Magyar Orvos

Epidemiológiai kockázatok Európában

LÓRÁNTH Ida

2014. ÁPRILIS 30.

Magyar Orvos - 2014;22(03)

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) független szakértőket bízott meg azzal a feladattal, hogy hat éven keresztül kutassák, melyek azok a járványos betegségek, illetve ismételten megjelenő kórokozók, amelyek a kontinens lakosságát a közeljövőben fenyegethetik. Külön figyelmet fordítottak a multirezisztens kórokozók kutatására.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Orvos

Rosszindulatú daganat okozta krónikus fájdalom klinikai vonatkozásairól és csillapításáról

BUDAI Erika

Krónikus daganatos fájdalomban szenvedő beteget ugyanolyan szempontok szerint kezelünk, mint egy nem daganatos krónikus fájdalomban szenvedőt. Az optimális fájdalomcsillapítás magába foglalja a fizikai, az érzelmi funkciók, a munkaképesség és a napi aktivitás helyreállítását. Legfőbb cél: minimális szenvedés és mellékhatás mellett megtartani vagy javítani az életminőséget, rendezni a szervi funkciókat és kezelni a beteg egyéb tüneteit.

Magyar Orvos

Tüdőtumorok korszerű kezelése

SZONDY Klára

Az utóbbi években a tüdőrák kezelésében vitathatatlan előrelépés figyelhető meg, különösen a nem kissejtes, azon belül is az adenocarcinomás csoportban. Ismeretlen az az etiológiai tényező, amely ezt a szövettani típust, különösen a nemdohányzó nők körében emeli. A hagyományos citosztatikumok közül egy új készítmény, a pemetrexed tört az élre, amely mind első vonalban, platina bázisú készítménnyel alkalmazva, mind másodvonalban, monoterápia formájában, mind fenntartó kezelésként adva a nem laphámsejtes nem kissejtes tüdőkarcinómás betegek túlélését emeli.

Magyar Orvos

Szakmai viták a sztatinokról

Az Egyesült Államok egészségügyi szakmai szervezetei tavaly a koleszterinszintcsökkentéssel kapcsolatban új irányelveket adtak ki, ami szakmai berkekben napjainkig nagy vitákat generál világszerte. Vannak, akik egyetértenek az amerikai módszerekkel, mások viszont, a mellékhatásokra hivatkozva óva intenek az amerikai példa követésétől.

Magyar Orvos

A hegyi betegség

LIGETI Erzsébet

Az akut hegyi betegség a tengerszint közeli magasságból - típusosan járművel vagy erőltetett mászással - rövid idő alatt több ezer méter magasságba kerülő egyéneket fenyegeti. Nemcsak a 6000-8000 méteres csúcsok extrém világában, hanem már 2000-3000 m magasságban is jelentkezhetnek a tünetek, amelyek 1-2 nap alatt életveszélyes állapotot is előidézhetnek. Az egyéni érzékenység igen különböző, független az edzettségi állapottól, és jelenleg nem rendelkezünk biztos módszerrel a rizikó megítélésére. Leghatásosabb prevenció a tengerszint feletti magasság lassú, fokozatos emelése.

Magyar Orvos

Hiponatrémiával járó kórállapotok

STUDINGER Péter

A hiponatrémia (szérum-Na+-szint <135 mmol/l) a szervezet vízháztartásának a zavara: a fokozott vízbevitel és a csökkent vizelethígító-képesség együttesének következményeként alakul ki. Akut formájában az agyödéma neurológiai tüneteivel találkozunk, a krónikus, az általános orvos által leggyakrabban észlelt formája az esetek többségében tünetszegény. A krónikus hiponatrémia kezelése során a volumenháztartás felmérése elengedhetetlen.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

A mesothelioma korszerű kezelése

MOLDVAY Judit, HEGEDŰS Balázs, KOVÁCS Ildikó, DÖME Balázs

A pleura malignus mesotheliomája a mellhártya rosszindulatú daganata, amelynek kifejlődése szoros összefüggést mutat az azbeszttel való érintkezéssel. Előfordulási gyakorisága mind Európában, mind pedig hazánkban növekvő tendenciát mutat. Erre a betegségre gyakran a gyors és végzetes lefolyás jellemző, a kezelési lehetőségek pedig mind a mai napig igen korlátozottak. Minden erővel azon kell lenni tehát, hogy ennek a rosszindulatú daganatos betegségnek a patológiai és molekuláris jellemzőit jobban megismerhessük, elősegítve ezáltal új kezelési stratégiák kidolgozását. Jelen összefoglalóban áttekintjük a napjainkban rendelkezésre álló terápiás lehetőségeket, illetve a kísérleti- és klinikai vizsgálati fázisban lévő új terápiás megközelítéseket.

Ideggyógyászati Szemle

A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter

BENCSIK Krisztina, SANDI Dániel, BIERNACKI Tamás, KINCSES Zsigmond Tamás, FÜVESI Judit, FRICSKA-NAGY Zsanett, VÉCSEI László

