Lege Artis Medicinae

Új lehetőségek a magyarországi egészségveszteségek becslésére

VITRAI József1, VARSÁNYI Péter1, BAKACS Márta2

2015. JÚLIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2015;25(06-07)

HÁTTÉR - A Globális Betegségteher Vizs­gálat (GBV) az 1990-es évek elejétől teszi közzé jelentéseit. A jelen cikk 2010-es adatok alapján készült elemzéseket használ, melyek 291 betegségre, 67 egészségkockázati tényezőre és 187 országra vonatkoz­nak. CÉLKITŰZÉS - A magyar lakosságra számított egészségveszteségek bemutatásával a szerzők felhívják a szakértők figyelmét az egyedülálló adatforrás hasznosíthatóságára, mely nagy segítséget nyújthat a megalapozott döntéshozatal előkészítése során. MÓDSZEREK - A GBV adatbázisából a szer­zők letöltötték az egészségveszteségek Magyarországra vonatkozó 1990-es és 2010-es értékeit. A gazdasági veszteségek jellemzéséhez kiszámolták a munkaképesség hiánya miatti GDP-csökkenést. EREDMÉNYEK - A cikkben bemutatásra kerül a GBV adatbázis sokoldalú felhasználási lehetősége, valamint az adatoknak a GBV honlapján elérhető számos vizuális megjelenítési formája. A Magyarországra vonatkozó adatok szerint 2010-ben az összes megromlott egészség miatti életév­veszteség (MEÉV) 3 714 900 év volt, az 1990-es érték 84%-a. A legnagyobb korlátozottság okozta veszteséget a mozgásszervi betegségek képviselték (KOÉV: 28,4%), míg a szív- és érrendszeri betegségek játszották a legnagyobb szerepet a korai halálozásban (KHÉV: 40,3%). A kockázati tényezők közül az egészségtelen táplálkozás járult hozzá a legnagyobb mértékben a magyar lakosság egészségének megromlásához, mintegy 840 ezer egészséges életévveszteséget okozva, melyek gazdasági vesztesége meghaladja a 950 milliárd fo­rintot. KÖVETKEZTETÉSEK - A GBV adatainak elemzése jelentősen hozzájárulhat az egészséges életmód és életfeltételek biztosítására irányuló beavatkozások tervezéséhez, megvalósításához és értékeléséhez, valamint segítséget nyújthat az egészségügyi ellátórendszer forrásainak hatékony elosztásához.

AFFILIÁCIÓK

  1. Országos Egészségfejlesztési Intézet
  2. Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A mikofenolát-nátrium-terápia hatása a vesetranszplantáltak életminőségére

LÁZÁR György, SZENOHRADSZKY Pál, SZEDERKÉNYI Edit, SURMANN Ágnes, TORONYI Éva, TÖRÖK Szilárd, FÖLDES Katalin, KALMÁR-NAGY Károly, SZAKÁLY Péter

