Lege Artis Medicinae

TUDOMÁNYOS TALLÓZÓ

2001. MÁRCIUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2001;11(03)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Új gyógyszerek az antivirális terápiában

SZLÁVIK János

There has been increasing attention all over the world focusing on the prevention and treatment of epidemics of viral origin. Some of the recent global viral epidemics (AIDS, Ebola, flu) poses enormous challenge for researchers with the need to develop new antiviral drugs. Significant progress has been made in the development af AIDS drugs and there are new possibilities in the treatment of infections caused by hepatitis, herpes, cytomegalovirus and respiratory syncytial virus, as well as for the effective prophylaxis and therapy of influenza.

Lege Artis Medicinae

VI. Debreceni Kardiológiai Napok 2001. március 1-3.

CZURIGA István

Az idén hatodik alkalommal megrendezett Kardiológiai Napok posztgraduális konferencia a több mint 1500 résztvevővel ma már a város és az ország egyik legnagyobb orvoskongresszusává vált. A kardiológus szakorvos résztvevők mellett szép számmal képviseltették magukat a belgyógyászok és a háziorvosok.

Lege Artis Medicinae

Művészeti analógiák, orvosi elnevezések

BOGA Bálint

Amikor gyarapodnak a tudományos ismeretek és új kutatási eredmények születnek, leírásuk, jellemzésük során kézenfekvõ és az emberi gondolkodásra jellemzõ megoldás, hogy ezeket gyakorta egy már ismert jelenséghez, jellegzetes, híres alkotáshoz hasonlítjuk. Gyakran elõfordul, hogy az új jelenség még a nevét is ebbõl az öszszehasonlításból nyeri.

Lege Artis Medicinae

Az ACE-gátlók antiatheroscleroticus hatása

CZURIGA István

Állatkísérletes és humán experimentális adatok alapján feltételezik, hogy a reninangiotenzin- aldoszteron rendszer fontos szerepet játszik az atherosclerosis patogenezisében és progressziójában. Számos nagy, randomizált, placebokontrollált klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy az ACE-inhibitorok csökkentik az ischaemiás események kockázatát balkamra-diszfunkciós betegeknél. Az ACE-gátlók kedvező hatása részben a vérnyomáscsökkentő hatás, részben az érrendszerre kifejtett specifikus hatás következménye. Úgy tűnik, hogy az ACE-gátlók egyedülálló cardioprotectiv és vasculoprotectiv hatásúak még olyan betegek esetében is, akik nem hypertoniásak, vagy akiknek nincsen balkamra- diszfunkciójuk. Az újabb adatok azt sugallják, hogy a legtöbb, atheroscleroticus érbetegségben szenvedő betegnél megfontolandó az ACE-gátló adása, kivéve az ACEgátló- intolerancia és -kontraindikáció eseteit. A szerző összefoglalja azokat a klinikai tanulmányokból származó adatokat, amelyek megerősítik az ACE-gátlók antiatheroscleroticus és antiischaemiás hatását.

Lege Artis Medicinae

A légmell kezelése cystás fibrosisban

CSISZÉR Eszter, CSEKEŐ Attila

BEVEZETÉS - A cystás fibrosisban szenvedő gyermekek közül egyre többen érik el a felnőttkort. A betegség hosszú fennállásával együtt növekszik a szövődmények, így a légmell előfordulásának gyakorisága. BETEGEK ÉS MÓDSZER - Az intézetünkben gondozott és kezelt 10 serdülő, fiatal felnőtt cystás fibrosisos betegnél 17 alkalommal kialakult légmell kezelését vizsgáltuk retrospektíven. EREDMÉNYEK - A pneumothorax kiterjedésétől és a beteg klinikai állapotától függően az első terápia hat esetben pihenés, megfigyelés, három betegnél pleuracan volt, illetve nyolc esetben dréncsőt vezettünk a mellkasba. Eredménytelen szívókezelés miatt hat betegnél thoracotomia vált szükségessé, közülük három betegnél mindkét oldalon. KÖVETKEZTETÉS - A konzervatív kezelés még a panaszmentes betegen, a kis kiterjedésű pneumothorax esetén is túl kockázatos és bizonytalan eredményű. Pleuracan behelyezése csak sürgős, életveszélyes állapotban javasolt, végleges eredmény nem várható tőle. Első választandó kezelési javaslat a mellkasi drenázs. Öt-hét napos eredménytelen szívókezelés után thoracotomia szükséges. Recidíva esetén várakozási idő nélkül műtéti beavatkozás javasolt. Mind a drenázs, mind a műtét végzése célzott antibiotikus védelemben javasolt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

Hypertonia és Nephrologia

A Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének konszenzusdokumentuma - A hyperurikaemiás és a köszvényes betegek ellátásáról

Ez a konszenzusdokumentum azért született, hogy iránymutatást adjon a magas húgysavszinttel élő tünetmentes személyek, illetve a köszvényes betegek hatékony és modern szemléletű ellátásához. A dokumentumot három hazai tudományos társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Nephrologiai Társaság és a Magyar Reumatológusok Egyesületének szakértői testülete állította össze annak érdekében, hogy összefoglalják mindazokat az ismereteket, amelyek jelenleg rendelkezésünkre állnak a kérdésben. Emellett a konszenzusdokumentum megalkotásának fontos célkitűzése volt olyan egyértelmű ajánlások megfogalmazása, amelyek segítenek a gyakorló orvosnak a hyperurikaemiás és a köszvényes betegek mindennapi ellátásában.

Lege Artis Medicinae

Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

VASAS Lívia, GEGES József

Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

Lege Artis Medicinae

Három évtized rövid krónikája

KAPRONCZAY Katalin

A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az in­frastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.

Lege Artis Medicinae

Eltérő irányban? Koleszterincsökkentési stratégiák Európában és a tengerentúlon

REINHARDT István

A nagy nemzetközi szakmai társaságok által kiadott, a tudomány haladásához időről időre hozzáigazított irányelvek a bizonyítékokra alapozott gyógyítás általánosan elfogadott kiindulópontjául szolgálnak. Azonos kérdésekkel foglalkozó, különböző testületek által összeállított irányelvek között azonban szignifikáns különbségek fedezhetők fel még akkor is, ha nagyjából azonos időpontban készültek, és azonos tudományos alapokra építenek. Európában a dyslipidaemiákkal, az Amerikai Egyesült Államokban (USA) pedig a vér koleszterinszintjével kapcsolatos irányelveiket a vezető kardiológiai és más tudományos társaságok a kö­zelmúltban szinte egyszerre, egy évnél kevesebb eltéréssel frissítették. Ha a két dokumentumot egymás mellé helyezzük, az alapvető hasonlóságok vagy azonosságok mellett számos releváns különbséget is találhatunk. Ezt az összehasonlítást végezte el Baris Gencer és Robert P. Giuliano, melynek eredményeit 2020 tavaszán a Clinical Cardiology hasábjain közölték.