Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) égisze alatt 2019-ben megújult az Európai Atherosclerosis Társaság (EAS) dyslipidaemia-ajánlása. Haladóbbá vált, mint elődje, így a kis kockázatú, nem súlyosan hypercholesterinaemiások esetében is megfontolásra javasolt a gyógyszeres kezelés. Ezen kis kockázatú csoportot leszámítva, az atherogen célértékek, például az LDL-ko­lesz­teriné, egy kategóriával csökkentek, bizonyos esetekben extrém alacsonyra. Ha ezeket a célokat nem lehet statin-monoterápiával elérni, kombinációs terápia javasolt a koleszterinfelszívódást gátló ezetimibbel általánosan, egyes igen nagy kockázatú esetekben pedig innovatív koleszterincsökkentéssel is, úgynevezett PCSK9-gátlóval.

BEVEZETÉS - Magyarországon az új vastag- és végbélrákos esetek száma évente átlagosan 10000, az ezzel összefüggő ha­lálesetek száma évente átlagosan 5000. A ked­vezőtlen helyzet javítására 2018-ban országos lefedettségű vastagbélrákszűrési program indult. CÉLKITŰZÉS - Célunk volt megismerni a vastagbélrák szűrésével, kezelésével kapcsolatba hozható orvosszakmák (háziorvostan, gasztroenterológia, sebészet, onkológia, patológia) egyes budapesti és vidéki képviselőinek véleményét, attitűdjét és tájékozottságát a programmal kapcsolatban. MÓDSZER - A program indulása előtt félig strukturált mélyinterjúkat készítettünk 20 szak­orvossal. Kérdéseink a tájékozott­ság­ra (vastagbéldaganat epidemiológia, szűrő­mód­s­zerekkel, illetve az országos prog­ram­mal kapcsolatos ismeretek), szubjektív preferenciákra (népegészségügyi súlyos­ság, pártolt szűrőmódszer és protokoll), il­letve a program saját orvosi gyakorlatra mért hatására irányultak. Az interjúk elemzése szemikvantitatív és kvalitatív módszerekkel történt. EREDMÉNYEK - A válaszadók a vastagbélrák incidenciáját jól ismerték, mortalitását alulbecsülték; 10-es skálán átlagosan 7-re értékelték a betegség hazai népegészségügyi jelentőségét és mindannyian egyetértettek a program bevezetésével. A többség (n = 12) tudta, hogy a szűrés kétlépcsős lesz, egy fő szerint csak egylépcsős, és többen (n = 7) tájékozatlanok voltak a protokollt illetően. Jelentős többség (n = 16) szerint a kolonoszkópia a legjobb szűrő­mód­szer. Szűk többség (n = 11) támogatta a kétlépcsős országos protokollt, öt fő ugyan nem támogatta, de elfogadta, négy fő szerint viszont csak az egylépcsős módszer alkalmazható. Többségi vélemény (n = 13) szerint a feladataik jelentősen meg fognak növekedni. KÖVETKEZTETÉSEK - A vastagbélrák ellátásában érintett szakmák képviselői pár­tolják a magyarországi szűrés bevezetését, azonban a mindennapi orvosi gyakorlatban a feladatok növekedését várják. A je­len­legi endoszkópos kapacitással elkerülhetetlen a túlterhelés. Többségi támogatást élvez a kétlépcsős protokoll azzal együtt, hogy a megkérdezettek a vastag­bél­tük­rö­zést tartják a legjobb szűrőmódszernek. Dön­tésük költséghatékonysági szempontokra és a kolonoszkópiától való általános lakossági idegenkedésre vezethető vissza.

A vizsgálat célja: felmérni az alsóvégtagi rekonstrukciós érműtéten átesett betegek életminőségét. Anyag és módszer: A Vascuqol kérdőíves felmérést a PTE KK Érsebészeti Klinikán végeztük a műtéti beavatkozás előtti napon és a műtétet követően 3-6 héttel (N=54). A statisztikai elemzést Microsoft Office Excel 2013 program segítségével végeztük. Eredmények: A beavatkozást követően a vizsgált betegek életminősége jelentősen javult, mely az invazív terápiák hatékonyságát hangsúlyozza. Műtétet követően a fájdalomértékek csökkenésével javult a betegek járási képessége, általános fizikai terhelhetősége és a mindennapi házimunka elvégzéséhez szükséges erőnléte, valamint javult a betegek szociális élete, nőtt a barátokkal, családdal és az egyéb közösségekben töltött idő. A gyengeség- és fáradtságérzet enyhülésével csökkent a betegek fizikai aktivitásának és sportolási lehetőségeinek korlátozottsága. Következtetések: A VascuQoL-25 kérdőív érzékeny életminőség vizsgáló módszer, terjedelme miatt a klinikai vizsgálatok során nehezen alkalmazható. Egy társbetegségekre és műtéti típusokra is kiterjedő, rövidített kérdőív hatékonyabb mérési eszköz lehet a gyakorlatban.

A vizsgálat célja: Képet kapni a mélyen infiltráló endometriosis betegség perioperatív változásainak az életminőségre és a szexualitásra gyakorolt hatásairól. Vizsgálati módszer és minta: Retrospektív, részben longitudinális vizsgálattal, műtéti beavatkozást követően dokumentumelemzést (n=61), és egyénileg szerkesztett kérdőív feldolgozást végeztünk standard elemek felhasználásával. Az életminőség mérésére a 15D, a szexualitás mérésére az MFSQ standardizált kérdőívet használtuk fel (n=44). SPSS 22 verzió segítségével relatív és abszolút gyakoriság, átlag, szórás, kétmintás t-próba, χ2- próba, korreláció valamint egyutas variancia analízis számítása történt (p<0,05). Eredmények: A páciensek 73,8%-nál minimum 3 szerv endometriosis érintettséget, 82,5%-ban laparoscopos műtéti beavatkozással távolítottak el. Az ápolási idő, szövődmények vonatkozásában emelkedő tendenciát mutat (p<0,001). A mintát vitalitás és a szexuális kapcsolatokban 40,9%-ban, panaszmentesség, a szexuális partner és az elégedettség (r=0,442, p=0,003), valamint az orgazmus és a szexuális partner között (r=0,518, p<0,001) közepes korrelációs kapcsolat jellemzi. Következtetések: A műtéti megoldás hatékony a DIE kezelésében, de összefüggés nem mutatható ki a szexuális elégedettség pozitív megítélésével.

A legújabb irányelvek szerint az ambuláns vérnyomás-monitorozás (ABPM) egyaránt ajánlott a hypertonia diagnosztikájában és kezelésének megítélésében. Az ABPM elterjedését az magyarázza, hogy számos előnye igazolódott a rendelői vérnyomásméréssel szemben a hypertonia diagnosztikája, differenciáldiagnosztikája, prognózisának és terápiás beállításának megítélése során. Az ABPM-mel összehasonlítva az otthoni vérnyomásmérés (HBPM) lényegesen hosszabb időszak vérnyomásáról ad felvilágosítást, olcsóbb, jobban hozzáférhető és kényelmesebb a beteg számára, valamint javítja a beteg együttműködését és ezáltal a vérnyomás beállításának sikerességét. Ugyanakkor az ABPM-mel szemben nem ad felvilágosítást az alvás alatti és a munkahelyi vérnyomásról vagy a rövid távú vérnyomás-variabilitásról. Ezáltal a két technika egymást kiegészítő információkat szolgáltat. Végezetül elemezzük a CONADPER vizsgálat ABPM alvizsgálatának eredményeit.