Lege Artis Medicinae

Magyarországi szövetség az egészségügy minőségének és gazdaságosságának fejlesztésére

GULÁCSI László, BALITZKY Alexandra

1992. AUGUSZTUS 26.

Lege Artis Medicinae - 1992;2(08)

Beszámoló

A magyarországi szövetséget annak érdekében hoztuk létre, hogy a minőségbiztosítás területén megkönnyítsük az együttműködést a hazai szakemberek között, tagjai lehessünk a minőségbiztosítás nemzetközi szervezetének (International Society For Quality Assurance In Health Care) és bekapcsolódhassunk a nemzetközi programokba, első lépésként a COMAC programba. Az alakuló ülését és első szemináriumát 1992. június 11. és 12-én tartottuk Debrecenben, az Arany Bika Szálloda Bartók Termében. A szövetség célja, hogy a magyarországi tagszervezetekkel közösen, a hasonló területeken dolgozó nemzetközi szervezetekkel együttműködve, független szakmai fórum ként segítse hazánkban.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Miért nem lelkesít az egészségügy mostani reformja?

LANTOS István

Van egy nagyon kedves, ifjú kolléganőm, aki közel 10 éves kórházi gyakorlatot követően 4 évvel ezelőtt lett körzeti orvos. Közben férjhez ment, és jelenleg kétéves gyermekével van otthon. Az alapellátást érintő változások következtében állását ugyan nem, de betegeit elvesztette. Helyette mások, az őt helyettesítők gyűjtik össze a volt körzetében lakó polgárok biztosítási kártyáit. Gyermeke cseperedik, jogilag munkaviszonya megvan, csak amikor visszatér, nem lesz kiket gyógyítson.

Lege Artis Medicinae

Az interleuktin-6 jelentősége és molekuláris szabályozása az akut fázis reakcióban

FALUS András, BÍRÓ Judit, RÁKÁSZ Éva

Az interleukin-6 (IL-6) egy hormonszerűen ható citokin, melynek széles körű hatása alap vető jelentőségű a szervezet számos immunológiai, neuroendokrinológiai és gyulladási aktivitásának szabályozásában. Ebben az össze foglalóban az IL-6 gén és szabályozása, illetve a gyulladásra ható citokinhálózat jelentősége az akut fázis reakció (AFR) szempontjából kerül megtárgyalásra. Az AFR egy olyan komplex, élettani, biokémiai, immunológiai, endokrinológiai irányítású folyamat, amelyet a molekuláris biológia és a genetika eszközeivel ma egyre jobban ismerünk. Az IL-6-tal kapcsolatos molekuláris események manipulálása eddig nem hozzáférhető lehetőségeket nyújthat a gyulladásszabályozás biotechnológiai, farmakológiai eljárásaihoz.

Lege Artis Medicinae

Felhívás az Egészséges Erekért Alapítvány támogatására

MONOS Emil

Magyarország a szív- és érrendszeri betegségek szomorú nemzetközi halálozási statisztikájában az egyik listavezető: hazánk lakosságából évente mintegy 80 000 ember hal meg a szív és az erek működésének súlyos zavarai következtében. Ez a szám az összes haláleset közel 55%-a! A szívbetegségek túlnyomó része a szív saját koszorúér rendszerének meghibásodásával, az agyi kórképek jelentős része pedig maguknak az agyi ereknek a károsodásával függ össze.

Lege Artis Medicinae

Az argon lézer alkalmazása a kozmetológiában

DIMITRIJE Katalinic

A szerző 1976-ban az elsők között kezdte alkalmazni a különböző lézereket a plasztikai-esztétikai sebészetben, illetve a bőr különböző elváltozásainak kezelésében. Tapasztalatai alapján megállapítja, hogy az argon lézer alkalmazási köre a legszélesebb és a vele elérhető eredmények a legjobbak. A szerző összefoglalja és ismerteti az argon lézer szöveti hatásait összehasonlítja azokat az egyéb típusú lézerekkel, illetve a hagyományos módszerekkel elérhető hatásokkal. Az alkalmazás javallatait a szöveti destrukció minősége határozza meg. A naevus flammeus argon lézerrel történő kezelése abszolút indikációval bír. A szerzőnek az a véleménye, hogy sem az expozíciós idő, sem az alkalmazandó energia nem határozható meg egzakt módon. A gyógykezelésben az orvos tapasztalata játssza a legfontosabb szerepet.

