Polyneuropathiaként jelentkező mikroszkópos polyangiitis esete
ZÖLD Éva1, HORVÁTH Ildikó Fanny1, TARJÁN Péter2, BARTA Zsolt3, ZEHER Margit1
2014. SZEPTEMBER 21.
Lege Artis Medicinae - 2014;24(08-09)
Esetismertetés
ZÖLD Éva1, HORVÁTH Ildikó Fanny1, TARJÁN Péter2, BARTA Zsolt3, ZEHER Margit1
2014. SZEPTEMBER 21.
Lege Artis Medicinae - 2014;24(08-09)
Esetismertetés
A mikroszkópos polyangiitis (MPA) a kis-ereket érintő, nekrotizáló gyulladással jellemzett szisztémás kórkép, mely az ANCA-asszociált vasculitisek csoportjába tartozik. A betegség általános tünetek mellett leggyakrabban a vese, bőr, idegrendszer, tüdő vagy más szervek megbetegedését okozza. ESETISMERTETÉS - 2013. januárban az 56 éves nőbetegnél felső légúti hurutos tüneteket követően, fogyás, alsó végtagi zsibbadás, járásnehezítettség, majd alsó végtagi petechiák jelentkeztek. Egy hónappal később laboratóriumi leleteiben romló vesefunkciós paraméterek, fokozódó anaemia és gyulladásos markerek voltak észlelhetőek. Részletes bakteriális infekció és tumor irányú vizsgálatai történtek, negatív eredménnyel. A tünetek hátterében szisztémás vasculitis merült fel, melyet a vesebiopszia szövettana és az ENG-vizsgálat is támogatott, glomerulonephritissel és szenzoromotoros polyneuropathiával járó mikroszkópos polyangiitis volt véleményezhető. Provokáló tényezőként hepatitis B-vírus (HBV) -hordozásra derült fény. Kortikoszteroid- és ciklikus ciklofoszfamidkezeléssel remisszió volt indukálható, vesefunkciója javult, tünetei regrediáltak. Aktiválódott HBV-fertőzése miatt 2013 októberében antivirális kezelése indult. Újonnan jelentkező pulmonalis manifesztáció miatt 2013 novemberében ciklofoszfamiddal szinkronizált plazmaferézis-kezelése történt jó effektivitással. Bázisterápiaként jelenleg methotrexatot kap, remisszióban van, veseműködése tartósan rendezett. KÖVETKEZTETÉS - Az eset részben ritkasága miatt érdemes közlésre, részben a késlekedő diagnózis veszélyeire hívja fel a figyelmet. A polyneuropathiás tünetek és kórlefolyás alapján felmerülő szisztémás vasculitisnél a mihamarabbi diagnózisra, A mikroszkópos polyangiitis (MPA) a kis-ereket érintő, nekrotizáló gyulladással jellemzett szisztémás kórkép, mely az ANCA-asszociált vasculitisek csoportjába tartozik. A betegség általános tünetek mellett leggyakrabban a vese, bőr, idegrendszer, tüdő vagy más szervek megbetegedését okozza. ESETISMERTETÉS - 2013. januárban az 56 éves nőbetegnél felső légúti hurutos tüneteket követően, fogyás, alsó végtagi zsibbadás, járásnehezítettség, majd alsó végtagi petechiák jelentkeztek. Egy hónappal később laboratóriumi leleteiben romló vesefunkciós paraméterek, fokozódó anaemia és gyulladásos markerek voltak észlelhetőek. Részletes bakteriális infekció és tumor irányú vizsgálatai történtek, negatív eredménnyel. A tünetek hátterében szisztémás vasculitis merült fel, melyet a vesebiopszia szövettana és az ENG-vizsgálat is támogatott, glomerulonephritissel és szenzoromotoros polyneuropathiával járó mikroszkópos polyangiitis volt véleményezhető. Provokáló tényezőként hepatitis B-vírus (HBV) -hordozásra derült fény. Kortikoszteroid- és ciklikus ciklofoszfamidkezeléssel remisszió volt indukálható, vesefunkciója javult, tünetei regrediáltak. Aktiválódott HBV-fertőzése miatt 2013 októberében antivirális kezelése indult. Újonnan jelentkező pulmonalis manifesztáció miatt 2013 novemberében ciklofoszfamiddal szinkronizált plazmaferézis-kezelése történt jó effektivitással. Bázisterápiaként jelenleg methotrexatot kap, remisszióban van, veseműködése tartósan rendezett. KÖVETKEZTETÉS - Az eset részben ritkasága miatt érdemes közlésre, részben a késlekedő diagnózis veszélyeire hívja fel a figyelmet. A polyneuropathiás tünetek és kórlefolyás alapján felmerülő szisztémás vasculitisnél a mihamarabbi diagnózisra, majd korai, hatékony immunszuppresszív kezelésre kell törekedni. A provokáló tényezők feltárása és szanálása a kezelés része. Rendszeres követéssel a betegségre jellemző relapszusok idejében felismerhetőek, ezáltal a maradandó szervkárosodások elkerülhetőek.
Lege Artis Medicinae
BEVEZETÉS - Egészségügyi szakdolgozók körében vizsgálatot végeztünk, felmértük véradási szokásaikat és a véradással kapcsolatos ismereteiket. MÓDSZEREK - A keresztmetszeti vizsgálat 2012. július 15. és 2012. szeptember 15. között történt a Felnőttápolás és -gondo-zás-, Sürgősségi ellátás-, Műtéti ellátás-, és Szülészeti ellátás szakmacsoportokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, kényelmi mintavételi technikával (n=312). Az adatgyűjtés webalapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. A saját szerkesztésű elektronikus kérdőív összeállításához az „Eurobarometer 41.0 (1995): Az európaiak és a vér” felmérés egyes kérdései kerültek felhasználásra. A szerzők az összegyűjtött adatokat IBM SPSS Statistics 20 szoftver és a Kingsoft Office Spreadsheet (2012) program segítségével, leíró statisztikai módszerrel elemezték. EREDMÉNYEK - A felmérés 312 fő egészségügyi szakdolgozó részvételével történt. A vizsgálatban részt vevő mind a négy szakmacsoportba tartozó egészségügyi szakdolgozóink véradási aktivitása magasabb, mint az EU-s felmérés során 2009-ben megállapított országos átlag. Az egészségügyi szakembereink 61,86%-a legalább kétszer ad vért évente különböző helyszíneken. A véradástól való távolmaradás leggyakoribb okai az „egyéb okok”, a „korábbi véradásnál kizárták a véradásból”, valamint az „időhiány” voltak. Találtunk különbségeket az egyes szakmacsoport tag-jainak megítélése között az esetleges szükséges vérátömlesztés elutasítására/engedélyezésére vonatkozóan, de ezek nagy jelentőséggel nem bírnak. KONKLÚZIÓ - A kapott eredményeink alapján javasoljuk felhívni a figyelmet a közös, összehangolt együttműködés szükségességére, esetlegesen a véradás/transzfúziós terápia jelenlegi kompetenciaköreinek módosítására, alakítására, a szakdolgozók továbbképzéseken való részvételi lehetőségeinek javítására a véradási szokások és attitűd további növelése érdekében.
Lege Artis Medicinae
A dolgozat arra keres választ: mi befolyásolja a népesség részvételét a szűrővizsgálaton? A választ az egészség, egészségtudatosság, egészségkultúra, egészségmagatartás fogalmi rendszerén keresztül közelíti meg, és azt igyekszik feltárni, milyen tényezők befolyásolják az egyének egészségtudatosságát. A szűrővizsgálaton való részvétel az egészségmagatartásnak részét képezi, amelynek befolyásolásában az egészségnevelésnek lehetőségei és feladatai vannak.
Lege Artis Medicinae
Az inkretinhatáson alapuló készítmények terápiás helye a 2-es típusú cukorbetegek betegségkarrierjének elején van. Ezeknek a gyógyszereknek a hatásmechanizmusa részben azonban független a működő β-sejtektől, ezért terápiás hatás várható a 2-es típusú cukorbetegek betegségének későbbi fázisában, sőt 1-es típusú cukorbetegségben is. Ez utóbbi kiváló modellként szolgálhat az inzulinszekréción túli mechanizmusok vizsgálatára. Dolgozatunkban ösz - szefoglaljuk az inkretintengelyen ható készítményekkel történt 1-es típusú diabeteses vizsgálatokat.
Lege Artis Medicinae
Az orvostudományban bekövetkezett robbanásszerű fejlődésnek köszönhetően a Parkinson-kór az esetek döntő részében mára már jól kezelhető betegséggé vált. Megfelelő gyógyszeres és funkcionális idegsebészeti kezelés mellett a betegek munkaképessége és életminősége sokáig megőrizhető. Azonban az elért eredményekkel kapcsolatban még nem lehetünk teljesen elégedettek, hiszen további kutatások szükségesek, hogy a betegség nemcsak kezelhetővé, hanem gyógyíthatóvá is váljon. A célom, hogy bemutassam azokat a gyógy szeres, idegsebészeti és egyéb terápiás kezelési lehetőségeket, melyek alkalmazásával a betegek életminősége és állapota jelentősen javítható. Tárgyalom a háziorvosi gyakorlatban jelentős, gépjárművezetés - sel kapcsolatos megfontolásokat is.
Lege Artis Medicinae
A Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Megyei Onkológiai Központjában az elmúlt 10 évben számos előrehaladott emlőrákban szenvedő betegünket kezeltük sikeresen fulvesztranttal. Közleményünkben közülük egy idős, hypertonia miatt évek óta gondozott, menopauzális hormonális státusú, metasztatikus emlőrákos betegünk esetét mutatjuk be részletesen.
Lege Artis Medicinae
A neuropathiás fájdalom kezelése nagy kihívás elé állítja mind a gyógyítót, mind a beteget. A kórkép kezelésében új szemléletmód szükséges az utóbbi évek neurobiológiai kutatási eredményei alapján. Mindenképpen többszakmás konszenzusokra, munkacsoportokra van szükség (multidisciplinary team) a kórképek sokszínűsége és a konkomittáns pszichopatológia okán. Az eddigi szemléletmód megváltoztatásra szorul, elkerülvén a felesleges diagnosztikus és műtéti beavatkozásokat, melyek a beteg állapotát nem feltétlenül rontják, de pszichés megterhelését mindenképpen fokozzák. A legtöbb bizonyíték a kórkép(ek) gyógyszeres kezelésére vonatkozik, az elsőként választandó szerek között a triciklusos antidepresszánsok, a szelektív szerotonin-noradrenalin visszavételt gátló szerek és bizonyos antikonvulzív szerek állnak (gabapentin, pregabalin). Összefoglaló cikkünk célja az egyik legolcsóbb és legszélesebb körben elérhető triciklusos antidepresszáns, az amitriptylin hatékonyságának áttekintése különböző kórképekben.
Ideggyógyászati Szemle
[Cél - A tanulmány célja a carpalis alagút szindrómában (CTS) szenvedő betegek fájdalomszintje, elektrofiziológiai tüneteik és a D-vitamin-hiány közötti összefüggés vizsgálata. Betegek és módszerek - A vizsgálatba összesen 131, CTS-tünetektől szenvedő beteg került bevonásra, közülük 70 esetében volt kimutatható, míg 61 esetében nem állt fenn D-vitamin-hiány. A betegeket a demográfiai adatok és az elektrofiziológiai tünetek felhasználásával a D-vitamin-szintjük alapján két csoportra osztották (1-es csoport: D-vitamin-szint <20 ng/ml; 2-es csoport: D-vitamin-szint ≥20 ng/ml). A CTS-sel összefüggő fájdalom mértékének megállapításához a Boston carpalis alagút szindróma kérdőívet (Boston Carpal Tunnel Syndrome Questionnaire) használták. Eredmények - Habár az alacsony D-vitamin-szintű betegek esetében magas volt a CTS előfordulási aránya, nem lehetett statisztikailag szignifikáns mértékű összefüggést kimutatni az alacsony D-vitamin-szint, valamint a CTS frekvenciája és súlyossága között. Azonban a normális D-vitamin-szintű betegekkel összehasonlítva, a CTS által kiváltott fájdalom és funkcióvesztés aránya magasabb volt az alacsony D-vitamin-szintű betegek körében. Következtetés - Az alacsony D-vitamin-szint növelheti a CTS tüneteinek súlyosságát. A CTS-ben szenvedő betegek D-vitamin-hiányának kezelése hozzájárulhat a fájdalom és a mozgáskorlátozottság csökkentéséhez.]
Hypertonia és Nephrologia
A krónikus vesebetegség a sokféle etiológia ellenére végső soron egységesen, a vese fibroticus átalakulási mechanizmusával vezet végstádiumú veseelégtelenséghez. Az elmúlt években született – elsősorban kísérletes – kutatási eredmények jelentősen megváltoztatták az elképzelést a vese ezen átalakulásával kapcsolatban: egyértelművé vált, hogy a vesefibrosis egy dinamikus, sok szereplő részvételével zajló aktív folyamat. Ezen folyamatokban részt vevő tényezők befolyásolása reményt jelenthet arra nézve, hogy képesek leszünk a krónikus vesebetegség végstádiumának megelőzésére. Ez az összefoglaló közlemény a vesefibrosis és a krónikus vesebetegség összefüggését, az elterjedt vizsgálómódszerekből származó eredményeket és a közelmúltban felismert paradigmaváltást hozó tényezőket mutatja be.
Ideggyógyászati Szemle
[Háttér és célkitűzés – Magyarországon korlátozott ismereteink vannak a perifériás neuropathiás (PeNP-) betegek életminőségéről. A tanulmány célja, hogy felmérje a háziorvosi praxisokban a nem diabetes PeNP-betegek életminőségét és megvizsgálja ennek kapcsolatát a fájdalomintenzitással. Módszerek – Harmincévesnél idősebb, nem diabeteses betegeket válogattunk be a vizsgálatba 10 magyarországi felnőtt háziorvosi praxisban. Először a betegek kitöltötték a PainDETECT kérdőívet, ami a neuropathiás fájdalom szűrésére alkalmas. Azoknál a betegeknél, akiknél a PainDETECT-pontszám 13 felett volt (nem egyértelmű vagy lehetséges neuropathiás fájdalom), a háziorvos kitöltötte a DN4 diagnosztikus kérdőívet. Ha a DN4-pontszám ≥4 vagy a PainDETECT-pontszám >18, akkor igazoltnak tekintettük a PeNP fennállását. Ezután a betegek kitöltötték az EQ-5D kérdőívet és a demográfiai adatokat rögzítette a háziorvos. Eredmények – Összesen 111 PeNP-beteget azonosítottunk, akiknek 69%-a volt nő. Az átlagos életkor 62 (SD 14) év volt. Az átlagos EQ-5D-pontszám 44%-kal alacsonyabb volt a hasonló korú magyarországi átlagpopulációénál (0,42 vs. 0,75, p<0,001). A várakozásoknak megfelelően a fájdalomskálák magasabb értékei rosszabb életminőséggel jártak. A fájdalom/diszkomfort és a szorongás/lehangoltság EQ-5D életminőség-dimenziók mutatták a legnagyobb károsodást. Szoros korrelációt figyeltünk meg a PainDETECT-pontszám és az EQ-5D között. A betegek többségénél (86%) korábban nem volt ismert a PeNP diagnózisa. Következtetések – A nem diabetes PeNP jelentős negatív hatással van az életminőségre. Habár ez a betegség súlyos, krónikus állapot, a betegségteher jelentősen alulbecsült, mert a betegséget csak ritkán diagnosztizálják. ]
Bevezetés: A dializált betegek csökkent immunitásuk miatt hajlamosabbak számos fertőző betegségre, ideértve a védőoltással megelőzhető fertőzéseket (pl: hepatitisz B-vírus fertőzést). Mind az egészségügyi személyzetnél, mind betegeinknél törekedni kell a megfelelő védettség elérésére. Azon betegekben, akiknél az ellenanyagszint (anti-HBs) nem éri el a protektív 10 IU/ml szintet két oltási sorozat után, nonreszpondernek (kezelésre nem reagálónak) kell tartani. Ennek a hátterében technikai, immungenetikai okok állnak, de gyakran társul krónikus betegségekhez is. A vizsgálat célja: Nonreszponder betegeink megfelelő védettségének elérése intrakután oltással. Vizsgálati módszer és minta: Munkánk során ismertetjük centrumunkban a hepatitisz B vakcináció során nonreszpondernek véleményezett betegeink (n=22) oltási gyakorlatát. Eredmények: 22 hemodializált betegnél alkalmaztuk az intrakután oltási sorozatot (dózisa 0,3 ml=6 μg). Anti-HBs titer emelkedést (21-100
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
Lege Artis Medicinae
A folyamatos glükózmonitorozás jelentősége a korszerű diabetesgondozásban4.
Lege Artis Medicinae
A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének felmérési lehetőségei: többdimenziós eszközök5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás