Lege Artis Medicinae

Emlőrákos betegek életminőség vizsgálatáról

CSÉPE Péter1

1992. JÚLIUS 29.

Lege Artis Medicinae - 1992;2(07)

Szerző az életminőség-vizsgálatok történetének rövid áttekintése után Schipper kérdőívét ismerteti részletesen, amellyel 118 műtött, kemoterápiára visszarendelt emlőrákos beteget vizsgáltak. A hangulatra, a fizikai aktivitásra, a betegségtudatra és a szociális kapcsolat rendszerre vonatkozó információk segítségével követhetjük a betegek életminőségének változását, és időben történt beavatkozással javíthatunk azon. A vizsgálat eredményei pozitívan befolyásolhatják a betegellátásban részt vevők szemléletét.

AFFILIÁCIÓK

  1. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvostörténeti és Társadalomorvostani Intézet Budapest

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A disszeminált intravascularis coagulatio diagnózisának és kezelésének klinikai alapelvei

SAS Géza

A vérnek az ereken belüli alvadását az érfal, az alvadási rendszer inhibitorai és a keringés akadályozzák meg ép viszonyok között. Különböző patológiás történések hatására a vér alvadási tényezők diffúz aktiválódása disszeminált alvadék-képződésre (DIC) vezethet, és az erek elzáródása az érintett szervekben ischaemiát okoz, másrészt a véralvadási tényezők felhasználódása miatt véralvadási zavar következik be. A fibrinolitikus rendszer aktiválódása az előbbi folyamatot javítja, a másikat súlyosbítja. A DIC megelőzésében és kezelésében is elsődleges az alapbetegség hatásos gyógyítása. A DIC diagnosztikájában a klinikai tünetek gondos elemzése és a laboratóriumi vizsgálatok nyújtanak segítséget. A kezelés során heparin adására csak szűk korlátok közt kerülhet sor, ha a DIC hiperkoagulációs-consumptios formájával állunk szemben és a beteg aktuálisan nem vérzik. Az utóbbi években előtérbe került az anti trombin-koncentrátum adása, amely elősegíti az alvadásgátló rendszer restitúcióját anélkül, hogy a vérzékenységet fokozná. Antifibrinolitikus kezelésre (Gordox) csak ritkán, excesszív fibrinolízis-fokozódás esetén van szükség.

Lege Artis Medicinae

A disszeminált intravascularis coagulatio laboratóriumi diagnózisa

HORVÁTH Andrea Rita, MUSZBEK László

A disszeminált intravascularis coagulatio (DIC) egy dinamikus, gyorsan változó folyamat, melyben a klinikai és laboratóriumi tüneteket számos tényező befolyásolhatja. Fontos kihangsúlyozni, hogy nincs egyetlen DIC-specifikus laboratóriumi teszt sem, ha nem több meghatározás együttes értékelése, adott esetben a paraméterek változásának követése szükséges a consumptios coagulopathia diagnosztikájában. A DIC laboratóriumi tesztjei három csoportba sorolhatók: 1., Az alaptesztek segítségével - protrombin idő, aktivált parciális tromboplasztin idő, trombin idő, thrombocytaszám, fibrin monomerek kimutatása – az esetek túlnyomó többsége diagnosztizálható; 2., A kiegészítő tesztek – fibrin degradátumok, fragmentocyták kimutatása, antitrombin III meghatározása – a diagnózis megerősítésére szolgálnak; 3., A speciális módszerek - alvadási faktorok meghatározása, reptiláz idő, aktivációs peptidek, trombin-antitrombin III komplexek kimutatása – differenciáldiagnosztikai nehézségek esetén nyújthatnak segítséget, ill. hozzájárulhatnak az esetek tudományos feldolgozásához, ezáltal a DIC mechanizmusának jobb megértéséhez. Összefoglalónkban kritikusan elemezzük a DIC laboratóriumi diagnosztikájában alkalmazott módszereket.

Lege Artis Medicinae

Szövetbank: lehetőség és kihívás

CSÖNGE Lajos

A szövetbanki technika lehetővé tette a különböző módon konzervált kollagén alapú szövetek (bőr, csont, duramater, fascialata) széles skálájának előállítását. Az allogén és xenogén graftok klinikai alkalmazásával kitűnő klinikai eredmények érhetők el. A szerző összefoglalja az amerikai és európai szövetbankok tevékenységét és bemutatja e disciplina legfontosabb graftfeldolgozási szempontjait (antigenitás, sterilitás, konzerválás és tárolás).

Lege Artis Medicinae

A prosztaciklin szerepe a gyomornyálkahártya működésében

BÁLINT Gábor Sándor

Patkányok gyomornyálkahártyáján a kívülről bevitt (exogen) prosztaciklin többfázisú hatással rendelkezik, melynek időbeni lefolyása a következő: 1. a sejten belüli, úgynevezett „második jelzőrendszer”-re gyakorolt hatás, 2. a calmodulin-rendszer aktiválása, 3. nukleinsav - DNS, RNS – mennyiségi változások, 4. a fehérjeszintézis befolyásolása, s mindezek eredőjeként, 5. új sejtek képződése. Ugyanakkor a nyálkahártyában normális (élettani) körülmények között is jelenlévően dogen prosztaciklin természetes védőhatást fejt ki a különböző károsító tényezőkkel szemben, s mint ilyen, igyekszik fenntartani a nyálkahártya élettani (természetes) integritását.

