Lege Artis Medicinae

Tonsillectomia

GERLINGER Imre

2008. ÁPRILIS 22.

Lege Artis Medicinae - 2008;18(04)

Dilemmák

A tonsillectomia a betegek számára rendkívül megterhelű műtéti beavatkozás. Nemcsak a klinikusnak, hanem a háziorvosnak is célszerű időnként újra átgondolni a műtéttel kapcsolatos dilemmákat. Célom, hogy rávilágítsak a háziorvos számára is fontos és hasznos tényekre, több mint húsz év klinikai gyakorlat személyes megfigyeléseit alapul véve.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Homoszexualitás az orvostudomány tükrében

KÓRÁSZ Krisztián, KORAS Réka, SIMON Lajos

A homoszexualitás egyik legrégebbi írott nyoma Mózes 5. könyvében található. Írásunk arra keresi a választ, miként viszonyult ehhez a jelenséghez az idők során az orvostudomány, mely magyarázatok alapján igyekezett tudományos választ adni a felmerülő kérdésekre.

Lege Artis Medicinae

Őssejtkezelés akut myocardialis infarctust követően

NYOLCZAS Noémi, GYÖNGYÖSI Mariann

Az infarktus egyre korszerűbb kezelési lehetőségei ellenére igen komoly problémát jelent a myocardialis infarctust követően kialakuló bal kamrai remodellizáció és krónikus szívelégtelenség. Az ezeknek a megakadályozására rendelkezésünkre álló terápiás eszközök meglehetősen korlátozottak. A myocardium regenerálása őssejtkezeléssel ígéretes kezelési alternatívának tűnik. S bár az eredmények megerősítésére még feltétlenül szükség van nagy, randomizált, multicentrikus, kontrollált vizsgálatokra, számos állatkísérlet és kis esetszámú humán vizsgálat azt mutatta, hogy az akut myocardialis infarctust követő őssejtkezelés biztonságosan alkalmazható, képes csökkenteni az infarktus nagyságát, javíthatja a balkamrafunkciót és a myocardium perfúzióját. Az összefoglalóban áttekintést kívánunk nyújtani az őssejtkezelés során alkalmazható sejttípusokról, a kezelési lehetőségekről és a rendelkezésünkre álló klinikai vizsgálatok eredményeiről.

Lege Artis Medicinae

Hitek és tévhitek az akut stroke ellátásában

CSIBA László, KOVÁCS Katalin Réka

Hazánkban a stroke, a cardiovascularis és a daganatos megbetegedés után a harmadik vezető halálok. A legújabb Gyógyinfok-adatok szerint 2004-ben 42 000 beteget vettek fel kórházi osztályra stroke diagnózissal, míg az újonnan hospitalizált szívinfarktusos betegek száma ötéves átlagban (2000–2004) ennél kevesebb, „csak” 16 000 volt.

Lege Artis Medicinae

Újdonságok az időskori maculadegeneráció diagnosztikájában és terápiájában

SERES András István

Az időskori maculadegeneráció a civilizált országokban a vakság vezető oka. Az elmúlt években olyan új terápiás lehetőségek kerültek bevezetésre, mint például a fotodinámiás kezelés és az intravitrealis injekciók a vascularis endothelialis növekedési faktor gátlására. Ezek a kórkép progressziójának feltartóztatása mellett reményt adnak a látás javítására is. Az új diagnosztikai eszközök közül az optikai koherencia tomográfia nemcsak a diagnosztikus lehetőségeket javította, hanem módot ad a gyógyszerhatások kvantitatív mérésére is. Tekintettel az új gyógyszerek igen magas árára és a gyakori újrakezelések szükségességére, a kórkép gazdasági terheinek jelentős növekedése várható.

Lege Artis Medicinae

Fájdalom és fájdalomcsillapítás a reumatológiában

GAÁL János

A fejlett ipari államokban a lakosság egészét tekintve a krónikus mozgásszervi eredetű fájdalom prevalenciája 35% körül van. A mozgásszervi fájdalom eredetét alapul vevő, a mindennapi gyakorlat szempontjából hasznos csoportosításban megkülönböztetjük a degeneratív ízületi betegségekkel, a metabolikus csontbetegségekkel kapcsolatos fájdalmakat, a lágyrész- reumatizmusok okozta és nem articularis fájdalom szindrómákat, valamint a gyulladásos eredetű fájdalmakat. A krónikus fájdalom szindrómában maga a fájdalom már elvesztette alapvető adaptív biológiai jelentőségét, és önálló patogenetikai folyamattá lép elő jelentős vegetatív és pszichés tünetekkel. A reumatológiai fájdalmak kezelésében alapvető jelentőségű a gyógytorna. Elvégzését segítik elő a különféle farmakológiai és nem farmakológiai módszerek. Az utóbbiak közé tartoznak például a borogatások, pakolások, balneo- és hidroterápiás módszerek, az elektro-, mechano- és termoterápiás eljárások stb. A gyógyszeres terápia leggyakrabban az egyszerű analgetikumok, a nem szteroid gyulladásgátlók, a szteroidok, a minor és immár a major opiátok adását jelenti, amelyet adjuváns szerekkel (például a triciklikus antidepresszánsok, antikonvulzív szerek) egészíthetünk ki. A leggyakrabban adott nem szteroid gyulladásgátlók indikációjánál a lehetséges mellékhatásokat messzemenőleg figyelembe kell venni. Az aneszteziológia és a reumatológia határterületéhez tartozó invazív fájdalomcsillapító módszereket (epiduralis szteroidadás, ganglionblokád, intravénás regionális blokád) a konvencionális kezelésre nem reagáló esetekben, de egyes kórképekben akár első beavatkozásként is sikerrel alkalmazzuk.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Chorea minor

DOBNER Sarolta, TRETHON András, SZABÓ Léna, BARABÁS Eszter, RUDAS Gábor, LIPTAI Zoltán

Az 5,5 éves gyermeknél egy hónappal lázas torokgyulladást követően polyarthritis zajlott, majd egy hónap múlva grimaszolás, vokális ticek jelentek meg. Később fokozódó figyelemzavar, bizarr végtagmozgások, fejrángás alakult ki. Törzsén, végtagjain számos hyperaemiás, gyűrű- szerű exanthema jelent meg. Pszichológiai, neurológiai vizsgálatai pszichés eredetet, vokális tic miatt kezdődő Tourette-szindrómát véleményeztek. Organikus ok tisztázása céljából vizsgáltuk, státuszában kifejezett hypotonia, jobb túlsúlyú ballisticus és choreiform mozgások, orofacialis dyskinesis, dysarthria, motoros imperzisztencia, nyelvfibrilláció volt észlelhető. Eszközfogáskészségét elvesztette, játszani, enni, rajzolni sem tudott. Koponya-MR negatív, a bal oldali nucleus caudatus tömegesebb volt. A liquor paraneoplasiás panel vizsgálata kétes volt (a Purkinje-sejtek citoplazmája, részben az elsődleges nyúlványokkal gyengén ábrázolódtak). Intrathecalis IgG-képzés nem igazolódott. A klinikai kép – lázas infekciót követő polyarthritis, erythema marginatum, viselkedés- és figyelemzavar, illetve cho- rea – alapján poststreptococcalis betegség merült fel. Torokváladék- tenyésztés negatív, AST jelzetten emelkedett volt. A szívultrahang eltérést nem talált. A major és minor kritériumok alapján betegségét reumás láz részeként jelentkező Sydenham-choreának tartottuk. Szteroid-, penicillin- és NSAID-terápia indult, mely mellett mind ízületi, mind neurológiai tünetei jelentősen regrediáltak. Másfél éves követése kapcsán két alkalommal észleltünk relapszust, interkurrens infekció, illetve tonsillectomia kapcsán. A tüneti szerek (haloperidol, tiapridal, carbamazepine) érdemi állapotjavulást nem eredményeztek, szteroid adására viszont mindkét alkalommal javultak a panaszai. Édesapjánál gyermekkorában zajlott poststreptococcalis polyarthritis miatt családi hajlam felmerül, HLA-vizsgálata folyamatban van. Konkluzió: Az antibiotikum-érában is felmerül chorea hátterében reumás láz, melynek diagnózisa a klinikai képen, valamint major és minor kritériumok jelenlétén alapul. A tüneti szerek és a tartós penicillinprevenció mellett immunterápiára is szükség lehet.

Hypertonia és Nephrologia

Újdonságok az IgA-nephropathia patogenezisében, diagnózisában és kezelésében

NAGY Judit, VAS Tibor, KOVÁCS Tibor

Az IgA-nephropathia a primer glomerulonephritisek vezető oka világszerte. Az IgA-nephropathia immuneredetű betegség. Patogenezise szerint több lépcsőben alakul ki, kezdődve a csökkent glikolizációjú IgA1 keletkezésével, amely ellen IgG- és IgA-típusú autoantitestek képződnek. A kóros IgA1 és az autoantitestek immunkomplex-keletkezéshez vezetnek, amelyek lerakódnak a glomerulusok mesangiumában mesangialis proliferatív glomerulonephritis kialakulását okozva. A betegség klinikai megjelenése nagyfokú variációkat mutat, és változó kimenetelű lehet. Korán fel kell ismerni a progresszióra hajlamos, végstádiumú veseelégtelenséghez vezető eseteket a különböző klinikai, patológiai és biológiai markerek alapján. Az IgA-nephropathia terápiás ajánlásai főleg tapasztalatok és nem meggyőző bizonyítékok alapján készültek. Mindez a KDIGO Clinical Practice Guideline for Glomerulonephritis irányelvre is vonatkozik. A betegek három csoportba sorolása javasolt a progressziós rizikófaktorok alapján és minden csoportban általános, nem specifikus vesevédő kezeléseket (elsősorban angiotenzinkonvertálóenzim-gátló vagy angiotenzinreceptor-blokkoló adását) kell bevezetni. Ismertetjük a KDIGO Guideline szteroid- és immunszuppresszív kezelésre vonatkozó ajánlásait mérsékelt és nagy rizikójú betegeknek. Végül bemutatjuk az egyéb kezelési lehetőségeket (tonsillectomia stb.) és a folyamatban levő klinikai vizsgálatokat.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Paraneoplasia talaján kialakult myelopathia esete

