Magyar Immunológia

Tisztelt Kolléganõk és Kollégák, kedves Olvasóink!

SZEKANECZ Zoltán

2006. JÚNIUS 20.

Magyar Immunológia - 2006;5(03)

A Magyar Immunológia alapvetően politikamentes lap, de amikor a pesti és debreceni Kossuth tereken ezrek állnak a nemzeti trikolór alatt, miközben az egészségügy, és ezen belül a reumatológia és immunológia is az összeomlás szélén áll, nehéz elfogulatlannak és tényszerűnek maradni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Immunológia

HAZAI TÜKÖR

BENCZÚR Miklós, PÁLÓCZI Katalin, PETRÁNYI Győző

A hazai immunológia fejlődését az 1980-as évektől majdnem a századvégig tartó időszakban az Orvostovábbképző Intézetből kinövő HIETE (Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem) és az Országos Hematológiai és Immunológiai Intézet közötti különleges együttműködés segítette. Ennek eredményeként jött létre az orvosképzés első immunológiai tanszéke. A sors fintora, hogy e korszak végén mindkét intézmény átalakult, vagy megszűnt.

Magyar Immunológia

A reumatológia és a bőrgyógyászat határterületei Padova, 2006. február 2-4.

SZEKANECZ Zoltán

Kicsit megkésve számolok be a 2006 februárjában az itáliai Padovában körülbelül 300 résztvevővel megrendezett Skin and rheumatology konferenciáról. Talán mégis érdemes felidézni az ottani eseményeket. Úttörő vállalkozásról van szó: egy adott speciális határterület háromnapos áttekintése e formában először történt meg. Hazánkból az elég nagy hírverés - és a nem feltétlenül az eget verdeső árak - ellenére jómagammal együtt írd és mondd négy kolléga vette a fáradságot, hogy elmenjen - a reumatológus Keszthelyi Péter és bőrgyógyász felesége, Ócsay Henriette Gyuláról, Szűcs Gabriella és én Debrecenből (mi poszterrel szerepeltünk).

Magyar Immunológia

Az Európai Reumaliga (EULAR) VI. kongresszusa Amszterdam, 2006. június 21-24.

SZEKANECZ Zoltán, SZŰCS Gabriella, SZÁNTÓ Sándor, SZABÓ Zoltán

Az Európai Reumaliga (EULAR) 2006. évi, immáron VI. kongresszusa 2006. június 21-24. között Amszterdamban zajlott. Nem tudjuk, a kedves Olvasó átérzi-e azt a feszítő dilemmát, hogy egy megszokottan rendkívül magas színvonalú kongresszust csodás nyári időben, a múzeumoktól hemzsegő holland városban rendeznek, ráadásul éppen a foci VB ideje alatt. Miután a hollandok ott voltak (mi meg nem), így hát akkor és ott mindenki hollandnak érezte magát a narancsszínűre festett tulipánországban. Tanszékünkről Szűcs Gabriella, Szántó Sándor, Szabó Zoltán és jómagam lehettünk szerencsés részesei a kongresszusnak. Érdeklődésünknek megfelelően más-más szekciókra látogattunk el - párhuzamosan 10-12 szekció zajlott -, így négyünknek együtt sikerült a program talán 20-30%-án részt venni; az alábbiakban egyéni benyomásaink nyomán számolunk be a jeles eseményről.

Magyar Immunológia

Kifejleszthetõ-e preventív vakcina a HIV-fertőzés ellen?

FÜST György, BECK Zoltán, PROHÁSZKA Zoltán

A humán immundeficientia vírus (HIV)/AIDS globális közegészségügyi jelentőségét jól mutatják az egyre borúsabb epidemiológiai adatok. Az UNAIDS - az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ közös, az AIDS-szel foglakozó szervezete - minden évben közzéteszi a Föld egyes régióira vonatkozó HIV/AIDS járványügyi adatokat. A

Magyar Immunológia

KONGRESSZUSI NAPTÁR

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Hány cardiovascularis eseményt előzhetünk meg a prevenciós elvek szerint vezetett lipidcsökkentő kezeléssel?

MÁRK László

A lipidcsökkentő kezelés a cardiovascularis prevenció egyik legfontosabb eleme lett, de sem a betegek, sem az orvosok értékrendjében nem áll az őt megillető helyen. A lipidcélértékek elérése magyar és nemzetközi felmérések szerint is kívánnivalót hagy maga után. Az irányelvek szerint végzett kezeléssel a legnagyobb nyereség az igen nagy kockázatú, éreseményen már átesett betegben várható, ahol legalább az 1,8 mmol/l LDL-koleszterin-célértéket kellene elérni. A Cholesterol Treatment Trialists’ Collaboration 170 ezer, statint szedő betegének adatai alapján kalkulálva, ha 2,5 mmol/l-ről csökkentjük 1,8-re az LDL-koleszterint, 100 beteg kezelésével 10 év alatt három szívinfarktus, stroke vagy halál­eset lenne elkerülhető, ha 3,5 mmol/l-ről visszük le az értéket, akkor öt év alatt tudjuk a három extra eseményt megelőzni. A ha­gyományos LDL-koleszterin-csökkentő kezeléssel, nagy dózisú statin és ezetimib adásával, amennyiben az orvosok hoz­záállása és a betegek együttműködése ideális lenne, az 1,8 mmol/l értéket több mint 80%-ban el lehetne érni. Az ezetimib Magyarországon sajnos még mindig csak szakorvosi javaslatra írható, bármely statin bármely adagjához történő kombinálásával körülbelül 20% ráadás LDL-koleszterin-csök­kenés érhető el. A PCSK9-gátlók támogatott adására pillanatnyilag csak egyéni méltányossági kérelem alapján van lehetőség. A jobb hazai cardiovascularis morbiditás és mortalitás érdekében javítani kell a kollégák lipidcsökkentéshez való hozzáállását (ezt célozza a jelen közlemény) és egyszer­smind a betegek adherenciáját is.

Lege Artis Medicinae

Szerzői válaszlevél az állás­foglalásra

BÁNYAI Borbála, LÉGMÁN Anna

Tisztelt Magyar Pszichiátriai Társaság és Pszi­chiátriai Szakmai Kollégium Pszichiátriai Ta­go­zata és Tanácsadó Testülete! Mindenekelőtt köszönjük Önöknek, hogy a Lege Artis Medicinae folyóirat múlt év szeptemberi számában megjelent „Életutak a társadalomban pszichiátriai beteg diagnózissal” című közleményünkre reflektáltak, és igazán örülünk, hogy a LAM hasábjain elindult egy párbeszéd a pszi­chiátriai betegnek diagnosztizáltak kapcsán az orvostudomány és a társadalomtudomány képviselői között.

Lege Artis Medicinae

A családorvoslás mint karrier. Orvostanhallgatók pályaválasztással kapcsolatos vélekedései és motivációi

