Lege Artis Medicinae

Végstádiumú AIDS-beteg intenzív osztályon - esetbemutatás rendhagyó tanulságokkal

ORTUTAY András, MARJANEK Zsuzsa, NAGY Károly, RÁCZ József, BARCS István

2016. JÚNIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2016;26(05-06)

smeretlen hátterű 26 éves férfi került felvételre a váci Jávorszky Ödön Kórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályára. A beteg ápolásának 8. napján derült fény HIV-pozitivitására. Kistelepü­lésen élő intravénás kábítószer-használóként egyaránt ismeretlen volt a drogprevenciós rendszer és az STD gondozói hálózat számára. Végstádiumú AIDS-beteg létére nem ismert a fertőződés ideje, a kontakt személyek száma és kiléte, a fertőződés forrása és további epidemiológiai útja. Az esetismertetés kapcsán szeretnénk felhívni a figyelmet az AIDS-betegség különleges differenciáldiagnosztikai fontosságára, a potenciálisan fertőzött és fertőző betegek ellátása során a biztonsági előírások szerepére, a diagnosztizálatlan fertőzések járványügyi jelentőségére, valamint a drog-prevenciós szolgálatok széles körű elérhetőségének biztosítására.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A családorvos szerepe, lehetőségei az obstruktív alvási apnoe szindróma szűrésében, felismerésében

ANNUS János Kristóf, ÁDÁM Ágnes, BECZE Ádám, CSATLÓS Dalma, LÁSZLÓ Andrea, KALABAY László, SZAKÁCS ZOLTÁN

Az alvászavarok kórismézése és kezelése egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi családorvosi munkában. Kiemelt jelentő­ségű kórkép az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS), részben relatív gyakorisága, részben az idő előrehaladtával egyre va­lószínűbben megjelenő súlyos következményei miatt is. Előfordulása a teljes né­pességben 2-4%-ra tehető. Lényege a felső légutak alvás alatt ismétlődő, részleges, vagy teljes (hypopnoe/apnoe) elzáródása, amelyet többnyire az oxigénszaturáció esése és rövid ébredési reakció követ. Ez rontja az alváshatékonyságot és a nappali kognitív funkciókat, továbbá növeli a szív-ér rendszeri rizikót. Típusos klinikai tünetegyüttese a hangos, légzésszünetekkel meg­szakított horkolás fokozott nappali aluszékonysággal. Az obstruktív alvási apnoe szindróma a terápiarezisztens és/vagy nondipper hypertonia, jellegzetes nocturnalis szívritmuszavarok, stroke, mentális hanyatlás vagy depresszió kóroki tényezője lehet. A kórkép jelentőségét mutatja, hogy kockázatának felmérése a magyar gépjárműve­zetők egészségi alkalmassági vizsgálatának része lett a legutóbbi jogszabály-módosítás alapján. A családorvos feladata, hogy a figyelmeztető tüneteket felismerje, a kezelésre szoruló és a potenciális szövődmények vonatkozásában nagy kockázatú betegeket azonosítsa, majd alvásdiagnosztikai egységbe irányítsa.

Lege Artis Medicinae

Az első három életév táplálási és táplálkozási zavarai organikus és funkcionális nézőpontból

SCHEURING Noémi, DANIS Ildikó, KAROLINY Anna, SZABÓ László

A csecsemők és kisgyermekek optimális táplálása kritikus kérdés a szülők és a szakemberek számára. A táplálás kérdéseiben a mennyiségi és minőségi szempontokon túl a táplálkozási viselkedés megnyilvánulásai (a táplálás és a táplálék elfogadásának módja) is meghatározó tényezők. A 0-3 éves kisgyermekek egészséges szomatomentális fejlődésének fontos jellemzője az önálló táplálkozás kialakulása is. A klinikai gyakorlatban gyakran okoz nehézséget a csecsemők és kisdedek hatékony kezelése táplálási zavarok esetén. A táplálkozással kapcsolatos problémás tünetek gyakran egyéb viselkedési zavarral együtt mutatkoznak. Hátterükben a funkcionális okokat is szükséges figyelembe vennünk. A kórformák komplexitása miatt az orvosi kompetencián túlmutató eszközök alkalmazása és társszakmák bevonása is szükségessé válik. Diagnosztikus rendszerként hazánkban a BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztá­lyozása) és a DSM-V (Statistical Manual of Mental Disorders) besorolás használatos, melyek a kora gyermekkori táplálkozási zavarok besorolására és az oki hátterük feltérképezésére nem nyújtanak kellő támpontokat. Komplex diagnosztikus rendszerként emelhető ki az angolszász kultúrákban honos DC:0-3R (Diagnostic Classifica­tion of Mental Health and Developmental Disorders of Infancy and Early Childhood- Zero to Three) klasszifikációs rendszer. Közleményünkben a táplálási zavarok 0- 36 hónapos korban előforduló hat olyan típusát mutatjuk be a DC:0-3R osztályozási skála (1) szerint, melyeknél a szervi és nem szervi eredet is részletezésre kerül. Közle­ményünkben a kora gyermekkori táplálkozási zavarok komplex, pszichoszomatikus ér­tel­mezése és kezelése mellett érvelünk.

Lege Artis Medicinae

A Lolita-effektus, avagy „a festészet Homéroszának” megfiatalodása

GEREVICH József

A nagy barokk festő, Rubens, mintegy öt évvel halála előtt lefestette feleségét, kisfiát és saját magát. A képnek - keresetlen egyszerűséggel - azt a címet adta, hogy Rubens, felesége, Héléne Fourment és fiuk, Frans. A festmény tele van érzelemmel.

Lege Artis Medicinae

A cukorbetegségnek tulajdonítható halálozás alakulása Magyarországon 2000-2009 között

VOKÓ Zoltán, ZSÓLYOM Adriána, JERMENDY György

BEVEZETÉS - A hivatalos haláloki statisztikák alulbecslik a cukorbetegség etiológiai súlyát a halálozásban. MÓDSZEREK - A járulékos kockázati hányad módszertanát alkalmazva megbecsültük, hogy a 2000-2009-es időszakban a magyarországi összhalálozás, illetve a 65 éves kor alatti halálozás hányad része volt a cukorbetegségnek tulajdonítható Magyar­országon, korrigálva a cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség együttes előfordulására. A cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség prevalenciaadatai az Országos La­kossági Egészségfelmérés 2000, 2003 és az Európai Lakossági Egészségfelmérés 2009 felmérésekből, a cukorbetegségnek tulajdonítható relatív halálozási kockázatok a Kanadai Népegészségügyi Hivatal a Krónikus Betegségek Kanadai Surveillance Rendszere vizsgálatából, a magyar lakosság kor- és nemspecifikus halálozási adatai a Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai Évkönyveiből származnak. EREDMÉNYEK - A vizsgált időszakban Ma­gyarországon az összhalálozás 15%-kal, a korai (65 év alatti) halálozás 16%-kal csökkent, míg a cukorbetegség okozta, magasvérnyomás-betegségre korrigált halálozás mindössze 6%-kal csökkent, a cukorbetegség okozta korai halálozás pedig 4%-kal emelkedett. Ennek következtében a halálozáson belül a cukorbetegség részaránya 2009-re 4,6%-ról 5%-ra, a korai halálozáson belüli részaránya 4,3%-ról 5,5%-ra nőtt, annak következtében, hogy a cukorbetegség prevalenciája emelkedett a 2000. évi 6,9%-ról 8,2%-ra. A cukorbetegségnek tulajdonítható halálozás mintegy 2,5-szerese a haláloki statisztikákban szereplő értéknek. KÖVETKEZTETÉS - A cukorbetegség és fő kockázati tényezői, az egészségtelen táplálkozás és az elégtelen testmozgás következtében kialakuló túlsúly és elhízás korunk egyik legjelentősebb népegészségügyi kihívása. A betegség szövődményei ré­vén már ma is óriási betegségterhet je­lent. Hazánkban a cukorbetegség halálozási mutatói jóval kedvezőtlenebbek, mint az a hivatalos halálozási statisztikák alapján vélelmezhető.

Lege Artis Medicinae

Életvégi döntéshelyzetek - Orvos által asszisztált öngyilkosság: Amerikai Egyesült Államok

KŐMÜVES Sándor

Jelenleg négy tagállam van az Amerikai Egyesült Államokban, ahol tagállami törvényi szabályozás létezik az öngyilkosságban való orvosi közreműködésre: Oregonban 1997-től, Washing tonban és Vermontban 2009-től, illetve Kaliforniában 2016-tól (a kaliforniai törvény 2016. június 9-én lépett hatályba).

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

LAM Extra Háziorvosoknak

Krónikus fájdalom szindrómák Myofascialis fájdalom szindrómák

BÁLINT Géza, MANDL Péter, FINCZICZKI Ágnes, BÁLINT Péter

A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.

Lege Artis Medicinae

Krónikus fájdalom szindrómák Myofascialis fájdalom szindrómák

BÁLINT Géza, MANDL Péter, FINCZICZKI Ágnes, BÁLINT Péter

A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.

Lege Artis Medicinae

Az időskor és az alsó végtagi verőérszűkület közötti kapcsolat

KOLOSSVÁRY Endre, FARKAS Katalin

A gazdaságilag fejlett országok sajátja a lakosság öregedése (demográfiai átmenet), valamint a populációban felismerhető betegségek mintázatának változása (epidemiológiai átmenet). Ebben az értelemben a cardiovascularis megbetegedések közül az elmúlt néhány évtizedben az akut, fatális kimenetelhez vezető kórállapotok (stroke, szívinfarktus) halálozásának jelentős csökkenése figyelhető meg. Ezek a tényezők mind a perifériás verőérbetegség és az azzal kapcsolatos kérdések előtérbe kerüléséhez vezettek úgy, hogy az érintett populáció jellemzően egyre idősebb. A gyakoribb megjelenés, az alsó végtagi keringés­zavarhoz köthető életminőség-károsodás, a végtagvesztés veszélye, a rehabilitáció ki­hívásai és a fokozott halálozás azok a té­nyezők, amelyek az egészségügyi ellátás számára mind növekvő terhet jelentenek. Az összefoglaló közlemény az idős populáció és a perifériás verőérbetegség együttesét elemzi, érintve az epidemiológia, diagnosztika és a terápiás törekvések kérdéseit.

Nővér

Ápolói feladatot ellátó dolgozók ismereteinek felmérése Calicivírus okozta fertőzések kórházi halmozódásakor szükséges teendőikről

KASZONYINÉ ENGI Erika

Bevezetés: Szerző bemutatja a Calicivírus okozta fertőzések kórházi halmozódásakor szükséges ápolói teendőkről készített ismeret-felmérésének eredményeit, melyet 7 (vegyesen invazív és non invazív profilú) betegellátó osztály szakképzett és szakképzetlen ápoló dolgozóinak körében végzett. A vizsgálat célja: Megtudni, mely kérdésekre kell a hangsúlyt fektetni az ápolók kórházhigiénés témakörű oktatásakor, melynek fontos része a kórházi osztályokon előforduló esetleges enterális járványok korai felismerése és a fertőzések továbbterjedésének megakadályozása. Vizsgálati módszerek és minta: A kutatás anonim kérdőíves módszert alkalmazott. A felmérés 2016. január 04-e, és 29-e között zajlott. A célpopuláció kiválasztásánál a szerző azokat a betegellátó osztályokat részesítette előnyben, melyeken az elmúlt 6 évben előfordult Calicivírus okozta járvány, melyet jelentettek az NNSR adatbázisába. Eredmények: A felmérésben 158 ápoló vett részt. A kapott eredmények szerint a betegápolók rendelkeznek ismeretekkel és tapasztalatokkal is a Calicivírus okozta fertőzésekről, azonban vannak hiányosságok is az ismeretek terén, különös tekintettel a kórházi fertőzés halmozódás esetén szükséges járványmegfékező teendőkre. Következtetés: Az alapoktatásban megszerzett ismereteket szinten kell tartani az enterális fertőzések tekintetében is, mivel a kórházi osztályok különösen kedveznek e fertőzések terjedésének a beteg állapotából adódó alacsonyabb személyi higiéne, és a több ágyas kórtermek által közösen használt vizes blokkok miatt.

Nővér

Infekciókontroll, higiénés protokoll alkalmazása az akut betegellátás területén

KISS Edit

A vizsgálat célja: A betegbiztonság kiemelt témaköre a nosocomialis fertőzések csökkentése, felismerése és korai kezelése a kimeneti mutatók javítása céljából. A kutatás célja felmérni és összehasonlítani, hogy az intrahospitális sürgősségi, és intenzív betegellátás területén dolgozók megfelelő szemlélettel, és ismerettel rendelkeznek-e a nosocomiális ártalmak prevenciójával kapcsolatban. A szerző vizsgálta továbbá, hogy az eredmények milyen összefüggést mutatnak a vizsgált célcsoport iskolai végzettsége, munkaviszonya, és motiváltsága között. A vizsgálat módszere: A mintavétel öt fővárosi kórház intenzív és sürgősségi osztályainak szakdolgozói körében történt. A vizsgálat eredményeinek gyakorlatban történő megvalósításuknak összehasonlítása céljából három ápolási tevékenység megfigyelése és értékelése történt kérdőíves felméréssel. (N=163) Eredmények: Az eredmények alapján deklarálható, hogy a sürgősségi és intenzív betegellátás területén a szakdolgozók témával kapcsolatos ismeretei kielégítőek, de vannak hiányosságok is. Elmondható, hogy a szakdolgozók tisztában vannak a kéz szerepével a fertőzésátvitel szempontjából. A megkérdezettek közül 90 ápoló tudta helyesen, hogy a perifériás kanül cseréje 72 óra után szükséges. Az ápolók többsége (78%) tudatában van annak, hogy a legoptimálisabb a légzőkörök 24 óránkénti cseréje. Következtetések: A szabályok be nem tartása sokszor a hiányos feltételrendszer miatt történik, ezért az eredményes nosocomiális surveillance céljából elengedhetetlen a menedzsment szerepe.