Lege Artis Medicinae

A fürdőkezelések hatásmechanizmusa

BENDER Tamás

A fürdőkezelések a hidro- és balneoterápiára oszthatók. A hidroterápia során a víz fizikai tulajdonságait használjuk fel, míg a balneoterápia során bizonyos ásványi anyagok szívódnak fel a szervezetbe és fejtik ki hatásukat. A balneoterápia pontos hatásmechanizmusa még ma sem teljesen tisztázott, bár számos kettős vak tanulmány annak előnyös hatását igazolta. További vizsgálatok szükségesek a balneoterápia objektív megítéléséhez.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Covid-19 – a valóság próbája

SVÉD Tamás

Ez a pandémia a válság, a valóság próbája, a megmérettetés, ahol kiderül, mit tudunk kezdeni a szekrényekből előbukó csontvázak tömegével, képesek vagyunk-e félretenni játszmáinkat és közösen, összezárva megküzdeni egy komoly fenyegetéssel. Akkor sikerülhet, ha képesek leszünk ezúttal szembenézni a valósággal, mind a járvány, mind az egészségügy állapotának tekintetében.

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Lege Artis Medicinae

Tiazid vagy tiazidszerű diuretikumot adjunk-e a magas vérnyomásban szenvedő emberek kezelésekor? A magyarországi helyzet sajátosságai

VÁLYI Péter

A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető an­ti­hipertenzív gyógyszerek maradtak. A ma­gas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógy­szer­cso­por­tokat vélet­len­szerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix anti­hipertenzív gyógyszer-kombinációknak. A 2018. évi ma­gyar irányelv az indapamidot tartja a leghatékonyabb diuretikumnak a hypertoniában szenvedő betegek terápiájában. Köz­le­mé­nyünk célja, hogy áttekintsük a tiazid vagy tiazidszerű vizelethajtóknak, elsősorban a ma Magyarországon elérhető hydro­chlo­rothia­zidnak és indapamidnak, vala­mint kombinációs készítményeik kor­szerű alkalmazását a magasvérnyomás-be­tegségben szenvedő beteg kezelésében.

Lege Artis Medicinae

LAM 30: 1990–2020. Tükörbe nézve: a LAM, a magyar orvostudomány és a hazai egészségügy három évtizede

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Örömmel nyújtjuk át Önnek a LAM (Lege Artis Medicinæ) 30., karácsonyi számát. A LAM az 1990. évi indulása óta méltán vívott ki elismerést széles körű, megalapozott és hasznos információival az orvos- és egészségtudományok legújabb vívmányairól, valamint az egészségügyről és határterületeiről. Kezdettől fogva azon dolgozunk, hogy hiteles, magas szakmai és esztétikai színvonalú kiadványt készítsünk, amit haszonnal és élvezettel forgathatnak a legkülönbözőbb, az orvostudományhoz tartozó, és ahhoz kapcsolódó területek művelői. Ennek következetes megvalósítása tette az elmúlt évtizedekben a LAM-ot hazánk egyik legtekintélyesebb orvostudományi folyóiratává.

Lege Artis Medicinae

Három évtized rövid krónikája

KAPRONCZAY Katalin

A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az in­frastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.

1.

Lege Artis Medicinae

"Karakterfejek" Messerschmidttől
ÁPR 28.

2.

Lege Artis Medicinae

Könyvekről
ÁPR 28.

3.

Lege Artis Medicinae

A Moreno-i pszichodrámáról
ÁPR 28.

4.

Lege Artis Medicinae

Markusovszky Lajos halálának centenáriumára
ÁPR 28.

5.

Lege Artis Medicinae

A mulandóság dicsérete
ÁPR 28.