Lege Artis Medicinae

Tonsillectomia

GERLINGER Imre

2008. ÁPRILIS 22.

Lege Artis Medicinae - 2008;18(04)

A tonsillectomia a betegek számára rendkívül megterhelű műtéti beavatkozás. Nemcsak a klinikusnak, hanem a háziorvosnak is célszerű időnként újra átgondolni a műtéttel kapcsolatos dilemmákat. Célom, hogy rávilágítsak a háziorvos számára is fontos és hasznos tényekre, több mint húsz év klinikai gyakorlat személyes megfigyeléseit alapul véve.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Homoszexualitás az orvostudomány tükrében

KÓRÁSZ Krisztián, KORAS Réka, SIMON Lajos

A homoszexualitás egyik legrégebbi írott nyoma Mózes 5. könyvében található. Írásunk arra keresi a választ, miként viszonyult ehhez a jelenséghez az idők során az orvostudomány, mely magyarázatok alapján igyekezett tudományos választ adni a felmerülő kérdésekre.

Lege Artis Medicinae

Újdonságok az időskori maculadegeneráció diagnosztikájában és terápiájában

SERES András István

Az időskori maculadegeneráció a civilizált országokban a vakság vezető oka. Az elmúlt években olyan új terápiás lehetőségek kerültek bevezetésre, mint például a fotodinámiás kezelés és az intravitrealis injekciók a vascularis endothelialis növekedési faktor gátlására. Ezek a kórkép progressziójának feltartóztatása mellett reményt adnak a látás javítására is. Az új diagnosztikai eszközök közül az optikai koherencia tomográfia nemcsak a diagnosztikus lehetőségeket javította, hanem módot ad a gyógyszerhatások kvantitatív mérésére is. Tekintettel az új gyógyszerek igen magas árára és a gyakori újrakezelések szükségességére, a kórkép gazdasági terheinek jelentős növekedése várható.

Lege Artis Medicinae

Hitek és tévhitek az akut stroke ellátásában

CSIBA László, KOVÁCS Katalin Réka

Hazánkban a stroke, a cardiovascularis és a daganatos megbetegedés után a harmadik vezető halálok. A legújabb Gyógyinfok-adatok szerint 2004-ben 42 000 beteget vettek fel kórházi osztályra stroke diagnózissal, míg az újonnan hospitalizált szívinfarktusos betegek száma ötéves átlagban (2000–2004) ennél kevesebb, „csak” 16 000 volt.

Lege Artis Medicinae

Egy nélkülözhetetlen szakkönyv Jermendy György (szerkesztő): Hypertonia diabetológus

NAGY Judit

A Magyar Hypertonia Társaság 2005- ben végzett felmérése szerint hazánkban a magas vérnyomásos betegeknek mindössze 40%-ánál sikerül kezeléssel elérni az ajánlásokban szereplő 140/90 Hgmm-es célértéket. E betegcsoporton belül a diabeteses betegek helyzete még rosszabb; mindössze 7%-uknál lehetett elérni az esetükben alacsonyabb, ≤130/80 Hgmm-es célértéket.

Lege Artis Medicinae

Ismeretlen eredetű, nyaki nyirokcsomóáttétet adó primer tumorok

GARAI Tibor, NÉMETH Zsuzsanna, TOMPOS Tamás, ZEMPLÉN Béla

BEVEZETÉS - Ismeretlen primer tumorról beszélünk, ha szövettanilag igazolt áttétek ellenére, komplex vizsgálatokkal sem fedezhető fel a kiindulási hely. A nyaki nyirokcsomóáttéteknek átlagosan 5%-a tartozik ide. A nyaki nyirokcsomók daganatos elváltozásainak incidenciája a korral együtt növekszik, ezeknek több mint 60%-át 40 éves kor felett malignoma okozza. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK -- A szerzők 2002 januárjától 2006 novemberéig az osztályukon kezelt vagy vizsgált 29 olyan betegük kórtörténetét tekintették át retrospektíve, akik esetében a kiindulási diagnózis nyaki metasztázist adó ismeretlen eredetű primer tumor volt. Minden betegnél körültekintő fizikális és a felső légutak indirekt tükrözéses vizsgálata, valamint aspirációs citológiai vizsgálat történt. A primer tumor felkutatásában mind a hagyományos röntgenfelvételeknek, mind a modern képalkotó eljárásoknak létjogosultságuk van. EREDMÉNYEK - A 29 beteg közül öt a műtétet követően nem jelentkezett, egy betegük meghalt. A 23, kontrollvizsgálaton részt vevő beteg közül 12 esetében tudták meghatározni az elsődleges daganatot a követési idő alatt: négy alkalommal a tonsilla palatinában, három betegnél a tüdőben, kettőnél az algaratban, egy-egy beteg esetében a nyelvgyökben, a gégében és az orrgaratban. Az áttétek szövettana legtöbbször laphámrák volt, lokalizációjuk pedig a felső parajugularis nyirokcsomó-régió. A többi beteg esetében tovább folytatják a kutatást. KÖVETKEZTETÉS - Szövettanilag laphámráknak bizonyult nyaki nyirokcsomóáttét esetén a fejnyak régióban, másodsorban a tüdőben javasolják keresni a primer tumort. Differenciálatlan carcinoma nasopharyngealis típus esetén pedig elsősorban a Waldeyer-féle lymphaticus gyűrűben. A szerzők hangsúlyozzák a megfelelő diagnosztikus és terápiás lépések sorrendjének betartását, a betegek felkészült osztályon való ellátását.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Fulvesztrant az emlőrák késői stádiumában

BÍRÓ Mátyás, BÜDI László, AL-JAZAIRI Abdul Baki

A 63 éves nőbeteg távolabbi anamnézisében tonsillectomia, cholecystectomia, abdominalis hysterectomia szerepel. 2006 májusában indult kivizsgálása a jobb emlőben lévő fájdalmatlan, tapintható rezisztencia miatt. A mammográfia a jobb emlő külső kvadránsainak határán 17×14 mm-es, tumorra gyanús képletet írt le. A finomtű-aspirációs citológia eredménye: C5.

Lege Artis Medicinae

Benignus retroperitonealis tumor operált esete

MASSZI István, TOPERCZER Zsolt, MÉSZÁROS Péter, SZELI Dóra, BÉLY Miklós, FARBAKY Zsófia, KIS János Tibor

A 43 éves nőbetegünk anamnézisében tonsillectomia, Schönlein-Henochpurpura, orrsövényműtét, conisatio szerepel. 2012 tavaszán jelentkezett jobb bordaív alatti fájdalma miatt, mely derekába sugárzott, a fájdalom az étkezésektől független volt, testsúlya nem csökkent, széklete, vizelete rendben.

LAM Extra Háziorvosoknak

Tonsillectomia - Kérdések az indikációval és az utóvérzéssel kapcsolatban

GERLINGER Imre

Az elmúlt évek során a tonsillectomia kérdésköre - a médiának is köszönhetően - egyre inkább az érdeklődés középpontjába került. Kétségtelen tény, hogy ez a méltatlanul lebecsült műtéti beavatkozás korábban is követelt áldozatokat, jelenleg is évente két-három súlyos utóvérzés végződik halállal. A nálunk fejlettebb egészségügyi ellátással rendelkező Németországban évente négy-nyolc halálesettel végződő műtétről számolnak be, egy amerikai statisztika szerint pedig az Egyesült Államokban minden 20 000 műtétre jut egy haláleset

Lege Artis Medicinae

Fulvesztrantterápia kiterjedt csontáttét progressziójának megelőzésére

GYERGYAY Fruzsina

A jelenleg 73 éves nőbeteg távolabbi kórelőzményében pneumonia, carditis, tonsillectomia, pertussis, hepatitis, mononucleosis infectiosa, Dubin-Johnson-szindróma, valamint kombinált mitralis vitium szerepel.

Hypertonia és Nephrologia

Újdonságok az IgA-nephropathia patogenezisében, diagnózisában és kezelésében

NAGY Judit, VAS Tibor, KOVÁCS Tibor

Az IgA-nephropathia a primer glomerulonephritisek vezető oka világszerte. Az IgA-nephropathia immuneredetű betegség. Patogenezise szerint több lépcsőben alakul ki, kezdődve a csökkent glikolizációjú IgA1 keletkezésével, amely ellen IgG- és IgA-típusú autoantitestek képződnek. A kóros IgA1 és az autoantitestek immunkomplex-keletkezéshez vezetnek, amelyek lerakódnak a glomerulusok mesangiumában mesangialis proliferatív glomerulonephritis kialakulását okozva. A betegség klinikai megjelenése nagyfokú variációkat mutat, és változó kimenetelű lehet. Korán fel kell ismerni a progresszióra hajlamos, végstádiumú veseelégtelenséghez vezető eseteket a különböző klinikai, patológiai és biológiai markerek alapján. Az IgA-nephropathia terápiás ajánlásai főleg tapasztalatok és nem meggyőző bizonyítékok alapján készültek. Mindez a KDIGO Clinical Practice Guideline for Glomerulonephritis irányelvre is vonatkozik. A betegek három csoportba sorolása javasolt a progressziós rizikófaktorok alapján és minden csoportban általános, nem specifikus vesevédő kezeléseket (elsősorban angiotenzinkonvertálóenzim-gátló vagy angiotenzinreceptor-blokkoló adását) kell bevezetni. Ismertetjük a KDIGO Guideline szteroid- és immunszuppresszív kezelésre vonatkozó ajánlásait mérsékelt és nagy rizikójú betegeknek. Végül bemutatjuk az egyéb kezelési lehetőségeket (tonsillectomia stb.) és a folyamatban levő klinikai vizsgálatokat.