MOHOS András, VARGA Albert, MARKÓ-KUCSERA Mária, KALABAY László, TORZSA Péter

BEVEZETÉS - A magyar egészségügy égető problémája a családorvosi praxisok kiüresedése, a betöltetlen praxisok nagy száma. A humánerőforrás-krízist jelenleg nem képesek megoldani a családorvosi képzésbe belépő új kollégák. Célunk az orvostanhallgatók családorvosi hivatással kap cso - latos ismereteinek, attitűdjének felmérése. MINTA ÉS MÓDSZER - Önkitöltős kérdő - ívek segítségével végzett keresztmetszeti vizsgálat a Szegedi Tudományegyetemen, 2016-ban 94 fő, IV. és V. évfolyamos, 2017- ben 78 fő, I. és IV. évfolyamos orvostanhallgató körében. EREDMÉNYEK - 2016-ban a hallgatók 1%-a biztosan, 16%-a pedig valószínűleg családorvosként szeretne dolgozni a jövőben. 2017-ben az I. évfolyamon 3,9% biztosan családorvos akart lenni, 15,4% való - színűleg igen. A IV. évfolyamon ez az arány 0% és 19,2% volt. A családorvoslás megjelenése a graduális képzésben pozitív irányban befolyásolta a pálya megítélését az orvostanhallgatók körében (átlagpontszám: 0,4-1,31 egy -5-től +5-ig terjedő, az egyes tényezők hatásának irányát és erősségét jelző skálán). A családorvosi pálya iránt érdeklődők szignifikánsan rosszabbnak ítélték meg (p = 0,027) az egészségügy helyzetét. A pálya vonzóbbá tételében a hangsúlyosabb megjelenés a graduális képzésben (I. évfolyam: 37%), a családorvoslás presztízsének növelése (IV. évfolyam: 31%) és a színvonalas munkavégzés (IV. évfolyam: 39%) játszhat leginkább szerepet. KÖVETKEZTETÉSEK - Kevés orvostanhallgató készül családorvosi pályára. A családorvosi hivatás iránti érdeklődés felkeltésének leghatékonyabb módja a hallgatók ismereteinek növelése, melyhez kulcsfontosságú a családorvostan minél hangsúlyosabb megjelenítése a graduális képzésben.

Lege Artis Medicinae

Beharangozó a III. Időskorú betegek ellátása továbbképző tanfolyamon elhangzó előadásokból válogatott közleményekhez

TORZSA Péter

Harmadik alkalommal szervezzük meg 2020. március 20-21. között „Az időskorú betegek ellátása” továbbképzésünket, amely reményeink szerint segíteni fogja a kollégákat az időskorú betegek kezelésében. A képzésen a tavalyi összejövetelen részt vevő kollégák által javasolt témakörökkel is foglalkozunk (szívelégtelenség, alvási apnoe, diabetes, kor­sze­rű sebkezelés, hiperaktív hólyag, pajzsmirigybetegségek, szexualitás időskorban), emellett lipidológia, onkológia, geriátria és gasztroenterológia lesznek a kongresszus kiemelt témái.

Lege Artis Medicinae

Gondolatok a krónikus vesebetegek hypertoniájának kezeléséről

AMBRUS Csaba

Krónikus vesebetegek körében a hypertonia prevalenciája nagyon gyakori, a 80%-ot is meghaladja. A hypertonia egyik fő okozója, ugyanakkor következménye is a krónikus vesebetegségnek. A hypertonia szintén a fő oki tényező a magas cardiovascularis mortalitásban és morbiditásban ebben a populációban. A magas vérnyomás megfelelő kezelésével ebben a betegcsoportban is jelentősen javítható a betegek életkilátása, csökkenthető a cardiovascularis rizikó és lassítható a vesebetegség progressziója függetlenül a betegséget kiváltó októl. Az optimális terápia - ebből adódóan - nemcsak a vérnyomás csökkentésére, hanem a vese védelmére is fókuszál. Az antihipertenzív terápia megfelelő beállításához elengedhetetlen a betegség pathomechanizmusainak, valamint az alkalmazott gyógyszerek renális hatásainak ismerete és figyelembevétele. Ebben az összefoglalóban a fenti szempontok alapján foglaltuk össze a krónikusan beszűkült vesefunkcióval élő betegek hypertoniájának kezelési lehetőségeinek sarokpontjait. Nem tárgyaljuk a vesepótló kezelésben (hemodialízis, peritoneális dialízis és vese­transzplantáció) részesülő betegek antihipertenzív terápiáját, hiszen ezen speciális betegcsoportok külön megfontolást igényelnek mind a felmerülő kórfolyamatok, mind a terápiás lehetőségek tekintetében. A cél az, hogy a nem nefrológus kollégák is nagyobb biztonsággal és megfelelő hatékonysággal tudják kezelni hypertoniás vesebetegeiket.