A sclerosis multiplex (SM) a teljes populáció tekintetében ritka megbetegedés, magyarországi prevalenciája 83,9/100 000. Az első SM-regisztert az 1950-es évek közepén Dániában hozták létre, melyet világszerte először nemzeti, majd nemzetközi, akár 100 000-es nagyságrendű beteg adatait tartalmazó regiszterek megszületése követett. A regiszterek elsődleges célja korábban az epidemiológiai adatok (betegszám, prevalencia, incidencia, mortalitás, kísérő betegségek) meghatározása volt. Napjainkra az SM kezelésére használt gyógyszerek számának folyamatos növekedése, a hatásosság és a mellékhatásprofilok különbözősége a terápiás regiszterek használatát is nélkülözhetetlenné tette: egy-egy betegségmódosító kezelés (DMT) monitorozása elképzelhetetlenné vált a korszerű, pontosan vezetett, folyamatosan frissített elektronikus adatbázisok nélkül. A Szegedi Sclerosis Multiplex Regiszter 1993-ban „papíralapon” jött létre, melyet 2012-ben elektronikus, internetes felületről könnyen elérhető és frissíthető adatbázissá alakítottunk. Jelenleg több mint 600 beteg szociodemográfiai és klinikai adatait tartalmazza és a regisztert folyamatosan bővítjük az új betegek adataival és a régiek frissítésével. Lehetőséget nyújt a „klasszikus” klinikai adatok mellett a képalkotó (MRI) és az egyre fontosabbá váló pszichopatológiai és életminőség-vizsgálatok eredményeinek rögzítésére és elemzésére. Az elektronikus regiszter létrejötte nagyban elősegítette mind a terápiák monitorozását, mind az új epidemiológiai és pszichopatológiai vizsgálatok sikerességét.

Hypertonia és Nephrologia

A 2-es típusú diabetes előfordulása a világban, Európában és Magyarországon

KÉKES Ede

A diabetes legnagyobb, világméretű felmérését az NCD Risk Factor Collaboration 2016-ban közölt összefoglalója mutatja be, amelyben 751 felmérést és tanulmányt összesítettek 4 372000 fős, 18 év feletti populációban. Az elemzés 146 ország adatait használta fel, és mutatta be a diabetes (DM) előfordulási trendjét 1980-tól 2014-ig.

Ideggyógyászati Szemle

[Kórházban kezelt akut stroke-os betegek jellemzőinek összehasonlítása két nagy közép-kelet-európai adatbázis alapján ]

ORBÁN-KIS Károly, SZŐCS Ildikó, FEKETE Klára, MIHÁLKA László, CSIBA László, BERECZKI Dániel, SZATMÁRI Szabolcs

[Célkitûzés – Európában a stroke a harmadik leggyakoribb halálok. A csökkenő tendencia ellenére a stroke-kal összefüggő halálozás még mindig magasabb Magyarországon és Romániában, mint az európai átlag. A jelenség oka a gyakoribb előfordulás, a súlyosabb kórlefolyás és a kevésbé hatékony kezelés lehet. Módszerek – A vizsgálatban marosvásárhelyi (Románia) és debreceni (Magyarország) kórházi adatbázisokat használtunk a stroke-os betegek demográfiai jellemzőinek, a kockázati tényezőknek, a stroke súlyosságának és a rövid távú kezelésI eredmények összehasonlítása céljából. Eredmények – A betegek nemi megoszlása hasonló volt az európai adatokhoz, azonban a stroke kialakulása átlagosan négy évvel korábbi életkorban következett be, mint az európai átlag. A stroke miatt kórházban eltöltött idő különböző volt a két országban, de mindkét esetben mintegy fele volt annak, mint amiről a nyugat-európai vizsgálatok beszámolnak. A halálos kimenetel aránya mindkét adatbázisban, nemtől függetlenül, hasonló volt az európai és egyéb országok adataihoz. Mindkét országban nagyszámú, sokszor átfedő kockázati tényezőt találtunk. A kockázati tényezők gyakorisága (magas vérnyomás, dohányzás, hyperlipi-­ daemia) magasabb volt, mint más országokban, ami ma-gyarázhatja az ismétlődő stroke-esetek nagy arányát. Megbeszélés – Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a két nagy adatbázis összehasonlításával találtunk néhány hasonlóságot, különösen a könnyen befolyásolható és ezért a primer prevencióban fontos kockázati tényezők nagyszámú előfordulásában. ]

Lege Artis Medicinae

Öngyilkossági veszélyeztetettség idôskorban – rizikótényezôk, prevenció és ellátás

BARACZKA Krisztina

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a 65 éven felüli lakosok száma 2001-ben az össznépesség 11,8%-a, 2011-ben a 13,2%-a , míg 2019-ben a 19,3%-a volt. Az idôsödés korába (60 év) lépô, idôs (75 év), agg (90 év) és matuzsálemi (100 év) korú személyek ellátása jelentôs terhet ró az egészségügyre, és a szociális-gazdasági szférára. A testi és lelki egészség, az egyén szubjektív jóllétének megôrzése idôskorban is kiemelkedôen fontos. A World Health Organization (WHO) adatai szerint az adatszolgáltató országok összességében a 60–79 éves lakosság körében a befejezett öngyilkosságok száma 1987-tôl 2006-ig mintegy 21%-kal növekedett. Magyarországon az öngyilkosságok száma 1980 óta egyenletesen és jelentôsen csökkent (1980-ban 4809, 2018-ban 1656 fô, 66%-os a csökkenés), és 2018 óta már nem vagyunk Európában az elsô három, a világon az elsô 15 helyre sorolt országok között. A befejezett öngyilkosságok, illetve az öngyilkossági kísérletek száma az idôskorúak vonatkozásában azonban változatlanul magas, és emelkedô tendenciát mutat. Az öngyilkosság megelôzésére, az öngyilkossághoz vezetô tényezôk feltárására és az öngyilkosságot megkísérlôk ellátására vonatkozóan a kutatások által feltárt eredmények szélesebb körben való megismertetésére és azok átfogó elemzésére van szükségünk. A közleményben a nemzetközi és hazai irodalmi adatokat tekintjük át, választ keresve elsôsorban a prevenció kérdéseire.