Lege Artis Medicinae

Miért késik a primer Sjögren-szindróma felismerése?

ZEHER Margit, SZEGEDI Gyula

A primer Sjögren-szindróma a rheumatoid arthritis után a második leggyakoribb autoimmun betegség. Jellegzetes megnyilvánulásai, a keratoconjunctivitissicca és a sialoadenitis chronica évek alatt alakulnak ki, és sokszor hosszú ideig csak egyik vagy másik tünetet figyelhetjük meg. A betegség ritkábban arthritissel vagy a nyálmirigyek recidiváló duzzanatával kezdődik. A primer Sjögren-szindróma felismerése elsősorban a vezető tünetek diagnosztizálásával lehetséges. A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek egy részében a kórkép felismerése éveket késik. A szerzők segítséget kívánnak nyújtani azzal, hogy ismertetik a primer Sjögren-szindróma jellegzetes tüneteit, valamint a diagnózis megállapításához használható klinikai és immunszerológiai vizsgálómódszereket.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.

Lege Artis Medicinae

A súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelkiállapota

HEGEDÛS Katalin, RISKÓ Ágnes, MÉSZÁROS Eszter

BEVEZETÉS - A súlyos betegek kezelésére vagy gondozására vállalkozó egészségügyi szakemberek érzelmileg, intellektuálisan és fizikailag egyaránt túlterheltek. Ennek az állapotnak számos, olykor visszafordíthatatlan negatív következménye lehet, mint például a betegekkel, a hozzátartozókkal és a kollégákkal történő kommunikáció kifejezett nehézségei, a halmozódó, feldolgozatlan stressz szerteágazó ártalmai, a nagyon gyakori lelki kiégés súlyos testi és lelki tünetei, a magánélet kudarcai és nehézségei. Kutatásunkkal a hazai, klinikumban dolgozó szakemberek testi és lelkiállapotáról, életminőségéről kívántunk reális képet kapni, azért is, hogy a - már halaszthatatlannak tűnő - segítségnyújtás számukra hathatósabban valósuljon meg. MÓDSZEREK - A kutatás alapja a Hungarostudy kérdőív (2002) egészségügyi dolgozók számára módosított változata. Mintánkban 200, súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozó és kontrollcsoportként - a Hungarostudy vizsgálatból kiválasztott - 1356 nem egészségügyi dolgozó, valamint 227 egészségügyi dolgozó szerepel, összesen tehát 1783 fő. Mindhárom csoportban azonos a nemi, életkori és az iskolai végzettségi arány. Az eredményeket SPSS 10.0 statisztikai programmal elemeztük, az összefüggés- vizsgálatokat ANOVA teszttel végeztük. EREDMÉNYEK - A kérdőíves vizsgálatunkban résztvevők válaszainak elemzése - összevetve a más egészségügyi területen dolgozók, illetve a nem egészségügyiek kontrollcsoportjával - azt bizonyítja, hogy a súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók körében kiugróan sok esetben, szignifikáns mértékben magasabb a kimerültség, a stresszfüggő testi és lelki tünetekkel való együttélés, rosszabb a káros szenvedélyek aránya és gyengébb a szociális háló. Az adatok az ápolók esetében még rosszabbak, mint az orvosok és egyéb diplomások esetében. KÖVETKEZTETÉS - A nehéz helyzetek kezelését speciális képzéssel tehetjük könnyebbé, s az ilyen jellegű kurzusokat a graduális és a posztgraduális képzésben egyaránt általánossá kell tenni.

Ideggyógyászati Szemle

A bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló orvosi szemlélet ütközései az epilepsziás betegek szakellátása során hozott egyes döntésekben

