BEVEZETÉS - Az orvosok mentális sérülékenysége fontos kérdés. A vulnerabilitást számos tényező befolyásolhatja, ezek közül az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) ellátókat érintő kisebbségi stressz olyan probléma, amely jelentősen befolyásolhatja a gyógyítók egészségét és jóllétét. MÓDSZER - Tanulmányunkban az LMBTQ orvosok és orvostanhallgatók helyzetét angol nyelvű publikációk tartalomelemzése során tekintjük át. Kutatásunk fókuszába az LMBTQ orvosok munkahelyi coming outtal kapcsolatos tapasztalatait, az egészségügyi dolgozók, medikusok és betegek attitűdjét, továbbá az LMBTQ személyekkel kapcsolatos kérdések oktatását helyezzük. EREDMÉNYEK - A szakirodalom áttekintése után azt látjuk, hogy az Egyesült Államokban az LMBTQ orvosok helyzete a 80-as évek diskurzusa, Magyarországon ez a kérdés csak napjainkban kerül előtérbe. A publikációk alapján kedvező irányú változás rajzolódik ki: egyre több orvos és orvostanhallgató bújik elő az egyetemen és az orvos kollégák és a betegek is elfogadóbbak. Mindez feltételezhetően annak is köszönhető, hogy az amerikai és kanadai egyetemek az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek a különböző kisebbségeket érő diszkrimináció csökkentésére az egészségügyi szférában, külön érintve a gender és szexuális kisebbségeket. KÖVETKEZTETÉSEK - A szexuális kisebbségek által tapasztalt többletstressz és -szorongás számos mentális és fizikális eltérést okozhat, ami fokozza a munkából való ki-esést, valamint orvosok esetében a kiégés kockázatát, továbbá csökkentheti a betegellátás minőségét. A korai kiégés elkerülése érdekében kulcskérdés a társas támogató közeg és az elfogadó, biztonságos munkahelyi környezet kialakítása az LMBTQ orvosok számára. Mindezek miatt fontos lenne Magyarországon a többségi társadalom érzékenyítése, biztonságos és támogató ellátóhelyek kialakítása, valamint az LMBTQ orvosok és orvostanhallgatók pszichés támogatása.

BEVEZETÉS - Exploratív, kvalitatív vizsgálatunk célja volt a roma/cigány1 kisebbség daganatos betegséghez és annak kezeléséhez való viszonyába bepillantást nyerni. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - Vizsgálatunkban 20 fő (60% nő; átlagéletkor: 39,2±15,1 év) vett részt, akikkel félig strukturált kérdéssor alapján mélyinterjú készült. A kutatásba bekerült interjúalanyok a hazai roma populáció csoportösszetételét viszonylag jól tükrözik. EREDMÉNYEK - Interjúalanyaink többsége a félelemkeltő, büntetést, az élet végét jelentő rákbetegség kiváltó okaival kapcsolatban tanácstalan. Válaszadóink még a rákbetegek általános alulinformáltságát figyelembe véve is nagyon hiányosan voltak tájékozottak. A szoros családi jelenlétben megnyilvánuló társas támogatás ellenére az érzelmi problémákat sokszor nincs kivel megosztaniuk. A válaszadók mintegy fele számolt be cigányságának tulajdonított udvariatlan, szakszerűtlen kezelői magatartásról. Ezen esetek jó részében azonban kiderült, hogy a diszkriminációként értelmezett viselkedés az ellátórendszer általános hibájából származó hiányosság. Interjúalanyaink gyógyulással kapcsolatos lehetőségeiket szinte kizárólag az orvosi kezeléseken való megjelenésben látják, az életmódváltás kevéssé, az alternatív medicina szinte egyáltalán nem kap teret. KÖVETKEZTETÉSEK - Szükséges a roma betegekkel való speciális kommunikációra való felkészítés - elsősorban az alapellátásban dolgozók esetében. Szintén fontos lenne olyan, egyszerű nyelvezetű tájékoztató anyagok készítése a rákbetegséggel, szükséges életmódbeli változtatásokkal kapcsolatban, amely a roma betegek számára érthető, segíti megküzdésüket, és támpontokat ad a megelőzéshez is.

BEVEZETÉS - Szakirodalmi áttekintésünk középpontjában a magazinolvasás gyakorisága, a magazinokban megjelenő írott és képi tartalmak és az evészavarok összefüggései állnak. A különböző divat- és fitneszmagazinok olvasása számos közvetett és közvetlen tényező, valós és valótlan információ révén hat az olvasókra, testtel való elégedettségére, önértékelésére, evési szokásaira, és összességében egészség-magatartására. Különböző elméletek születtek az összefüggések magyarázatára, miközben számos tanulmány empirikus módszerekkel is vizsgálta a magazinolvasás gyakorisága és az evészavarokhoz vezető tünetek közötti kapcsolatot. MÓDSZEREK - Internetes adatbázisokban elérhető folyóiratok 1975 és 2009 közötti cikkeit elemeztük. Munkánk során a következő forrásokat használtuk: Science Direct (http://www.sciencedirect.com/), Springer-Verlag GmbH (http://www. springerlink.com/) és SAGE Publications Ltd. (http://online.sagepub.com/). EREDMÉNYEK - A magazinokban megjelenő képi és szöveges tartalmak összefüggésben vannak az evészavarok vagy az evészavarokhoz vezető tünetek kialakulásával és azok fennmaradásával. E kiadványok a korábbi évekhez képest emelkedett számban tartalmazzák az egészségtelen ételek hirdetéseit, az egészségtelen és radikális fogyókúrás terveket és edzésprogramokat. Továbbá egymásnak ellentmondó üzeneteket közvetítenek a táplálkozással, a test működésével és az evészavarokkal kapcsolatban. KÖVETKEZTETÉS - A magazinokban megjelenő képi és írott tartalmak, üzenetek növelhetik az evészavarok kialakulásának kockázatát, különösen az arra érzékeny személyek esetében.

BEVEZETÉS - Kutatásunk célja a férfi nemi szerep stresszjellegzetességeinek és az egészségi állapot, valamint a rizikó-magatartások összefüggéseinek vizsgálata volt. MINTA ÉS MÓDSZEREK - Munkánk a Hungarostudy 2006 vizsgálat adataira támaszkodik. A mintában a férfiak aránya 41% volt. Az Eisler- Skidmore-féle férfi nemi szerep stresszkérdőívét a válaszadók 89%-a töltötte ki, így összesen 1764 személy adatait tudtuk értékelni. EREDMÉNYEK - A felnőtt magyar férfiak körében a szexuális teljesítménnyel, a családfenntartással és a megjelenéssel kapcsolatos szorongás (tradicionális faktor) lényegesen nagyobb stresszterhelést okoz, mint a nemek megváltozott társadalmi viszonyából eredő (modernizálódó faktor) stressz. Az életkor előrehaladtával a tradicionális szerepelvárásokból eredő stresszterhelés jelentősen csökken; a női dominanciából, illetve az érzelem kifejező, empatikus viselkedést elváró helyzetekből eredő feszültség a középkorú férfiak körében a legmagasabb. A tradicionálisszerep- stressz az inaktívak körében alacsonyabb, mint az aktív korúak között, a férfi szerep modernizálódásából eredő stressz pedig a munkanélkülieket sújtja leginkább. A női dominancia és az érzelemkifejezési deficit a házasságban élő férfiak számára jelenti a legkisebb stresszterhet. A vizsgált két dimenzió közül csak a tradicionálisnak nevezett skála értékei mutatnak kapcsolatot az egészségi állapottal és a pszichés jólléttel, valamint a dohányzás mértékével. KÖVETKEZTETÉSEK - A nemi szerepek modernizálódása alig vagy igen kis mértékben jelenik meg stresszorként a magyar férfiak életében, ugyanakkor a tradicionális szerepelvárásokhoz való alkalmazkodás sikertelensége jelentős mértékben növeli a stresszterhelést, amely szoros kapcsolatot mutat a dohányzással.

BEVEZETÉS - Magyarországon javulnak az életkilátások - ha nem is minden földrajzi területen -, a daganatos halálozás azonban továbbra is emelkedik. A szűréssel megelőzhető daganatok (méhnyakrák, emlőrák) halálozási tendenciája is kedvezőtlen. Vizsgálatunk célja az volt, hogy meghatározzuk, hogyan alakult a magyarországi kistérségekben a nők részvétele a szűréseken, és milyen a viszonylagos szerepe a jelenlegi helyzet kialakulásában a nők egészség-magatartásának, illetve a szolgáltatók teljesítményének. MÓDSZEREK - Az ország 150 kistérségében vizsgáltuk a méhnyakrákszűréseken és a mammográfiás vizsgálatokon részt vett nők adatait. Ehhez a teljesítményelszámolási jelentéseken alapuló adatbázist használtuk fel, és kor szerint standardizált relatív átszűrtségi értékeket számítottunk. EREDMÉNYEK - A 25-65 éves nők 20,12%-a vett részt cervixcitológiai vizsgálaton három év alatt (1998. július 1-2001. június 31.). A 45-65 éves nők 17,22%-a vett részt mammográfiás vizsgálatokon 23 hónap leforgása alatt (1998. július 1-2000. május 31.). A kistérségek relatív átszűrtségi adatai mindkét esetben egy nagyságrendnél nagyobb tartományon belül szóródtak. A két területen megfigyelt szűrési teljesítmények összegzése alapján a legmagasabb átszűrtséget Bonyhád, Kiskunfélegyháza, Paks, Zalaszentgrót és Pécs kistérségekben, a legalacsonyabb értékeket pedig Csengeri, Mór, Nyírbátor, Sárbogárd és Enying kistérségekben figyeltük meg. A két szűrési teljesítmény egyáltalán nem korrelált egymással és a társadalmi-gazdasági státus indikátoraival (képzettség, munkanélküliség, jövedelem), ez alól csak a mammográfiás vizsgálati gyakoriság és a képzettség viszonya kivétel. E tény legvalószínűbb magyarázata, hogy az egészség-magatartás különbségei a vizsgált időszakban nem voltak lényeges meghatározó faktorai az átszűrtségi adatoknak, hiszen ebben az esetben a két szűrési teljesítményt egyformán befolyásolta volna a célpopuláció magatartása, amiért az átszűrtségi indikátorok korrelálnának egymással. KÖVETKEZTETÉS - A megfigyelt szűrési eredményekben elsősorban a szűrővizsgálatok szervezéséért felelős szolgáltatók teljesítményei tükröződnek. Emellett a szűrési eredmények rendszeres értékelésének szükségességére hívja fel a figyelmet az is, hogy egységes jogi-gazdasági környezet ellenére alakultak ki a rendkívül nagy kistérségi különbségek.