A jódtartalmú kontrasztanyagok beadásának potenciális veszélyeit minden radiológus ismeri. Az újabb kontrasztanyagok kifejlesztésével a mellékhatások és a szövődmények előfordulása számottevően csökkent. Ennek ellenére igen fontos, hogy minden radiológus naprakészen ismerje a legfrissebb tudnivalókat a kontrasztanyagbeadás kockázatairól. Az alábbiakban az Európai Urogenitalis Radiológiai Társaság (ESUR) Kontrasztanyag- biztonsági Bizottságának (European Society of Urogenital Radiology Safety Committee) 2006-ban megjelentetett ajánlásait tesszük közzé. A teljes angol nyelvű szöveg az irodalmi hivatkozásokkal megtalálható a www.esur.org honlapon.

BEVEZETÉS - Magyarországon az Országos Népegészségügyi Program keretén belül 2002. január 1-jén indult a szervezett emlőszűrés. A program célja a nők daganatos halálokai között első helyen szereplő emlőrák mortalitásának csökkentése. Minél korábbi stádiumban mutatjuk ki a betegséget, annál inkább növelhető a gyógyulás esélye. Ebbe a programba kapcsolódott be a debreceni Kenézy Emlőcentrum is. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Panaszmentes, 45-65 év közötti nők vettek részt a szervezett emlőszűrésen. Ezzel párhuzamosan klinikai vizsgálatokat is végeztek panaszos, sok esetben tapintható rezisztencia miatt jelentkező betegeken. A mammográfiás felvételeket a szűrés során ugyanaz a két orvos értékelte, a kiegészítő vizsgálatokat is - emlő- és axilla-ultrahangvizsgálat, célzott mintavételek (finomtű-biopszia,, hengerbiopszia) - mindig ugyanaz az orvos végezte. A vizsgálati adatokat összehasonlító elemzéssel dolgozták fel. EREDMÉNYEK - A malignus daganatok gyakorisága a szűrővizsgálatok során 4‰, a klinikai vizsgálatok esetén 1,5% volt. A klinikai vizsgálat során felfedezett rosszindulatú tumorok 46,5%-át 45-65 év közötti nőknél diagnosztizálták. Ez az a korosztály, amely leginkább részt vesz a szűrésben. A 40-44 év közöttiek 7,3%-ánál találtak daganatot, míg ez az arány a 66 év fölöttieknél 37,3% volt. A szűrés kapcsán kimutatott, 1,5 cm-nél kisebb tumorok aránya 49,1% volt, ez az arány a klinikai vizsgálatok esetében 36%. Mindkét csoportban a 1,5 cm-es tumorméret bizonyult határértéknek, amely alatt ritkán, fölötte viszont gyakran kell metasztázissal számolni, elsősorban az axillaris nyirokcsomókban. KÖVETKEZTETÉS - Mind az emlőszűrésnek, mind az emlők klinikai vizsgálatának van létjogosultsága. A két év alatt összegyűjtött adatok feldolgozása során a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a szűrést érdemes lenne elkezdeni már 40 éves kortól, illetve kiterjeszteni 65 év fölé is. Az emlőszűrés segítségével a daganatot korai stádiumban észlelhetjük. A 1,5 cm-nél kisebb méretű tumorok esetében kisebb az axillaris metasztázisok előfordulásának valószínűsége, mint a nagyobb méretűeknél. Az eddigi, irodalmi adatokkal alátámasztott tudományos ismeretek alapján a prognózis is kedvezőbb, ha az axillaris nyirokcsomókban nincs áttét, így ez a tény is alátámasztja a szűrés létjogosultságát.

Az interjú ötletét Falus András egyetemi tanárral, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézetének igazgatójával a közelmúltban két, a Magyar Tudományban megjelent közlemény, egy kézikönyv, illetve egy tudományos ülésen való személyes találkozás vetette föl. Találkozhattunk vele különböző televíziós csatornák tudományt népszerűsítő műsoraiban is. Hogy ki ő, kinek tartja magát és mi a véleménye az új tudományágról, azt egyik közleményéből vett idézettel próbálom bemutatni: „E sorok írója nem kívánja a divatos peszszimizmus vagy elegánsnak tűnő szkepticizmus mögé rejteni lelkesedését. Örül, hogy kortárs lehet, egy hatalmas ugrás többé-kevésbé közeli nézője, szerény résztvevője.

Az alábbiakban az Országos Gyógyszerészeti Intézet Mellékhatásfigyelő Osztályának tájékoztatását adjuk közre a gadolíniumtartalmú kontrasztanyagok alkalmazásához esetlegesen csatlakozó, ritka mellékhatásról, az úgynevezett nephrogen szisztémás fibrosisról, továbbá kiemeljük az alkalmazási előírások 2007-es módosításait. Kérjük, hogy a készítmények alkalmazása során esetleges észlelt mellékhatásokat jelentsék az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek vagy a készítmény forgalomba hozatali engedélye tulajdonosának.

Az Erdélyi Múzeum Egyesület és tevékenysége valószínűleg nem ismert a Magyar Radiológia olvasóinak többsége számára, ezért néhány mondatban szeretném bemutatni. Az egyesület a legrégebbi erdélyi magyar tudományos egyesülés. Az Erdélyi Múzeum alapítását az erdélyi országgyűlés 1841-43 között határozta el, de a törvény nem lépett életbe.