Endokrin betegségek diabetológiai vonatkozásai
MÉSZÁROS SZILVIA1
2012. NOVEMBER 20.
Magyar Orvos - 2012;20(11)
MÉSZÁROS SZILVIA1
2012. NOVEMBER 20.
Magyar Orvos - 2012;20(11)
A diabetes mellitus klasszifikációja etiológiai csoportosításra törekszik. Az endokrin betegségekhez társuló állapotokat az egyéb speciális diabéteszformák közé sorolja (1). Ismert, hogy acromegáliában, Cushing-szindrómában, pheaocromocytomában, primer hyperaldosteronismusban, hyperthyreosisban, somatostatin vagy glükagon-termelő adenomában, primer hyperparathyreosisban károsodhat a szénhidrát-anyagcsere: diabétesz fokozott kockázatát jelző állapot (prediabétesz), illetve manifeszt cukorbetegség alakulhat ki.
Magyar Orvos
A fejfájás, mint a leggyakrabban előforduló panaszok egyike számos betegség tünete lehet. Szinte nincs olyan ember, akinek élete során ne fájna a feje. A fejfájásokat megjelenésük, gyakoriságuk, erősségük, időtartamuk és eredetük alapján lehet csoportosítani.
Magyar Orvos
A tüdőrák után a vastagbélrák előfordulása a leggyakoribb Magyarországon. Az előrehaladott stádiumban betegek többségének - egészen a közelmúltig - csekély volt az esélye a túlélésre. Az új diagnosztikai és műtéti/terápiás módszereknek köszönhetően ma már sokkal jobbak az eredmények: minden második beteg reménykedhet az ötéves túlélésben.
Magyar Orvos
A máj gócos eltérései annyira gyakran fordulnak elő, hogy ha 100 panaszmentes emberen hasi ultrahangvizsgálatot végeznénk, akkor 70-80-nál találnánk ilyen elváltozást. Szerencsére ezek nagyobb többsége jóindulatú, semmiféle kezelést nem igénylő góc (többnyire simplex cysta).
A területen szerzett pneumónia a mai napig a széles spektrumú, jó farmakokinetikájú antibiotikumok használata mellett is egy potenciálisan súlyos, jelentős letalitású betegség. Súlyos esetben a szövődménymentes gyógyulás egyik kulcsa az időben megkezdett, adekvát antibiotikum- és szupportív-terápia, ami életet is menthet.
Magyar Orvos
A hipertónia mellett jelen lévő kardiovaszkuláris kockázati tényezők sokasága és összetétele alapvetően meghatározhatja a vérnyomáscsökkentő nem gyógyszeres és gyógyszeres terápia sikerét is. A nem gyógyszeres kezelések közül kiemelkedő fontosságú a napi gyakorisággal végzett fizikai aktivitás (pl. 30 perces 3 km-es séta).
Lege Artis Medicinae
A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phylaxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak megszűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.
Hypertonia és Nephrologia
Az affektív temperamentumok (cyclothym, hyperthym, depresszív, szorongó, ingerlékeny) a személyiség stabil részét képezik, serdülőkor után csupán kismértékű változatosságot mutatnak. Kapcsolatuk a pszichopatológia több területével is leírásra került; a depresszív temperamentum szerepet játszik a major depresszió, a cyclothym a bipoláris II-es betegség, a hyperthym a bipoláris I-es betegség kialakulásában. Emellett az utóbbi évtized kutatásainak eredményei azt igazolják, hogy az affektív temperamentumok a szomatikus betegségekkel is összefüggésbe hozhatók. A hypertoniával, úgy tűnik, legszorosabb kapcsolatban a cyclothym temperamentum áll. A hypertonia prevalenciája és a domináns cyclothym temperamentum kapcsolata mellett a kórelőzményben előforduló cardiovascularis események is gyakoribbnak bizonyultak a domináns cyclothym temperamentum jelenléte mellett. Krónikus hypertoniás betegekben a cyclothym temperamentum mértéke magasabb szisztolés vérnyomásértékkel, nőbetegeknél a hypertonia korábbi kialakulásával függött össze. A kapcsolatok hátterében elsősorban a közös rizikófaktorok (dohányzás, elhízás, alkoholizmus) cyclothym temperamentum melletti gyakoribb jelenléte állhat. A személyiségtípusok, ezeken belül is az affektív temperamentumok és a szomatikus betegségek kapcsolatának vizsgálata segíthet a nagyobb rizikójú alcsoportok azonosításában.
Lege Artis Medicinae
A pajzsmirigy betegségei nemcsak az endokrin kórképek között, de általában véve is igen gyakoriak. Minden klinikus, szakterületétől és érdeklődésétől függetlenül, óhatatlanul találkozik pajzsmirigybetegekkel a mindennapokban. Bár a pajzsmirigybetegségek diagnosztikus és terápiás palettája az elmúlt évtizedben nem sokat változott, a betegek ellátásában több olyan intenzíven kutatott terület van, melyek újdonságaival fontos tisztában lennünk. Összefoglalónkban a forrongó témák közül tekintünk át hármat.
Ideggyógyászati Szemle
A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- járvány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és hatékony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egészségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fő tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzőszervi érintettségen túl a fertőzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neurológiai jellegű panaszok és tünetek a kórházba kerülő COVID-19-betegek 30–50%-ánál előfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylő kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedők folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövő feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertőzés járhat-e késői neurológiai szövődményekkel.
Lege Artis Medicinae
Az elmúlt évtizedek orvosi pszichológiai kutatásai alapján egyértelművé vált, hogy nem csak extrémen megterhelő vagy fenyegető helyzetek – külső katasztrófák – válthatnak ki poszttraumás stressz zavart, hanem az életet veszélyeztető betegségek és olyan terápiás helyzetek is, amelyekben a betegek közvetlen életveszélyt élnek át. Az ilyen helyzeteket követően poszttraumás stressz tünetek a betegek többségénél megfigyelhetők, de hosszú távon poszttraumás stressz zavar (PTSD – Post Traumatic Stress Disorder) csak egy jelentős kisebbségnél alakul ki (Greene és munkatársai szisztematikus áttekintése alapján az alapellátás betegei között a pontprevalencia 2–39%) (1). A PTSD kialakulása számos kockázati és protektív tényezőtől függ. Ezek közül az alábbiakban az orvosi kommunikáció jelentőségéről adunk rövid összefoglalót, majd közreadjuk annak a kommunikációs példatárnak a fordítását, amelyet az orvosi kommunikációs készségek tréningjével és kutatásával foglalkozó VitalTalk szervezet adott közre (1. melléklet). A példatár jelenleg (2020. április 28-án) 22 nyelven érhető el a szervezet honlapjáról és az most már a saját fordításunkat is tartalmazza (https://www.vitaltalk.org/guides/covid-19-communication-skills/).
1.
2.
3.
4.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás