Lege Artis Medicinae

Hozzászólás egy levélhez

FENYVESI Tamás

1993. JÚLIUS 28.

Lege Artis Medicinae - 1993;3(07)

Mint a szerkesztőbizottság elnöke tanúsíthatom, hogy a LAM megjelenéséért felelős szűkebb kör - felelős szerkesztő, rovatfelelősök és a főszerkesztő - szokásos kéthetenkénti, gyakran viharos üléseink egyikén, örömmel fogadtuk Matos doktor, szerkesztőtársunk levelét.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Az alkohol hatására kialakuló krónikus máj- és hasnyálmirigy-megbetegedések jellemzői

NEMESÁNSZKY Elemér, DÖNGÖLŐ László

Az alkoholabúzus által előidézett szervkárosodások közül leggyakrabban a krónikus máj betegségek és pancreatitisek fordulnak elő. Bár incidenciájuk pontosan nem ismert, elő fordulásuk gyakorisága miatt Magyarországon népbetegségnek tekinthetők. Felismerésük különösen a megbetegedések korai stádiumában nehéz, gyakoriak a klinikai tünetekkel nem kísért (aszimptomatikus) formák. A megbetegedések felismerésében az anamnézis gondos felvételének, a fizikális vizsgálattal megállapítható jeleknek, valamint a laboratóriumi szűrővizsgálatoknak van alapvető szerepe. A pontos diagnózis érdekében részletes kivizsgálást, laboratóriumi vizsgálatokat, és funkcionális teszteket kell elvégezni. Az alkohol hatására kialakuló szöveti destrukció mértéke és az érintett szerv morfológiájának megítélése a biopsziával nyert minta patológiai analízisével lehetséges. A megbetegedések progressziója révén klinikai entitások (szindrómák) alakulnak ki. Az előre haladott, irreverzibilis stádiumot a károsodott szerv parenchymájának kötőszövetes átépülése és ennek következtében elégtelen működése jellemzi, melyre a kóros laboratóriumi paraméterek, és klinikai jelek utalnak.

Lege Artis Medicinae

Az orvosi beavatkozásokba való "tájékozott beleegyezés" elve a modern orvosi etikában II.rész

KOVÁCS József

Nagykorú, cselekvőképes betegnek joga van bármely orvosi beavatkozást, kezelést visszautasítani. Ez alól Magyarországon azonban kivételnek számít a közvetlen életveszély elhárításához szükséges beavatkozás, melyhez a beteg hozzájárulása nem szükséges. Ezt a kivételt az angolszász jogrendszer általánosan nem ismeri el.

Lege Artis Medicinae

Nagylégúti szűkületek kezelésének bronchoscopos lehetőségei

STRAUSZ János, BÖLCSKEI Pál

A szerzők irodalmi áttekintést adnak azon bronchoszkópos módszerekről (lézer-, after loading kezelés, stent-beültetés), amelyek segítségével az elzáródott nagylégutak lumene ismét átjárhatóvá tehető. Valamennyi kezelésnek szigorú indikációs területei vannak. A malignus folyamatok esetén e módszerek palliatív jelentőségűek, és elsődleges céljuk az élet minőségének javítása. Mindegyik eljárás hazánkban bevezetésre került.

Lege Artis Medicinae

Az antineutrofil citoplazmatikus antitestek jellemzői és klinikai jelentőségük

SZŰCS Gabriella, SZEGEDI Gyula

Antineutrofil citoplazmatikus antitestek első sorban szisztémás vasculitisben szenvedő betegek szérumában mutathatók ki (Wegener granulomatosis, polyarteriitis nodosa, Churg Strauss szindróma), de megfigyelhetők egyéb autoimmun kórképekben is. Az antineutrofil citoplazmatikus antitest típusú ellenanyagok a neutrofil granulocyták granulumaiban található fehérjék ellen termelődnek. Indirekt immunfluorescens módszerrel citoplazmatikus és perinukleáris antineutrofil citoplazmatikus antitest mutatható ki, osztályozásuk ennek alapján történik: C-antineutrofil citoplazmatikus antitest és P-antineutrofil citoplazmatikus antitest. In vitro kísérletekben bizonyították, hogy az antineutrofil citoplazmatikus ellen anyagoknak közvetlen szerepe van az anti neutrofil citoplazmatikus antitest-asszociált vasculitisek patogenezisében. Az antineutrofil citoplazmatikus antitestek titere változik a betegség aktivitásának függvényében és ezáltal a gyógyítás hatékonyságának követésére is alkalmas.

