A debreceni Kenézy Emlőcentrumban 2002-2003-ban végzett emlőszűrés és klinikai mammográfia eredményei
SEBŐ Éva, SARKADI László, KOVÁCS Ilona, VAJDA Olga
2007. MÁRCIUS 20.
Magyar Radiológia - 2007;81(01-02)
Klinikoradiológiai tanulmány
SEBŐ Éva, SARKADI László, KOVÁCS Ilona, VAJDA Olga
2007. MÁRCIUS 20.
Magyar Radiológia - 2007;81(01-02)
Klinikoradiológiai tanulmány
BEVEZETÉS - Magyarországon az Országos Népegészségügyi Program keretén belül 2002. január 1-jén indult a szervezett emlőszűrés. A program célja a nők daganatos halálokai között első helyen szereplő emlőrák mortalitásának csökkentése. Minél korábbi stádiumban mutatjuk ki a betegséget, annál inkább növelhető a gyógyulás esélye. Ebbe a programba kapcsolódott be a debreceni Kenézy Emlőcentrum is. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Panaszmentes, 45-65 év közötti nők vettek részt a szervezett emlőszűrésen. Ezzel párhuzamosan klinikai vizsgálatokat is végeztek panaszos, sok esetben tapintható rezisztencia miatt jelentkező betegeken. A mammográfiás felvételeket a szűrés során ugyanaz a két orvos értékelte, a kiegészítő vizsgálatokat is - emlő- és axilla-ultrahangvizsgálat, célzott mintavételek (finomtű-biopszia,, hengerbiopszia) - mindig ugyanaz az orvos végezte. A vizsgálati adatokat összehasonlító elemzéssel dolgozták fel. EREDMÉNYEK - A malignus daganatok gyakorisága a szűrővizsgálatok során 4‰, a klinikai vizsgálatok esetén 1,5% volt. A klinikai vizsgálat során felfedezett rosszindulatú tumorok 46,5%-át 45-65 év közötti nőknél diagnosztizálták. Ez az a korosztály, amely leginkább részt vesz a szűrésben. A 40-44 év közöttiek 7,3%-ánál találtak daganatot, míg ez az arány a 66 év fölöttieknél 37,3% volt. A szűrés kapcsán kimutatott, 1,5 cm-nél kisebb tumorok aránya 49,1% volt, ez az arány a klinikai vizsgálatok esetében 36%. Mindkét csoportban a 1,5 cm-es tumorméret bizonyult határértéknek, amely alatt ritkán, fölötte viszont gyakran kell metasztázissal számolni, elsősorban az axillaris nyirokcsomókban. KÖVETKEZTETÉS - Mind az emlőszűrésnek, mind az emlők klinikai vizsgálatának van létjogosultsága. A két év alatt összegyűjtött adatok feldolgozása során a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a szűrést érdemes lenne elkezdeni már 40 éves kortól, illetve kiterjeszteni 65 év fölé is. Az emlőszűrés segítségével a daganatot korai stádiumban észlelhetjük. A 1,5 cm-nél kisebb méretű tumorok esetében kisebb az axillaris metasztázisok előfordulásának valószínűsége, mint a nagyobb méretűeknél. Az eddigi, irodalmi adatokkal alátámasztott tudományos ismeretek alapján a prognózis is kedvezőbb, ha az axillaris nyirokcsomókban nincs áttét, így ez a tény is alátámasztja a szűrés létjogosultságát.
Magyar Radiológia
A teleradiológia a digitális képalkotó eljárások és az informatika fejlődésének köszönhetően a radiológiai diagnosztika számos kihívására választ adó technológiának tűnik. Segíthet az ellátás centralizálásában, az ügyeleti-sürgősségi ellátás támogatásában, a speciális szaktudást igénylő esetek pontos diagnosztizálásában. A képalkotó diagnosztikai leletezőtevékenység kiszervezése segíthet a munkaerőgondok megoldásában, a bérköltségek csökkentésében is. Ugyanakkor a teleradiológia alkalmazásának számos buktatója is van (a szakmai színvonal biztosítása technikai és emberi oldalról egyaránt), amelyeket idejekorán fel kell ismernünk, hogy elháríthassuk az általuk jelentett veszélyt.
A jódtartalmú kontrasztanyagok beadásának potenciális veszélyeit minden radiológus ismeri. Az újabb kontrasztanyagok kifejlesztésével a mellékhatások és a szövődmények előfordulása számottevően csökkent. Ennek ellenére igen fontos, hogy minden radiológus naprakészen ismerje a legfrissebb tudnivalókat a kontrasztanyagbeadás kockázatairól. Az alábbiakban az Európai Urogenitalis Radiológiai Társaság (ESUR) Kontrasztanyag- biztonsági Bizottságának (European Society of Urogenital Radiology Safety Committee) 2006-ban megjelentetett ajánlásait tesszük közzé. A teljes angol nyelvű szöveg az irodalmi hivatkozásokkal megtalálható a www.esur.org honlapon.