A gyomornedv-ellenálló bevonatú mikofenolát-nátrium (EC-MPS; Myfortic®, Novar­tis Pharma AG, Basel, Svájc) olyan, gyomornedvvel szemben ellenálló gyógyszerkészítmény, amelyből mikofenolsav (MPA) szabadul fel. A gyomornedv-ellenálló MPS-t azzal a céllal fejlesztették ki, hogy javítsák az MPA tolerálhatóságát a felső gastrointestinalis traktusban úgy, hogy eközben megőrizze terápiás egyenértékű­ségét. A vizsgálat elsődleges célkitűzése az volt, hogy felmérjék a vesetranszplantált betegek életminőségét, különös tekintettel a mikofenolát-nátrium-terápia során ta­pasztalható gastrointestinalis tünetekre. A másodlagos célkitűzés a rutinterápia során alkalmazott mikofenolát-nátrium átlagos napi dózisának meghatározása volt. Ez a két paraméter jelentősen befolyásolhatja a graft hosszú távú túlélését a betegek esetében. A vizsgálat multicentrikus, beavatkozással nem járó, 12 hetes, egykaros, ko­horsz típusú, megfigyeléses volt, amelybe négy vizsgálati centrumban 251 felnőtt, vesetranszplantált beteget vontak be. A vizsgálat részeként, a gastrointestinalis státus megítélésére a betegek a Gastroin­testinalis tüneteket értékelő skála (Gastro­intestinal Symptom Rating Scale, GSRS) című kérdőívet töltötték ki. A betegek átlag­­életkora a bevonáskor 51 (18-80) év volt, 61%-uk férfi, 39%-uk pedig nő. A vese­transzplantáció a szűrővizit előtt átlagosan 6,3 évvel (SD: 4,3 év) történt. Az első vizit során a gastrointestinalis mellékhatások átlagos intenzitása 0,87 volt, míg az utolsó vizit alkalmával 0,28-nak adódott. A gastrointestinalis mellékhatások átlagos számának az első és utolsó vizit között észlelt változását Wilcoxon-próbával vizsgálták és a különbséget szignifikánsnak találták (p<0,0001). A betegek által kitöltött GSRS kérdőív öt gastrointestinalis tünetcsoportra (hasmenés, emésztési zavarok, székrekedés, hasi fájdalom és reflux) kérdezett rá. Mind az öt tünetcsoportban szignifikáns (p<0,0001) javulást észleltek a vizitek között. Eredményeink alátámasztják, hogy az MPA miatt gastrointestinalis nemkívánatos hatásokat tapasztaló, vesetranszplantált betegeknél a gyomornedv-ellenálló mikofenolát-nátrium növelheti az MPA maximális tolerált dózisát és csökkenti a gastrointestinalis rendellenességek előfordulását.

Lege Artis Medicinae

A szerv- és szövettranszplantáció etikai kérdései 2. rész - A faji határok átlépése. A transzgenezis és annak jelentősége

SZEBIK Imre

„Transzgenikus organizmus az, amely olyan genetikai információkat hordoz és expresszál, amelyek természetes körülmények között az adott fajban nem találhatók meg.” A „természetes körülmények” itt azt jelenti, hogy ezek a gének emberi beavatkozás hiányában nem találhatók meg az adott fajban. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy bizonyos körülmények között természetes úton is végbemennek transzgenikus változások.

Lege Artis Medicinae

Tartós remisszió fulvesztrant - kezeléssel májmetasztázisokban

SIPŐCZ István

A hormonpozitív metasztatikus emlőrákok esetében, amennyiben korábban antiösztrogén kezelés történt, jó eredményt hozhat a fulvesztrant mint második vonalbeli hormonkezelés. Ezt a FINDER 1 és FINDER 2 vizsgálatok igazolták, a CONFIRM vizsgálat óta az ideális dózisú adagolást is ismerjük.

Lege Artis Medicinae

Megtette… érdemes volt!

CSEUZ Regina

Az igazi varázs, amit író elérhet, a könyv utolsó oldala után következik. Becsukja, leteszi az olvasó a vaskos írást, és evvel nincs vége. Munkál benne a meghatottság, beavatták érzelmekbe, gondolatokba. Most már az olvasóé is mindaz, amit megosztottak vele. Saját élete tapasztalatain, saját egyénisége különböző szövésű filterein át épül be a világnak egy darabja, amit a szerzőtől kapott.

Lege Artis Medicinae

Incisionalis sérvek és diabetes mellitus. - Tudunk javítani az eredményeken?

MARTIS Gábor, DAMJANOVICH László

CÉLKITŰZÉS - A diabetes mellitust a sebészeti beavatkozásoknál is kockázati tényezőként tartjuk számon. Négy évig prospektíven vizsgáltuk az incisionalis-ventralis sérvek szövődményei és a diabetes mellitus közötti összefüggéseket. Az elsődleges cél a recidív sérvek arányának meghatározása, a másodlagos cél a szövődmények gyakorisága volt két csoportban (I: nem diabeteses és II: diabeteses). BETEGEK ÉS MÓDSZER - A szerzők 2011. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban prospektív adatgyűjtés során elemezték az incisionalis és hasfali sérv­műtétek korai és késői eredményeit. Az adatokat az intézetükben kötelezően, prospektíven vezetett adatbázisból nyerték. Regisztrálták a hasfali rekonstrukció műtéti típusát, elektív vagy akut jellegét, a műtét primer vagy recidív jellegét, a testtömegindexet (BMI, kg/m2), illetve a komplikációk közül a seroma- és fistulaképződést, a reoperációk és a sebfertőzések arányát. Nem különböztették meg az 1-es és 2-es típusú diabeteses betegeket. A tervezett és sürgős műtétek eseteiben külön vizsgálták a HgbA1c-értékeket. EREDMÉNYEK - Összesen 626 incisionalis és/vagy hasfali sérv miatt operált beteg közül 56 (39 férfi, 17 nő, átlagéletkor 54,3 év) betegnek (8,94%) volt cukorbetegsége. Az összes betegre vonatkoztatott kiújulás az átlagos 32 hónapos (6-66 hónap) követés során 19,6% volt. A diabeteses betegek kiújulási aránya 50,0% (48,7% nő és 52,9% férfi) volt. A nem diabeteses betegek sérvkiújulási aránya csak 8,3% volt (11,2% vs. 5,4% férfiak és nők esetében). A diabeteses betegek BMI-je (35,4 kg/m2 vs. 27,75 kg/m2) szintén jelentősen nagyobb volt. A betegek 69,6%-ánál tervezett és 28,6%-ánál sürgős műtét történt. Leggyakrabban direkt hasfali varrat (14,3%), valamint direkt hasfali varrat és szintetikus meshimplantáció (64,3%) történt. Tizenegy betegnél (19,7%) kettőzött, feszülésmentes irhalebeny-rekonstrukció történt. Ebben a csoportban két betegnél (18,2%) észleltek kiújulást. Seroma négy esetben (36,4%), haematoma egy esetben (9,1%) fordult elő autológ dermalis lebeny rekonstrukciókat követően. Az összes betegre vonatkoztatva a recidívák átlagosan 12,3 hónappal, a cukorbe­tegek esetében 9,2 hónappal a műtét után alakultak ki. A tervezett műtétek eseteiben az átlagos HgbA1c-érték 8,1% volt, akut műtétek eseteiben 9,8%-nak adódott. Két beteget (0,36%) vesztettek el a posztoperatív komplikációk következtében. KÖVETKEZTETÉSEK - A diabetes mellitus jelentős kockázati tényező a ventralis-incisionalis sérvműtétek kiújulási arányát és a műtét utáni szövődmények előfordulását tekintve a nem diabeteses betegekhez viszonyítva. A seroma, haematoma és a sebfertőzések aránya szignifikánsan na­gyobb cukorbetegségben. A recidívák hamarább jelennek meg diabeteses betegek esetében, a különbség szignifikáns. A szerzők által végzett autológ, dermalis, feszülésmentes hasfali rekonstrukciók esetében a kiújulás aránya, a posztoperatív szövődmények gyakorisága kisebb, mint az egyéb módon (direkt varrat, direkt varrat és xenograft) rekonstruált hasfali sérvek esetében.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hypertonia és Nephrologia

Lehetőségek és korlátok. A gyermekkori krónikus veseelégtelenség étrendjének buktatói

REUSZ György, SZABÓ Adrienn

A krónikus vesebetegség során a vese homeosztázist biztosító szerepe fokozatosan romlik. A folyadék-, az elektrolit- és a hormonháztartás zavara mellett a méregtelenítés, a vérnyomás-szabályozás megvalósítása külső segítség nélkül már elégtelen. Gyermekekben az egyensúlyi állapot megteremtése mellett a testi és kognitív/ pszichés fejlődés biztosítása is alapvető szempont. Csecsemő- és kisdedkorban a növekedés meghatározó tényezője a megfelelő kalóriabevitel. A terápiás lehetőségek között a megfelelő összetételű étrend (diéta) alapvető fontosságú. Összetételében, amellett, hogy tükröznie kell a veseelégtelenség által támasztott speciális igényeket, a gyermek számára elfogadhatónak, fogyaszthatónak is kell lennie. A CKD-s gyermekek étrendje normális energiatartalmú legyen! A fehérjebevitel mennyiségét nem kell csökkenteni az alapajánláshoz képest, hanem az alacsonyabb foszfortartalmú és magas biológiai értékű változatot kell előnyben részesíteni. A betegek jelentős részénél javasolt az alacsony nátrium- és káliumtartalmú diéta, amely a dietetikai javaslatok alapján megvalósítható. Külön nehézséget jelent az, ha a gyermeknek speciális étrendi igényei vannak, ugyanakkor szondatáplálásra szorul. Az étrend megtervezése összetett feladat, nehéz a magas energiabevitel mellett az optimális fehérjeellátást és az ásványianyag-megszorítást együttesen megvalósítani. Ilyen esetekben segítséget jelenthet egy, a gyermekkorban alkalmazható és a fejlődési igényeket is szem előtt tartó enteralis tápszer.

LAM KID

A köszvény korszerű gyógyszeres és diétás kezelése az új amerikai ajánlás tükrében

SZEKANECZ Zoltán

Több évtizedes „csendet” követően az elmúlt években számos újdonság és áttörés jelentkezett a hyperuricaemia és köszvény területén. Közelebb kerültünk a betegség (immun)patogenezisének megértéséhez, új gyógyszerek és diétás, életmódi adatok születtek. Végül, 2012-ben megjelent az Amerikai Reumatológiai Kollégium (ACR) terápiás ajánlása, amely igen részletes algoritmusok formájában követi végig a köszvény egyes stádiumaiban és speciális helyzetekben alkalmazandó kezelési elveket. Bár az európai gyakorlat néhány ponton eltér az amerikaitól, ez az új ajánlás, hazai adaptáció mellett, jól alkalmazható a köszvény és társbetegségeinek célirányos kezelésére.

Hivatásunk

A Crohn-betegség diétás kezelése

MEZEI Zsuzsanna

A Crohn-betegség a gyulladásos bélbetegségek egyik típusa. Kialakulásának multifaktoriális okai lehetnek, de egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan mi játszik szerepet - genetika, immunrendszer, táplálkozás, dohányzás, környezeti hatások, prosztaglandinok? - e krónikus betegség kialakulásában, melyben a fellángolások és remissziók egymást váltják, így diétája is speciális, hiszen a két állapot diétaigénye jelentősen eltér.

Ideggyógyászati Szemle

Az epilepsziakezelés diétás vonatkozásai

KOZÁK Norbert, CSIBA László

A ketogén diétát már évtizedek óta használják epilepszia kezelésére. A diéta lényege a nagyon kicsi szénhidrát- és nagy lipidbevitel, amelyek hatására ketosis jön létre. A pontos hatásmechanizmus nem ismert, de számos vizsgálat egybehangzó eredménye szerint a diétát elkezdő betegek 10%-a rohammentessé válik, körülbelül 50%- ukban felére csökken a rohamszám. Különösen figyelemre méltó ez a hatékonyság, ha figyelembe vesszük, hogy rossz tolerálhatósága miatt olyan esetekben alkalmazzák, amikor a gyógyszeres terápia nem vezetett eredményre. A könnyebben alkalmazható változatokkal - mint az Atkinsdiéta, alacsony glykaemiás indexű vagy többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag étrend - kapcsolatos vizsgálatok folyamatban vannak

LAM Extra Háziorvosoknak

A köszvény korszerű gyógyszeres és diétás kezelése az új amerikai ajánlás tükrében

SZEKANECZ Zoltán

Több évtizedes „csendet” követően az elmúlt években számos újdonság és áttörés jelentkezett a hyperuricaemia és köszvény területén. Közelebb kerültünk a betegség (immun)patogenezisének megértéséhez, új gyógyszerek és diétás, életmódi adatok születtek. Végül, 2012-ben megjelent az Amerikai Reumatológiai Kollégium (ACR) terápiás ajánlása, amely igen részletes algoritmusok formájában követi végig a köszvény egyes stádiumaiban és speciális helyzetekben alkalmazandó kezelési elveket. Bár az európai gyakorlat néhány ponton eltér az amerikaitól, ez az új ajánlás, hazai adaptáció mellett, jól alkalmazható a köszvény és társbetegségeinek célirányos kezelésére.