Lege Artis Medicinae

Bőrtünetek és reaktív arthritis Giardia lamblia fertőzésben

RIESZ Tamás, VÁLYI-NAGY István, TEMESVÁRI Erzsébet, WINKLER Valéria, KASZÁS Ilona

Szerzők a giardiasis két ritkábban előforduló szövődményével, a bőrtünetek, valamint a reaktív arthritis jelentőségével foglalkoznak közleményükben. Nyolcéves beteganyagukban 569 Giardia lamblia fertőzésben szenvedő betegben vizsgálták az epe- és gastrointestinalis panaszok mellett jelentkező reaktív arthritis és bőrtünetek előfordulását. A parazitát direkt módon, friss (meleg) epéből, illetve az esetek egy részében friss székletből mutatták ki. Anyagukban reaktív arthritist 9, krónikus urticariát 59, rosaceat 17, prurigo nodularist 8 esetben észleltek, két betegüknél erythema nodosum jelentkezett. A giardiasis gyógykezelése első lépésben mindig metronidazol (Klion) adásával történt, napi 0,75–1,5 gramm mennyiségben, általában 10, legfeljebb 15 napon keresztül. Gyógyultnak azokat tekintették, akik panaszaik megszűntéről, vagy azok jelentős javulásáról számoltak be, és az egy hónap múlva elvégzett duodenalis nedv és székletvizsgálat során a kórokozó már nem volt kimutatható. 67 beteg a megismételt metronidazol kezelést követően is Giardia ürítő maradt. Közülük hatvannégyen gyógyszerkombinációk hatására gyógyultak meg. Három beteg giardiasisa a többszöri kezelés hatására sem gyógyult meg. Gastrointestinalis panaszokkal párhuzamosan, vagy néha csak önmagukban fellépő allergiás bőrtünetek, vagy reaktív arthritis jelentkezésekor, sőt erythemanodosum észlelésekor is gondolni kell az esetleges Giardia lamblia fertőzés talaján létrejött epe, vagy intestinalis góc lehetőségére.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Lege Artis Medicinae

Covid-19 – a valóság próbája

SVÉD Tamás

Ez a pandémia a válság, a valóság próbája, a megmérettetés, ahol kiderül, mit tudunk kezdeni a szekrényekből előbukó csontvázak tömegével, képesek vagyunk-e félretenni játszmáinkat és közösen, összezárva megküzdeni egy komoly fenyegetéssel. Akkor sikerülhet, ha képesek leszünk ezúttal szembenézni a valósággal, mind a járvány, mind az egészségügy állapotának tekintetében.

Lege Artis Medicinae

Kedves Olvasónk! Köszöntő a LAM alapításának 30. évfordulója alkalmából

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Így indítottuk a lapot 30 évvel ezelőtt, amikor a LAM első köszöntőjét, a Beköszöntőt írtuk. 1990 októberében azonban a megszólításba még bekerült a „reménybeli” kifejezés is. Különös ez a szó, pontosabban ennek a szónak a használata, így egy emberöltő távlatából visszatekintve. Akkor, a rendszerváltás utáni hónapokban, sőt években, de talán az egész ’90-es évtizedben, a reményből volt a legtöbb. Az egész ország abban reménykedett, hogy végre eljött a szabadság kora, amikor kiteljesedhetnek az alkotó energiák és egy nagy, össznemzeti nekibuzdulással átugorhatjuk a megfáradt és kudarcot vallott szocializmusból a fejlett nyugati, szociális piacgazdaságba és plurális demokráciába vezető lépcsőfokokat, hogy aztán a belátható – nem is oly távoli – jövőben ripsz-ropsz utolérjük majd a magyar lakosság zömének példaképét, a „k. u. k.”-beli „sógorok” lakta Ausztriát. Ebből a remény és a nekibuzdulás biztosan megvalósult. A többiről most inkább ne be­széljünk. Nagyon is beszéljünk viszont arról, hogy ez a tenni akarás, az alkotóenergiák felszabadulása egy megújuló, jobb és lakhatóbb ország reményében hogyan vezetett el a LAM megalapításához – mert most ennek jött el az ideje.

Ideggyógyászati Szemle

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

VASTAGH Ildikó, SZŐCS Ildikó, OBERFRANK Ferenc, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jelleg­ze­tes­ségeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegé­nyebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebro­vascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkohol­abú­zus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egy­értel­műen igazolja, hogy a stroke fiata­labb korban következik be, magasabb incidenciával, eset­ha­lálozással és mortali­tással jár a kedvezőtlen szocio­öko­nó­miai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcso­portokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedve­zőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakossá­gának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikó­tényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós prog­ramoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.