Lege Artis Medicinae

Étrend vagy élettrend? Egy primáta elmélkedései

FRECSKA Ede, SZABÓ Attila

2015. FEBRUÁR 15.

Lege Artis Medicinae - 2015;25(01-02)

A jelen töprengésünk hosszú időre nyúlik vissza, a várható karácsonyi bőséges lakomák övezte ünnep csak a végső ösztönzést adta az elszánáshoz: ne halogassunk tovább - hiába várjuk jó ideje -, hogy más szakemberek mondják ki a lényeget; olyanok, akik nálunk még közelebb állnak a témához.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A Fekete négyzet történetei

RÁCZ József

Malevics Fekete négyzete első kiállítása óta (Szentpétervár, 1915) mindig is viták kereszttüzében állt. A leggyakoribb vád ellene a szokványos felkiáltás: „ilyet én is tudok festeni!”.

Lege Artis Medicinae

A Bonferroni-korrekciótól az adaptív klinikai vizsgálatokig - A multiplicitás kezelése a klinikai vizsgálatokban

MOLNÁR D. László

A sajtóban és az interneten gyakran olvashatunk fantasztikus új tudományos felfedezésekről. Egyebek mellett arról, hogy a mobiltelefonok agytumort, az elektromos vezetékek leukaemiát okozhatnak...

Lege Artis Medicinae

Méhfali myoma okozta, hasfalba penetráló inflammatorikus myofibroblastos tumor

FECSKE Éva, REMETEI Filep Aladár, SALAMON Ferenc, MAGYAR Éva

BEVEZETÉS - A változatos lokalizációban előforduló gyulladásos myofibroblastos tumor infiltratívan növekedő szövetszaporulat, amely klinikai, radiológiai és morfológiai képe alapján malignus tumornak tűnik. Etiológiája ismeretlen. A szövettani vizsgálat igazolja a folyamat gyulladásos eredetét: fibroblastok, myofibroblastok, plazmasejtek és lymphocyták tömege képezi a nodularis szerkezetű, tumorszerű elváltozást. A folyamat kiújulhat. ESETISMERTETÉS - Negyvenéves nő gyorsan növekedő méhtesti myomájának elávolítása céljából alsó medián laparotomia történt. A hasfali sebzés alsó kétharmadában a csecsemőfejnyi daganat belenőtt a hasfalba, itt a hasfal szerkezete átépült, szürkésfehér homogén szalonnás szövetté alakult. A myomát a hozzánőtt hasfalrészlettel együtt távolították el. A myoma hasfallal érintkező részén élénk fibroblastos, myofibroblastos proliferáció mutatkozott lymphocytás, plazmasejtes beszűrődéssel. Hasonló képet mutatott az átépült hasfal is. A malignusnak látszó, agresszívan növekedő elváltozás gyulladásos myofibroblastos tumornak bizonyult. Két évvel a műtét után a beteg jól van. KÖVETKEZTETÉS - Differenciáldiagnoszti­kai szempontból fontos a gyulladásos myofibroblastos tumor ismerete, mert megjelenésében agresszív, malignus daganat gyanúját kelti. A nodularis szerkezetű szövet­szaporulat egyértelműen gyulladásos ere­detű, szövettani képe jellegzetes. Gyógyí­tása sebészi kimetszés, fontos a beteg követése, amely az esetleges recidíva miatt indokolt.

Lege Artis Medicinae

Fulvesztranttal kezelt, sokszervi disszeminációval járó tumoros betegünk ismertetése

BÁNHEGYI Róbert János, FÜLÖP Ferenc, PIKÓ Béla

Közleményünkben a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházban fulvesztranttal kezelt, előrehaladott emlőrákos betegeink közül mutatjuk be az egyik, többszörösen előkezelt, a hormonterápiára igen jól reagáló esetünket.

Lege Artis Medicinae

Szobrok fájdalmas párbeszéde

GEREVICH József

Camille Claudel Az érett kor című szoborcsoportja szerelmi háromszög drámai végkifejletét sugallja. Központi alakja egy térdelő, a férfi előtt megalázkodó és felemelt karjaival kétségbeesett könyörgést kifejező nő. A férfit egy idős asszony öleli át és ragadja magával. A szobor első változatában a fiatal lány a melléhez szorítva tartotta a férfi kezét. Később egészült ki a harmadik, idős nő alak - jával, és szakadt el a lány a férfitól.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Lege Artis Medicinae

Covid-19 – a valóság próbája

SVÉD Tamás

Ez a pandémia a válság, a valóság próbája, a megmérettetés, ahol kiderül, mit tudunk kezdeni a szekrényekből előbukó csontvázak tömegével, képesek vagyunk-e félretenni játszmáinkat és közösen, összezárva megküzdeni egy komoly fenyegetéssel. Akkor sikerülhet, ha képesek leszünk ezúttal szembenézni a valósággal, mind a járvány, mind az egészségügy állapotának tekintetében.

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvű diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Ideggyógyászati Szemle

Mi történik a szédülő beteggel a sürgősségi osztály elhagyása után?

MAIHOUB Stefani, MOLNÁR András, CSIKÓS András, KANIZSAI Péter, TAMÁS László, SZIRMAI Ágnes

Bevezetés – A szédülés a fájdalom mellett az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a beteg felkeresi az orvosi ellátást. A modern diagnosztika ellenére a szédülés okának diagnosztizálása napjainkban is nehéz feladat, számos buktatót rejt magában. Célkitűzés – Kérdőíves felmérésünk célja annak vizsgálata, hogy mi történik a szédülést panaszoló beteggel a sürgősségi ellátást követően. Kérdésfelvetés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye között mennyire volt összefüggés? Hogyan alakult a betegek életminősége az idő függvényében? A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61,8 ± 12,31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28,8%), illetve heteket (24,2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24,02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25,8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0,560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók. Emiatt fontos a betegek követése, beleértve az otoneurológiai, illetve esetlegesen neurológiai kivizsgálás fontosságát. Következtetések – A szédüléssel jelentkező betegek sürgősségi diagnosztikája nagy kihívás. A pontos anamnézis és a gyors, célzott vizsgálat a nehézségek ellenére tisztázhatja a szédülés centrális vagy perifériás eredetét.

Lege Artis Medicinae

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek kockázatáról. Fókuszban az aceclofenac

FARSANG Csaba

A nemszteroid típusú gyulladáscsökkentők (NSAID) az orvoslásban a leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoznak. Ennek ellenére számos tanulmányban hangsúlyozták, hogy az NSAID-ok károsíthatják nemcsak a gastrointestinalis (GI), hanem a cardiovascularis (CV) rendszert is, növelhetik a vérnyomást, a coronariaesemények (angina, myocardiuminfarktus) és a stroke gyakoriságát, emellett vesekárosodást is okozhatnak. A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) nem talált bizonyítékot arra, hogy az NSAID-ok alkalmazása fokozná a Covid-19 kockázatát, vagy rontana a Covid-19-ben szenvedő betegek állapotán. Az egyes hatóanyagok nemkívánatos hatásainak gyakorisága és súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutat. Sokáig úgy tűnt, hogy az NSAID-ok fokozódó GI kockázata arányban van a COX-1/COX-2 szelektivitással, a cardiovascularis kockázat pedig a COX-2/COX-1 szelektivitással, az újabb adatok azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen. A rendelkezésre álló irodalom alapján, a gast­ro­intestinalis és a cardiovascularis nem­kí­vá­natos eseményeket tekintve, az ace­clofenac mellékhatásprofilja az NSAID-ok között a legkedvezőbbnek tűnik.