyermekkorban manifesztálódó Crohn-betegség kimutatásában.

Lege Artis Medicinae

Izolált analis Crohn-betegség kiterjedt, perianalis szeptikus szövődménnyel

DOBÓ István, JÓSVAY János

BEVEZETÉS - Crohn-betegségben a perianalis manifesztáció gyakori. Az előrehaladott formában jelentkező szövődmények, mint a strictura és az incontinentia megoldása radikális sebészi beavatkozást is igényelhet. A bemutatott esetben a Crohn-betegség rendkívül ritka formája zajlott: a több mint húsz évig az analis csatornára korlátozódó betegség során kiterjedt, perianalis, szeptikus szövődmény alakult ki. Saját sebészi stratégiánk mellett részletesen ismertetjük a Crohnbetegség perianalis, szeptikus szövődményeinek kezelési lehetőségeit. ESETISMERTETÉS - A 34 éves nőbetegnél a perianalis folyamat 16 év alatt sphincterdestrukciót és incontinentiát okozott, továbbá a teljes perineoglutealis régiót involváló, idült szeptikus állapotot fenntartó sipolyrendszer kialakulásához vezetett. Rectumexstirpatiót követően radikális kimetszést és musculocutan-fasciocutan lebenyekkel rekonstrukciót végeztünk. A két évig tartó műtétsorozat kifogástalan funkcionális és esztétikai eredményt hozott. KÖVETKEZTETÉS - A perianalis Crohn-betegségben kialakult, környezetét szélesen destruáló sipolyrendszer csak az érintett szövetek radikális kimetszésével szanálható. Még az extrém nagy következményes defektusok is megfelelő funkcionális eredménnyel fedhetők jó teherviselésű, egészséges szövetek, musculocutan-fasciocutan eltolt lebenyek használatával.

Lege Artis Medicinae

A gyulladásos bélbetegségek genetikája

LAKATOS Péter László, LAKATOS László

A gyulladásos bélbetegségek kialakulásában különböző környezeti tényezők és faktorok (genetikai, epithelialis, immunmechanizmusok és nem immuntényezők) egyaránt szerepet játszanak. A patogenezisben fontos a genetikai tényezők szerepe, a betegség ismereteink szerint poligénes természetű. Úgy tűnik, hogy egyes gének általában a gyulladásos bélbetegségekre való fogékonyságot hordozzák, mások ezen belül a colitis ulcerosára vagy a Crohn-betegségre való hajlamot, illetve a betegség fenotípusát (enyhe vagy súlyos, agresszív, lokalizált vagy kiterjedt stb.) befolyásolják. Ebben az összefoglaló közleményben az elmúlt néhány év genetikai újdonságait foglaljuk öszsze: a gyulladásos bélbetegségekkel kapcsolatba hozható megismert új kromoszómarészleteket, a NOD2/CARD15, az SLC22A4/A5, illetve a DLG5 szerepét. A genetikai ismeretanyag bővülése egyelőre elsősorban a patogenezis jobb megértését segíti, ez alapul szolgálhat új terápiás támadáspontú gyógyszerek kifejlesztésében. A jövőben elképzelhető, hogy szerepe lesz a diagnózis pontosításában, a betegség lefolyásának pontosabb előrejelzésében.

Hivatásunk

A Crohn-betegség diétás kezelése

MEZEI Zsuzsanna

A Crohn-betegség a gyulladásos bélbetegségek egyik típusa. Kialakulásának multifaktoriális okai lehetnek, de egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan mi játszik szerepet - genetika, immunrendszer, táplálkozás, dohányzás, környezeti hatások, prosztaglandinok? - e krónikus betegség kialakulásában, melyben a fellángolások és remissziók egymást váltják, így diétája is speciális, hiszen a két állapot diétaigénye jelentősen eltér.