Magyar Radiológia
A krónikus obstipáció gyakori probléma. Előfordulási aránya a fejlett nyugati országokban 3-20%. Gyakorisága az életkor előrehaladtával növekedhet. Többször fordul elő nőknél, valamint fizikai inaktivitás és rostszegény táplálkozás mellett. Kivizsgálása során ki kell zárni az emésztőszervi organikus eltéréseket, ezt követően a székrekedést előidéző anyagcsere- és idegrendszeri betegségek, illetve a iatrogén okok (gyógyszermellékhatás) lehetőségét kell mérlegelni. Ezek után kerülhet sor a funkcionális gasztroenterológiai vizsgálatok elvégzésére, amelyek lehetőséget nyújtanak a székrekedés mint tünet pontos okának tisztázására. Ennek során lehetőségünk van a lassú colontranzit, a kimeneti obstrukció egyes altípusai és az irritábilis bél szindróma székrekedéses altípusa közti differenciálásra. Ehhez az anorectalis manometria, a ballonexpulziós teszt, a defekográfia és a colontranzit-vizsgálat ad támpontokat. Az ok feltárását követően oki terápiára van lehetőségünk, amelyet egyénre szabottan kell megtervezni.
Magyar Radiológia
Magyar Radiológia
A radiológus rezidensek és szakorvosjelöltek II. országos találkozójára Budapesten, a SOTE radiológiai klinikájának tantermében került sor 2007. január 13-án. A találkozóra meghívást kaptak a négy hazai egyetem szakorvosjelöltjei, illetve oktatóik, mentoraik.
Megvizsgálni a családorvosi praxisokban dolgozók diabetes mellitusszal kapcsolatos ismereteit, szűrési gyakorlatukat, illetve a kiterjesztett hatáskörű ápolók szerepét a prevencióban. Online kérdőív segítségével végeztük kutatásunkat, amelyben 94 háziorvos, illetve 83 ápoló vett részt. Az ápolók 20%-a nem rendelkezett a megfelelő szakképesítéssel. Összességében a kiterjesztett hatáskörű ápolók érték el a legjobb eredményt a vizsgálatban. A praxisok 55,4%-ában végeznek rendszeresen praediabetes-szűrést, az ápolóknak pedig mindössze 35,5%-a javasolja a pácienseknek a szűrővizsgálaton való részvételt. A szűrések elmaradásának leggyakoribb oka a magas napi betegforgalom, a nem megfelelő infrastrukturális és személyi feltételek. A háziorvosok véleménye alapján kiegészítő finanszírozással, dietetikus alkalmazásával, életmód klubokkal, a betegforgalom korlátozásával javítható lenne a prevenció hatékonysága. A kiterjesztett hatáskörű ápolók önálló munkavégzését támogatták a háziorvosok. A középfokú ápolók esetében nagyobb szerepet kellene kapnia a prevenciós módszerek oktatásának, illetve a szűrővizsgálatokban való részvételnek. A kiterjesztett hatáskörű ápolók mielőbbi integrálása elengedhetetlen az alapellátás fejlesztése kapcsán.
Lege Artis Medicinae
Magyarországon és a világon is egyedülálló kezdeményezés a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja (MÁESZ) 2010-2020-2030. Hazánk legnagyobb humanitárius formában működő programja, ami a lakosság számára ingyenesen biztosítja a legmodernebb eszközökkel a szűrővizsgálatok elvégzését. A 76 szakmai szervezet által összeállított komplex szűrőprogram során a 38 vizsgálat elvégzése minden megjelenő állampolgár számára ingyenesen, egy speciálisan erre a célra kialakított szűrőkamionban történik. A MÁESZ által végzett szűrővizsgálatok a következők: szív- és érrendszeri vizsgálat, szemészeti vizsgálatok, hallásvizsgálat, neuropathia-, laborvizsgálatok, teljes testanalízis, bőrgyógyászati vizsgálatok, érfali rugalmasság arteriográfos vizsgálata, vénás elégtelenség Doppler-vizsgálata. Emellett laktózintolerancia, vastagbéldaganat-IBS-reflux, incontinentia-, vizeletürítési zavarok, prostatarizikó-felmérés, valamint a fizikai aktivitás szintjének elemzése történik. 2020-tól fogászati szűrőállomás is létesül, mely lehetővé teszi a szájüregi daganatok korai felismerését. A program a szűrések mellett külön figyelmet fordít a társadalom egészségét fenyegető kockázati tényezőkre: dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, elhízás. A program szakmai és civil szervezetek együttműködésével érinti és mutatja be a lakosság részére az elsősegélynyújtás főbb elemeit az újraélesztéstől az otthoni égési sebek ellátásáig. A szűrőkamionban elvégzett vizsgálatok mellett számos életmód-tanácsadásra is sor kerül a várakozás ideje alatt, illetve minden résztvevő kap egy vonalkódos azonosítóval ellátott egészségkönyvet, melynek révén az elvégzett vizsgálatok azonnali számítógépes feldolgozása lehetővé válik. A 2018/2019. tanévtől kezdve hivatalosan is útjára indult a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának gyermekprevenciós programja „Utazás az egészség birodalmába” címmel. A MÁESZ Program első tíz éve alatt 1886 helyszínen 560 000 látogatót fogadott, 7 millió ingyenes vizsgálatot végzett, 16 000 órát fordított prevencióra, 1 200 000 egészségkönyvet adott ki, 391 000 információs prevenciós csomagot biztosított a családok ezrei részére. A megvalósításban több mint 20 000 szakember (háziorvosok, egészségügyi szakdolgozók, dietetikusok, védőnők, egészségfejlesztési irodák, kormányhivatalok népegészségügyi főosztályai, Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset megelőzési Bizottsága, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, civil szervezetek) vett részt. A magyar társadalomért életre hívott program segít, hogy minél több magyar állampolgár életkortól, lakóhelytől és foglalkozástól függetlenül megismerje saját egészségi állapotának alakulását, és még időben felismerje a megelőzés fontosságát.
Lege Artis Medicinae
2010-től új, komplex, átfogó szűrőprogram indult hazánkban „Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010- 2020-2030” címmel. A program fő célkitűzése az volt, hogy sokféle szűrési lehetőséget vigyen el közvetlenül a lakossághoz. A program a „Szív és Érrendszeri Nemzeti Program” részeként, ma már 74 szakmai-tudományos társaság, illetve cég támogatásával működik. A szűrés egy erre a feladatra épített kamionban történik. A program keretében Magyarország legnagyobb mobildiagnosztikai központjában 37-féle átfogó vizsgálat elvégzésére van lehetőség ingyenesen. Ezen óriási speciális szűrőállomás 5100 vizsgálat elvégzését teszi lehetővé minden egyes szűrési állomáson, országosan 200 helyszínen. A szűrőprogram 20 éven keresztül 3000 helyszínen 15 millió vizsgálatot és 1 millió felnőtt látogató részvételét biztosítja humanitárius formában. Az Európai Nemzeti Egészségvédelmi Program (European National Healthcare Program), valamint a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) által koordinált szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának Nemzeti Programja konszenzusos együttműködéssel valósul meg. Az eredmények alapján a szerzők megállapítják, hogy a magyar lakosság sok szempontból nagy kockázatú. A szerzők vázolták a lehetséges megoldásokat is a kockázatcsökkentés és a betegségmegelőzés szempontjából.
Klinikai Onkológia
A fejlett országokban a nők 12%-ának lesz emlőrákja az élete folyamán. Ez az áttekintés az emlőrák szisztémás endokrin kezelésének jelenlegi lehetőségeivel foglalkozik. Az emlőrákokat három nagy alcsoportba lehet osztani a szövettani vizsgálat során értékelt három marker (ER, PR, HER2-receptorok) jelenléte és hiánya alapján. A nem áttétes betegeknél a kezelés célja a lokoregionális és a távoli kiújulás megelőzése. Az adjuváns hormonterápia alkalmazásának időtartama fontos kérdés a mindennapi onkológiai gyakorlatban. Áttétes betegeknél a terápia célja az élet meghosszabbítása, az életminőség megőrzése és a daganatos betegséggel kapcsolatos tünetek palliálása. A HR+ emlőrákos betegek monoterápiában és kombinált kezelések részeként is kaphatnak endokrin ellátást. Az új terápiás megközelítések és a nemzetközi gyógyszerfejlesztési erőfeszítések eredményeként egyre több terápiás lehetőség áll rendelkezésre mind a korai emlőrákos betegek, mind az áttétes betegek számára.
Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) lényege a felső légutak alvás alatt ismétlődő, részleges, vagy teljes (hypopnoe/apnoe) elzáródása, amelyet többnyire az oxigénszaturáció esése és rövid ébredési reakció követ. Rontja az alváshatékonyságot és a nappali kognitív funkciókat, továbbá növeli a szív-érrendszeri rizikót. Típusos klinikai tünetegyüttese a hangos, légzésszünetekkel megszakított horkolás, ami fokozott nappali aluszékonysággal jár. Előfordulása a teljes népességben 2-4%-ra tehető. Az OSAS kóroki tényezője lehet olyan kórképeknek, mint a terápiarezisztens hipertónia, egyes éjszaka fellépő szívritmuszavarok vagy a stroke, de mentális hanyatlás vagy depresszió is lehet a következménye. A kórkép jelentőségét az is mutatja, hogy kockázatának felmérése része lett a gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatának Magyarországon.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás