II. C1-észteráz-inhibitor-hiány Konferencia 2001. április, Budapest
FARKAS Henriette, VARGA Lilian, HARMAT György, FÜST György
2002. MÁRCIUS 20.
Magyar Immunológia - 2002;1(01)
Beszámoló
FARKAS Henriette, VARGA Lilian, HARMAT György, FÜST György
2002. MÁRCIUS 20.
Magyar Immunológia - 2002;1(01)
Beszámoló
Az orvosok körében is kevéssé ismertek a komplementrendszer klasszikus aktivációs útjának aktiválásában fontos szerepet játszó szabályozó fehérje, a C1-észteráz-inhibitor (C1-INH) hiányának következtében kialakuló kórképek: a herediter angioneuroticus oedema (HANO) és a szerzett C1- észteráz-inhibitor-hiány.
Magyar Immunológia
BEVEZETÉS - A CD44 molekula - a fiziológiás hialuronsav-receptor - a gyulladásos leukocytainfiltráció egyik kulcsfontosságú adhéziós mediátora. Állatkísérletekben autoimmun jellegű ízületi gyulladásos folyamatokban alkalmazva a parenteralis anti- CD44-antitest-kezelés drámai gyulladáscsökkentõ hatású, ugyanakkor nagy dózisban akut leukopeniát okoz. A szerzõk ezen jelenség sejtbiológiai magyarázatát szeretnék feltárni jelen tanulmányukban. MÓDSZEREK - Vizsgálati módszereik között szerepelnek a Western blot, az immunprecipitáció, sejtadhéziós tesztek, áramlásikamra-vizsgálatok (a leukocyták guruló mozgására), valamint a cytoskeleton fluoreszcens jelölését követõ mikroszkópos vizsgálat. EREDMÉNYEK - A CD44-et expresszáló leukocyták adhéziója az immobilizált hialuronsavhoz nem jár alapvetõ sejtmorfológiai eltérésekkel. Immobilizált anti-CD44 antitesten inkubálva viszont a sejtek szétterülnek, aktincytoskeletonjuk reorganizálódik, a sejtek a felszínre szorosan letapadnak. Ezek hátterében szignáltranszdukciós mechanizmusokat vizsgálva azt tapasztalták, hogy az anti-CD44-gyel történõ kapcsolódás a sejten belül cytoskeletalis regulátor proteineken - mint ezrin, ankirin, spektrin, fokális adhéziós kináz - keresztül a CD44, s így általában a sejtmembrán aktincytoskeletonnal való fokozott asszociációjához vezet. A sejtek erõs adhéziója az immobilizált anti-CD44-hez meggátolja a sejtek azon, hialuronsav-CD44-mediálta guruló (rolling) mozgását is, amivel megközelítik a gyulladás helyét, mielõtt átvándorolnának az érfalon. KÖVETKEZTETÉS - A kapott eredmények az anti- CD44 antitest gyulladásgátló hatásának magyarázatához szolgálhatnak adalékul. Ezen és más kutatók által közölt eredményekre alapozva az anti- CD44 antitest a biológiai antireumatikus terápia egyik potenciális fegyverévé válhat.
Magyar Immunológia
A szerzõ ismerteti az autoszomális domináns öröklõdésű herediter angioneuroticus oedema genetikai hátterét, az oedema kialakulásának patomechanizmusát, a folyamatban részt vevõ fõbb mediátorok jelentõségét, a betegség klinikai tüneteit, kezelését, különös tekintettel a profilaxisra, amelynek alapvetõ fontosságú eleme a provokáló tényezõk kiiktatása. Összefoglalja az oedema kialakulásában szerepet játszó kiváltó tényezõket: a mechanikai traumát, a fej-nyak területén végzett különbözõ diagnosztikus és műtéti beavatkozások következményeit, a pszichés stressz, a szexuális hormonok és hormonkezelések hatását a betegség lefolyására, az ACEinhibitorok, valamint az infekciók szerepét, különös tekintettel a Helicobacter pylori-fertõzésre.
Magyar Immunológia
A fibromyalgia (FM) a fájdalomingerek központi feldolgozásának zavarával jellemezhetõ, amihez a neurotranszmitterek, a külsõ stresszor tényezõk, a viselkedési mintázat, a hormonok és a szimpatikus idegrendszer közötti kölcsönhatások vezetnek. Annak ellenére, hogy kialakulásában a citokinek szerepét is feltételezik, ennek tisztázására eddig nem került sor.
Magyar Immunológia
Kedves Olvasó! Ön a Magyar Immunológia című folyóirat elsõ számát tartja a kezében. Újságunk elindítása alkalmából engedje meg, hogy néhány szót szóljunk a lappal kapcsolatos elképzeléseinkrõl.
Magyar Immunológia
Petrányi Gyula professzor egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Fakultásán végezte, 1936-ban kapott orvosdoktori diplomát.
Ideggyógyászati Szemle
[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]
Ideggyógyászati Szemle
A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jellegzetességeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegényebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebrovascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkoholabúzus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egyértelműen igazolja, hogy a stroke fiatalabb korban következik be, magasabb incidenciával, esethalálozással és mortalitással jár a kedvezőtlen szocioökonómiai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcsoportokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedvezőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakosságának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikótényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós programoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.
Ideggyógyászati Szemle
[Az autizmus spektrum zavar heterogén tünetekkel jelentkező idegrendszeri fejlődési zavar, aminek az etiológiája nem kellően tisztázott. A közelmúltban, az autizmus gyakoriságának növekedése és a veleszületett metabolikus rendellenességek diagnosztikai lehetőségeinek bővülése miatt egyre több komorbiditásra is fény derült. A vizsgálatban olyan autizmus spektrum zavar diagnózissal rendelkező betegek vettek részt, akik 2018. szeptember 1. és 2020. február 29. között a Gyermekbetegek Metabolizmusambulanciáján részesültek ellátásban (n = 179 fő). A betegek személyes adatait, rutin és speciális metabolikus teszteredményeit retrospektív módon elemeztük. Az ambulanciánkon ezen idő alatt megjelent 3261 beteg közül 179-en (5,48%) rendelkeztek autizmus spektrum zavar diagnózissal, ők képezik vizsgálatunk betegpopulációját. A speciális metabolikus kivizsgálás eredményeképpen 6 beteg (3,3%) esetében állítottunk fel veleszületett metabolikus rendellenesség diagnózist. Két betegünk klasszikus phenylketonuria, két betegünk klasszikus homocystinuria, egy betegünk 3D típusú mucopolysaccharidosis (Sanfilippo-szindróma) és egy 3-metilkrotonil-CoA-karboxiláz-hiány diagnózist kapott. A veleszületett metabolikus rendellenesség ritkán autizmus spektrum zavarhoz társulhat. A kór-történet pontos felvétele, az alapos fizikális vizsgálat és a tünetek gondos mérlegelése az autizmus spektrum zavarban szenvedő betegek esetében segítheti a klinikust a döntéshozatali folyamatban, és elvezethet a megfelelő metabolikus kivizsgáláshoz. Ha az autizmus hátterében veleszületett metabolikus rendellenességet találunk, az hatékony kezelést eredményezhet.]
Ideggyógyászati Szemle
[A myasthenia gravis (MG) a neuromuscularis junctio autoimmun típusú megbetegedése. Az autonóm rendellenességeket nem gyakran társítják myasthenia gravishoz. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen autonóm működés jellemzi az MG-betegek különböző alcsoportjait, és megvizsgáljuk az acetilkolinészteráz-inhibitorok hatásait. A vizsgálatba 30 autoimmun MG-beteget és 30 egészséges önkéntest vontunk be. Az autonóm működés tesztelése érdekében szimpatikus bőrreakció (SSR) és R-R intervallumvariáció analízis (RRIV) vizsgálatokat végeztünk. Az acetilkolinészteráz-inhibitor-kezelésben részesülő betegek körében kétszer végeztük el a vizsgálatokat. Az RRIV hiperventiláció alatti növekedése nagyobb (p = 0,006) és a Valsalva-arány alacsonyabb (p = 0,039) volt a kontrollcsoport tagjainál. Az SSR-amplitúdók alacsonyabbak voltak a gyógyszer bevétele után (p = 0,030). A gyógyszer bevétele után eltelt idő növekedésével megnyúlt SSR-látenciákat kaptunk (p = 0,043). A Valsalva-arány alacsonyabb volt az AchR antitestre negatív csoportban (p = 0,033). Mind az okuláris, mind a generalizált MG-betegek körében szubklinikus paraszimpatikus rendellenesség mutatható ki, különösen az AchR antitestre negatív csoportban. A piridostigmin perifériás szimpatikus kolinerg nonkumulatív hatással rendelkezik.]
Hivatásunk
Egyre többen látják be, hogy a betegek gyógyításában nélkülözhetetlenek a szakdolgozók, ezért fontos, hogy a pályán tartsuk mindazokat, akik most a kórházakban dolgoznak, mint ahogy az is, hogy megmutassuk a fiataloknak, van innováció és előrelépés az egészségügyben is. Többek között erről is beszélt lapunknak dr. Ficzere Andrea, az egyik legnagyobb forgalmú fővárosi kórház, az Uzsoki főigazgatója, aki április óta a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöki tisztét is ellátja.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás