Lege Artis Medicinae

Számvetés és jövőkép

FRENKL Róbert

1994. DECEMBER 28.

Lege Artis Medicinae - 1994;4(12)

Nyilvánvalóan valami ilyesmire lenne szükség. A magyar egészségügyben is. No meg a társadalomban. Azután a kettőben együtt. Hiszen ha lassan is, de terjed a felismerés, érik a szlogen, hogy a nép egészsége nem az egészségügyben dől el, hanem a társadalomban. Életvitelben, kultúrában, az emberi kapcsolatokban. Az egészségügy alig képes csökkenteni az egészséget fenyegető kockázatokat, fáradtan birkózik a károkkal. Amik pedig egyre nőnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az anorexia hazai történetek korai forrásai

TÚRY Ferenc, WILDMANN Márta, KISS Kálmán, SIMON Lajos

A szerzők az anorexia (nervosa) korai magyar leírásait, a kórkép hazai fejlődését tekintik át. Ismertetik a középkori éhező szentek között számon tartott Margit hercegnő aszkétikus evészavarát, s a 19. századból Erzsébet királyné anorexiás jellegzetességeit. A kórkép bevonulása a nemzetközi orvosi köztudatba a 19. század végére tehető, a leghitelesebb leírások 1873-ban születtek. A hazai forrásokból kiderül, hogy az anorexia jelenségét a századforduló táján megjelent közlések már említik. Kiemelhető a kor népbetegségének számító tuberculosis és az anorexia diagnózisának bizonyos átfedése. A korai adatok között a soványság lelki okait általában megemlítik a szerzők, leginkább hisztériás állapotot feltételezve. Figyelemre méltó, hogy az 1950 es évekig kevés adat utal a kórkép hazai helyére. Az anorexia első magyar esetleírása - bár nem anorexia néven és a pszichés tényezők szerepét nem említve - 1955-ből származik. A szerzők kiemelik az orvostörténeti kutatások jelentőségét a pszichiátriában és a pszichoszomatikus kórképekben. Ebből a szempontból az anorexia nervosa paradigmatikus értékű kórképnek tartható: történetének változása jól tükrözi a pszichiátria koronként jellemző helyzetét és a mai terápiás stratégiákhoz is támpontokat nyújthat.

Lege Artis Medicinae

A "tájékozott beleegyezés" elvének kommunikációs aspektusai

NÉMETH Erzsébet

A tájékozott beleegyezés fogalma egyre elterjedtebb a modern orvosi etika tudományában. „A tájékozott beleegyezés a beteg által adott önkéntes, szabad és informált felhatalmazás az orvos által tervezett beavatkozás elvégzésére. Az elv az orvos- beteg viszony új kommunikációs modellje, melyben az orvos a beteget bevonja a döntéshozatali folyamatba, s a beteg - az orvostól kapott információk segítségével dönt – maga dönt arról, hogy a lehetséges diagnosztikus vagy terápiás alternatívák közül melyik kerüljön az ő esetében alkalmazásra.”

Lege Artis Medicinae

Az AIDS-járvány másfél évtizede

FÖLDES István

Az utóbbi másfél évtized kétségtelenül legtöbb izgalmat kiváltó fertőző betegsége az AIDS. Ezt a több mint 4 millióra becsült AIDS-betegen és több mint 16 millióra becsült HIV-fertőzött egyénen túlmenően a betegség különös jellegzetességei (sajátos fertőzési út, hosszú latenciaidő, csaknem 100%-os letalitás, a klinikai kép sokszínűsége, a terápiás és vakcinációs nehézségek, a prevenció elméletileg 100%-os lehetősége és nem utolsó sorban a betegséggel kapcsolatos súlyos társadalmi problémák) magyarázzák. Az AIDS-re vonatkozó ismereteink fejlődéstörténetének vázlatos ismertetése után a szerző kísérletet tesz arra, hogy a kórokozó vírus szerkezetének, regulációjának és replikációs ciklusának ismertetése alapján a betegség fenti sajátosságait megmagyarázza. Végső következtetése az, hogy a legnagyobb hangsúlyt a jövőben is a megelőző munkára kell helyezni.

Lege Artis Medicinae

A transoesophagealis echokardiográfia szerepe a stroke kivizsgálásában

LENGYEL Mária

A stroke etiológiájában 85%-ot tesz ki az ischaemiás infarktus (1). Ennek mintegy 60–70%-a cerebrovascularis, azaz carotis arteriosclerosis eredetű (2). A cardiogen embolia arányát korábban 15%-ra tették (1), de a boncolási adatok szerint a fatális kimenetelű stroke-ok felét embolia okozza (3). A nagy eltérésnek két oka lehet: 1. az intracardialis forrás felismerése élőben nehéz; 2. a cardiogen agyembolia súlyosabb kimenetelű, mint az egyéb eredetű stroke. Valószínűleg mindkettő igaz, de az nem kétséges, hogy a transoesophagealis echokardiográfia (TE) bevezetése előtt az intracardialis források felismerése ritka és bizonytalan volt.

Lege Artis Medicinae

Multicentrikus, randomizált, keresztezett, kettős nyakpróba a hagyományos és csokornyakkendők szennyezettségéről a rutin szülészeti és nőgyógyászati gyakorlatban

MARINKO M Biljan, CHARLES A Hart, DEBORAH Sunderland, PAUL R Manasse, CHARLES R Kingsland

XIX. században az orvosok szokásos öltözete a merev állógallér mellett „egyszer körültekert” kis, lapos csomóra kötött csokornyakkendő volt (1). A divat változásával a csokornyakkendő viselete egyre ritkább lett, ma szinte kizárólag a szülészek kis hányada viseli csak, akik gyakran arra hivatkoznak, hogy a vérrel és amnionfolyadékkal szennyezett szülőszobában a csokornyakkendő higiénikusabb, mint a hagyományos. Jelenleg erre nincs bizonyíték. Ezért meg vizsgáltuk a szülészek hagyományos és csokor nyakkendőjének szennyeződését egy tipikus munkahét alatt.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

A kiégés összefüggése különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel a COVID-19 pandémia idején egészségügyi szakdolgozók körében

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

Felmérni a 2020-as évre vonatkozóan az egészségügyi szakdolgozók kiégettségének mértékét, valamint ennek összefüggését különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2021 elején. 1965 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 23.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, Khi-négyzet és Kruskal-Wallis próbával készült (p<0,05). Eredmények: A megkérdezettek 46,7%-a mutatja a súlyos kiégés tüneteit. Az életkor, a családi állapot, az egészségügyi ellátás szintje, az egészségügyben eltöltött évek száma nincs összefüggésben a kiégéssel, viszont a bizonytalan jövőkép, a kereset változásának megítélése és a munkahelyi bizonytalanság szignifikáns összefüggést mutatott (p<0,000). Következtetések: Az egészségügyben dolgozók lelkiállapota fokozatosan romlik, melyhez valószínűleg a COVID-19 pandémia miatt kialakult helyzet is hozzájárul. A rossz lelkiállapotban lévők bizonytalannak érzik jövőképüket, munkájukat, mely ha így marad, a jövőben tovább nehezíti a betegellátást.

Lege Artis Medicinae

Jövőkép Az ötödéves orvostanhallgató-nők karrier- és családtervei

FEITH Helga Judit, KOVÁCSNÉ Tóth Ágnes, BALÁZS Péter

BEVEZETÉS - Vizsgálatunk legfőbb célkitűzése az volt, hogy megismerjük az orvostanhallgatónők család- és karrierterveit, két problémával összefüggésben: a Magyarországon egyre inkább jelentkező orvoshiányra tekintettel, valamint az orvosi hivatást gyakorló nők életében, a munkahelyi és családi szerepkötelezettségek következtében megjelenő konfliktusok és egészségi problémák miatt. MÓDSZEREK - Jelen tanulmány alapját egy 2004 tavaszán a Semmelweis és a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán ötödéves orvostanhallgatók körében készült postai önkitöltős kérdőíves felmérés képezi. Összesen 117 fő (46,2%) adott értékelhető választ. EREDMÉNYEK - A hallgatók döntő hányada (91,5%) orvosként kíván elhelyezkedni, külföldi munkavégzést 63,5%-uk tervez. Gyermeket 95,7%-ban akarnak vállalni, azonban csak a minta 52,8%-a tervezi, hogy gyermekével otthon marad az első három évben. KÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink alapján megállapítható, hogy a hallgatónők nagy többsége a tanult hivatásában kíván elhelyezkedni, és egyidejűleg a családi és munkahelyi kihívásoknak is meg akar felelni. Hosszú távon ez a hivatás speciális jellegéből adódóan konfliktust eredményezhet a házassági, az anya-gyermek és a munkahelyi kapcsolatokban.

Ideggyógyászati Szemle

Neurológia 2009: helyzetfelmérés a magyarországi neurológiai kapacitásokról, azok kihasználtságáról és a szakorvosokról a 2009-es intézményi jelentések alapján

BERECZKI Dániel, AJTAY András

A jövő hazai neurológiai ellátásának tervezéséhez szükséges a jelenlegi neurológiai ellátási rendszer mennyiségi és minőségi jellemzőinek és azok területi megoszlásának pontos ismerete. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Európában szokatlanul nagy és részletes 2009-es adatbázisa alapján mutatjuk be az ország neurológiai ellátásának jellemzőit. Vizsgáljuk a fekvő- és járóbeteg-ellátásban megforduló eset- és betegszámokat, valamint a fő diagnózisok BNO-10 szerinti megoszlását. A problémákat három csoportban tárgyaljuk: a kapacitások csökkenése, a kapacitások töredezettsége és a szakorvosok szélsőséges terhelése. Bemutatjuk a kórházi ágyszámokat, a heti szakorvosi óraszámokat és a szakorvosok számát. A kapacitások kihasználtságának vizsgálatakor kitérünk a kezelt személyek és esetek számára és a tevékenység jövedelmezőségére. A neurológus szakorvosok terhelését az egy szakorvosra jutó napi ellátandó esetszámmal, a szakorvos által az év folyamán ellátott rendelések számával, és a munka egy szakorvosra jutó arányával jellemezzük. A neurológiai kapacitások 2004-2009 között jelentősen csökkentek: 12 neurológiai osztály megszűnt és a további ágycsökkentéssel együtt a 3733 ágy 2812-re mérséklődött. Négy megyében - Bács-Kiskun, Heves, Tolna és Vas - csak egyetlen kórházban maradt neurológiai osztály. A ambuláns szakorvosi órákban összességében nem történt visszapótlás. Magyarországon 179 kórház és 419 - fekvőbeteg-ellátást nem végző - önálló rendelőintézet van. A 179 kórházból 55-ben van neurológiai fekvőbeteg-ellátás, míg 42 kórházban csak ambuláns neurológiai ellátás működik. Neurológiai járóbeteg- ellátás Magyarországon 185 intézetben (97 kórházban és 88 önálló rendelőintézetben) folyik. A nem optimális - heti 30 óra alatti - rendelések a kapacitások 57%-át teszik ki. A kapacitásokban a megyék között több mint ötszörös különbségek vannak: az egy neurológiai ágyra jutó lakosságszám 2167-13 017 között, az egy járóbeteg szakorvosi órára jutó lakosságszám 495-2663 között változik. Neurológus szakvizsgával 2009-ben 1310 orvos rendelkezett, az év során kizárólag neurológiai járó vagy fekvő szakellátásban legalább egy alkalommal viszont csak 834 szakorvos vett részt, és igen nagy a megterhelési különbség az egyes neurológus szakorvosok között. Egy átlagos heti 30 órás neurológiai praxis bruttó bevétele havi 871 ezer Ft. A neurológiai kapacitások az elmúlt években összességében jelentősen csökkentek és töredeződtek, nem igazodnak az ellátandó lakosságszámhoz, és vizsgáljövedelmezőségük nem biztosítja az önálló működés feltételeit. Az adatok ismeretében lesz lehetséges a konkrét teendők megfogalmazása és tervezhető jövőkép felvázolása.

Lege Artis Medicinae

Magyar egészségügy Jövőkép 2005-ben

FRENKL Róbert

Nem éreztem semminemű büszkeséget, netán elégtételt, amikor a 2002-2006-os kormányzati ciklus derekán - a rendszerváltás óta először éltük át ezt - változott a miniszterelnök személye és az új program körvonalazásakor elhangzott, ebben a ciklusban már nem várható jelentős egészségügyi reform.

LAM KID

Újszerű eljárások a MOOT életében

SZEKERES László

Nagy örömmel összegezhettem a LAM KID kongresszuson megjelenő számába történt felkérés során az elmúlt három évet. Kezembe került az elején megfogalmazott óhajaink, vállalásaink listája - és a számvetés során, és ez az elnökség és a vezetőség elvitathatatlan érdeme, nyugodtan elmondható: teljesítettük.