RAJNA Péter

Célkitűzés – A szerző a vonatkozó szakirodalmi adatok és több évtizedes szakmai tapasztalata alapján kiemeli a bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló betegellátási szemlélet mindennapos ütközési pontjait a felnőtt epilepszia-járóbetegellátás terepén. Kérdésfeltevés – Az epilepsziás betegek ellátása és gondozása során melyek azok a felelősségteljes döntési feladatok, amelyekben a leghatékonyabb megoldáshoz a tudományos eredmények önmagukban nem szolgáltatnak elegendő alapot? A vizsgálat módszere – Az epilepszia-szakellátás érvényes hazai szakmai irányelvét alapul véve, annak szerkezete szerint haladva áttekinti a betegellátási folyamatot, és kiemeli a célkitűzésnek megfelelő kritikus feladatokat. Rámutat a döntési dilemmák szakmai alapjaira (azok hiányosságára vagy bizonytalanságára, vagy a terület kutatásának nehézségeire). Eredmények – A szerző véleménye szerint a tapasztalaton alapuló szemlélet egyes vonatkozásokban felülírhatja a bizonyítékon alapulót az epilepsziabetegség definíciója, az epilepsziás roham besorolása, az etiológiai meghatározás, a genetikai háttér, a kiváltó és kockázati tényezők, az akut rohamprovokáló tényezők jelentő­sé­gé­nek megítélésében. Ez pedig befolyásolhatja a komplex diagnózisalkotást. A gyógyszeres kezelés során az első szer beállításánál, a terápiás algoritmusok közötti válasz­tásban, valamint a farmakoterápia során alkalmazott gondozási teendőkben is érvényesülhetnek az ajánlástól eltérő egyéni szempontok. De ezek megjelennek a nem gyógyszeres kezelési módok döntési folyamatában épp­úgy, mint a rehabilitáció és gondozás területén. Következtetések – A szakmai tapasztalat (és a betegérdek) érvényesítése a bizonyítékon alapuló orvosi szemlélet fel­tétlen kiegészítője, az optimális eredmény érdekében azon­ban több esetben felül is írhatja a hivatalos ajánlásokat. Ezért lenne szükség arra, hogy a magas szintű betegellátás érdekében a problémás betegek hivatalosan, szervezett formában is eljuthassanak azokba a centralizált intézmé­nyekbe, amelyekben a felelősségteljes döntések meg­hoza­talára alkalmas szakemberek állnak rendelkezésre.

Nővér

Életminőség-vizsgálat a Sclerosis multiplex betegségben szenvedők körében

SZABÓ Julianna

A vizsgálat célja: Felmérni a Sclerosis Multiplex életminőségre gyakorolt hatását és megvizsgálni, hogy mutat-e jelentős eltérést a ”vidéken”, valamint a fővárosban gondozott betegek állapota között. Vizsgálati módszer és minta: A keresztmetszeti vizsgálat standard kérdőívekkel történt (SF-36 kérdőív, Társas támogatás kérdőív, Rövidített házastársi stressz skála, Rövidített Együttműködés skála), kiegészítve a szociodemográfiai és a betegségre vonatkozó kérdésekkel. A vizsgálat ideje: 2013. augusztus - 2014. január. Célcsoport: a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház SM szakambulanciáján és a nyíregyházi Jósa András Kórház Neuroimmunológiai szakrendelésén megjelent SM betegek. (N=100) Eredmények: megállapítást nyert, hogy a vizsgált mintában, a betegek részéről történt életminőség értékelés, közepes eredményt mutatott. A betegség jellegéből adódóan jelentősen érintett a fizikai állapotuk, a mindennapi tevékenységek elvégzésére, önellátásra képesek, de a szabadidő eltöltési tevékenységeik korlátozottak. A társas támogatottság tekintetében a család meghatározó szerepet kap. Vizsgálatom igazolta, hogy szignifikáns a különbség a „vidéki” és a budapesti betegek között, mely szerint a nyíregyházi betegek az általánosan elismert, hagyományos családi környezetben nagyobb számban élnek, mint a fővárosi betegek. Következtetés: A felmérés szerint az egyéb segítő szervezetek nem támogatnak olyan hatékonysággal, amely az jellegükből adódóan elvárható lenne. Egészségvédő hatású a házastársi kapcsolattal való elégedettség, melyet a kutatás eredményei alátámasztottak. A Sclerosis multiplex egy krónikus megbetegedés, amely az életminőség minden dimenzióját érinti. Az életminőség mutatói a betegséggel való megküzdés, a családi működőképesség megtartása, a megfelelő szociális kapcsolatok fenntartása, a társadalmi hasznosság érzése, amelyeket erősíteni szükséges.

Klinikai Onkológia

A hipnózis nyújtotta előnyök az onkológiai betegút minden lépésénél – széles betegkör számára elérhető módon

SOMOGYI Erika, ZSENI Annamária

A betegségek és a gyógyítás komplex bio-, pszichoszociális szemlélete alapján az elmúlt három évtizedben számos vizsgálat kutatta a hipnózis hatékonyságát az onkológiai betegút különböző állomásain. A kutatások eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a hipnózisban zajló pszichés támogatás mérhető és reprodukálható módon járulhat hozzá a distressz, a fájdalom és a kezelések okozta mellékhatások csökkentéséhez, valamint az életminőség javításához különböző onkológiai megbetegedésekben. Ugyanakkor a pszichés, hipnoterápiás támogatás még nem válhatott az onkológiai protokollok, a betegút részévé, minden beteg számára elérhető módon. Ennek hátterében az egyik jelentős tényező a szakképzett humán és financiális erőforrás hiánya. Egy magyar fejlesztés azt a célt tűzte ki, hogy minden beteg számára, könnyen és reprodukálható módon elérhető pszichés támogatást adjon, a hipnoterápia adta szakmai lehetőségek kihasználásával, az onkológiai betegút minden állomásánál. Az eddigi közlemények a hipnózis alkalmazásáról az onkológiai betegellátásban nemcsak pozitív eredményeket hoztak, hanem további kérdéseket is felvetettek. A fejlesztés eredményeképpen létrejött egy mobileszközökre térítésmentesen letölthető applikáció, a Hipnoword, ami a betegtámogatás mellett klinikai kutatásokra alkalmas eszközként is szolgálhat a további vizsgálatokhoz.