ÁROKSZÁLLÁSI Tamás, BALOGH Eszter, BOCZÁN Judit, RAB Tibor Csaba, HUDÁK Lilla, BELÁN Ivett, CSÉPÁNY Tünde

Bevezetés: A malignus térfoglalásokhoz társuló, központi idegrendszert károsító paraneoplasias kórképek változatosak. Az immunmediált folyamatot a daganat által expresszált proteinek triggerelik. A specifikus antineuralis antitestek kimutatása megerősíti az etiológiát, de hiányuk nem zárja ki a folyamatot. Betegek és módszerek: 73 éves nő tüdőtumorhoz társuló myelitisesetét ismertetjük. Eredmények: Az anamnézisben tonsillectomia, appendectomia és alsó végtagi mélyvénás thrombosis ismert. 2014-ben a pajzsmirigy papillaris carcinomája miatt thyreoidectomiát, majd radiojód-kezelést végeztek. Rendszeres nyomon követés mellett a daganat kiújulására utaló jel nem volt. 2021 májusában mellkas- CT-felvételen a tüdő centrális térfoglalását vetették fel. Átvizsgálás során bronchofiberoszkópiával tumor indirekt jeleit találták, a kefecitológia szövettani eredménye negatív lett. 2021. júniusban haspuffadás, obstipatio, vizeletretenció, járási nehezítettség jelentkezett. A hasi panaszok hátterében a sebész subileust véleményezett. Fizikális vizsgálattal agyidegtünet nem volt, a jobb alsó végtag proximalis hajlító izmaiban latens paresis volt kétoldali pyramisjellel, mindkét alsó végtagon kifejezett ataxiával. Egyoldali segítséggel tudott csak járni. A thoracalis gerinc-MRI-felvétel alapján a Th I–X. csigolya közötti szakaszon myelitis, a Th XI–XII. csigolyaszintben pedig metasztázis lehetőségét vetették fel. A liquor víztiszta és színtelen, normális sejtszám- és glükózszint mellett az összprotein- és az albuminszint-emelkedett volt. A liquor-citopatológia negatív, a szérum-B12- és -folsav-szint normális tartományban volt; a szérumonkoneurális antitestek, az AQP4 és a MOG elleni antitest vizsgálata is negatív eredményű lett. A vírus- és bakteriális szerológia negatív lett vagy korábban átvészelt fertőzést igazolt. Szteroid-lökésterápia mellett a vegetatív panaszok megszűntek, a beteg járása is sokat javult. A Th XI–XII. csigolya magasságában lévő metasztázisra összesen 20 Gy sugárkezelést kapott. CT-vezérelt biopsziát végeztek, a szövettan tüdő-adenocarcinomát igazolt. A szteroid-lökésterápia mellett észlelt átmeneti javulást követően a beteg állapota rosszabbodott, súlyos paraparesis alakult ki vizeletretencióval, járásképtelenné vált. Következtetés: A paraneoplasiás myelopathia a gerincvelői betegségek ritka formája, sokszor a daganat felismerése előtt jelentkezik. Paraneoplasiás myelopathia gyanúja esetén tumorkutatást kell végezni. A tumor adekvát kezelése határozza meg a kimenetelt.

Lege Artis Medicinae

Fulvesztrant az emlőrák késői stádiumában

BÍRÓ Mátyás, BÜDI László, AL-JAZAIRI Abdul Baki

A 63 éves nőbeteg távolabbi anamnézisében tonsillectomia, cholecystectomia, abdominalis hysterectomia szerepel. 2006 májusában indult kivizsgálása a jobb emlőben lévő fájdalmatlan, tapintható rezisztencia miatt. A mammográfia a jobb emlő külső kvadránsainak határán 17×14 mm-es, tumorra gyanús képletet írt le. A finomtű-aspirációs citológia eredménye: C5.

Lege Artis Medicinae

Benignus retroperitonealis tumor operált esete

MASSZI István, TOPERCZER Zsolt, MÉSZÁROS Péter, SZELI Dóra, BÉLY Miklós, FARBAKY Zsófia, KIS János Tibor

A 43 éves nőbetegünk anamnézisében tonsillectomia, Schönlein-Henochpurpura, orrsövényműtét, conisatio szerepel. 2012 tavaszán jelentkezett jobb bordaív alatti fájdalma miatt, mely derekába sugárzott, a fájdalom az étkezésektől független volt, testsúlya nem csökkent, széklete, vizelete rendben.