Lege Artis Medicinae

Előzetes rendelkezés

KŐMÜVES Sándor

2017. SZEPTEMBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2017;27(08-09)

A tanulmány első lépésben definiálja az előzetes rendelkezés intézményét, elhelyezi azt az előzetes kezeléstervezés kontextusában, ismerteti az előzetes kezeléstervezés előnyeit. Ezt követően bemutatja az előzetes rendelkezés két formáját, ebben a keretrendszerben értelmezi a magyar egészségügyi törvény ide vonatkozó passzusait. Harmadik lépésben meghatározza a döntéshozó képességet, ismerteti annak sztenderdjeit, ismerteti a helyettes döntéshozó szerepét. Negyedik lépésként az élő végrendelettel eddig felgyűlt tapasztalatok bemutatására kerül sor, felvázolva az intézmény jövőjével kapcsolatos két lehetséges alternatívát: az intézmény élő végrendelet részének az egészségügyi ellátásból történő kivezetését, vagy az intézmény további, ám alapos revíziót követő alkalmazását. MÓDSZER - Szisztematikus irodalomkeresést követő elemző ismertetés. EREDMÉNYEK - Az előzetes rendelkezés intézményének bevezetése óta jelentős tapasztalat gyűlt fel az intézmény műkö­déséről. A tapasztalatok fényében az intézmény jövőjével kapcsolatosan két markán­sabb attitűd jelent meg: az egyik az intézmény élő végrendelet részének az ellátásból történő kivezetése, a másik az intézmény javított változatának az alkalmazása mellett foglal állást. KÖVETKEZTETÉS - Az előzetes rendelkezésekkel szerzett eddigi amerikai és hazai tapasztalatok az előzetes rendelkezés intézményének átgondolására késztetnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis szűrés és rizikóstratifikáció

VÉRTES András

A cardiovascularis betegségek változatlanul a vezető halálokok közé tartoznak a fejlődő országokban. A cardiovascularis betegségek hátterében húzódó atherosclerosis már akár gyermekkorban megkezdődhet, és aztán lappangva, tünetmentesen fejlődik ki évek, évtizedek alatt. A cardiovascularis prevenció egy összehangolt tevékenység, amely populációs és/vagy egyéni szinten is folyik. A tradicionális cardiovascularis szűrés az emelkedett koleszterin vagy magas vérnyomás, illetve egyéb kockázati tényezők ko-rai felismerése az egészséges, tünetmentes populációban. A klinikai rizikóbecslés lé-nyege a magas cardiovascularis kockázatú egyének felismerése, akiknél intenzív prevenciós stratégia szükséges. A megfelelő cardiovascularis szűréshez és rizikómeghatározáshoz szükséges, hogy a lakossággal leginkább találkozó háziorvosok és az egészségesnek tartott, aktív dolgozókkal találkozó foglalkozás-egészségügyi orvosok minden orvos-beteg találkozót felhasználva elvégezzék a rizikóstratifikációt. Ehhez az orvosok és nővérek prevenciós szemléletű oktatása lenne szükséges, hi-szen a kiszűrt egyének edukációja is alapvető a cardiovascularis mortalitás csökkentésében.

Lege Artis Medicinae

Romics László-díj - hogy a fiatalok lendületet kapjanak Interjú Karádi István professzorral

KUN J. Viktória

Romics László a magyar orvostudomány egyik meghatározó személyisége, kutató, tudományos és orvosi munkája mellett szellemisége, embersége tette azzá. Fia és testvérei ezt az értéket szerették volna továbbvinni, hogy a fiatalok, a jelen és jövő orvosai-kutatói érezzék most is a professzor, tanár úr támogatását. Mert ő nemcsak a szakmai tudását, orvosi hitvallását adta át, de minden eszközével segítette, támogatta tanítványait, kollégáit, tanította a klinikum és a kutatás összekapcsolását. Tanítványa, dr. Karádi István professzor, a Romics Alapítvány kuratóriumi elnöke mesélt a díjról és emlékezett szeretett tanárára.

Lege Artis Medicinae

Dementia és pseudodementia. A depresszió mint a dementia rizikófaktora

NÉMETH Attila

A neurológiai és pszichiátriai betegségek közül - egészséggazdasági szempontból - a dementia és a depresszió jelenti a legnagyobb terhet az európai országokban. Időskorban mindkét kórkép gyakran fordul elő. A tüneti átfedés és a gyakori komorbiditás miatt néha nehéz elkülöníteni a két kórképet egymástól, pedig ez terápiás szempontból nagyon fontos lenne, mivel a depresszióban észlelhető pseudodementia antidepresszív kezeléssel jelentősen javítható. A szerző áttekinti a két betegség kapcsolatát tüneti és differenciáldiagnosztikai szempontból, érintve a közös neurobiológiai pontokat is.

Lege Artis Medicinae

A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése

KÉKES Ede, SZEGEDI János, KISS István

Az egész világra kiterjedő felmérések szerint a cardiovascularis (CV) mortalitás az összhalálozás döntő eleme. 1990-2013 között a CV halálozás abszolút lélekszám alapján 40,8%-kal növekedett. Ezen belül az ischaemiás szívbetegség (IHD) és a stroke, mint a halálozás két fő eleme, hasonló mértékben nőtt. Az abszolút halálozási szám növekedésével szemben a 100 000 lakosra vetített, korral standardizált halálozási arány 21,9%-kal csökkent. A paradoxon oka a terápia fejlettsége mellett az életkor kitolódása. Ami döntő, hogy az elvesztett életévek (YLL) terén a cardiovascularis halálokoknál az IHD a negyedik helyről az első helyre került, a stroke az ötödik helyről a harmadikra. Ez a változás a világ legtöbb régiójára jellemző, így Közép-Euró­pára, illetve ezen belül hazánkra is. Az IHD és stroke mortalitásának nö­vekedésében a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás, a fizikai inaktivitás és a diabetes mellitus játszik szerepet. 2011-ben az ENSZ nem fertőző betegségekről szóló értekezletén egyöntetű állásfoglalás született, amely szerint az összes nemzet számára kulcsfontosságú célkitűzés, hogy ezen betegségekben a korai halálozást 25%-kal csökkentsék 2025-re. Külön programban emelték ki a CV betegségeket, és ennek a „Heart of 25 by 25” elnevezést adták. A fő célkitűzés a korai CV halálozás kockázatának (az elhalálozás valószínűsé­ge 30-70 év között) csökkentése. A cél­kitűzés négy fő pontból áll: a dohányzás 30%-os csökkentése, a magas vérnyomás prevalenciájának 25%-os csökkentése, az elhízás és a 2-es típusú diabetes növekedé­sének megállítása. Világméretű becsléseket vé-geztek abban a vonatkozásban, hogy mi várható 2025-ben a terv sikere vagy sikertelensége esetén. Ha a jelenlegi trend folytatódna, az egész világon a nőknél 30%-kal, férfiaknál 34%-kal növekedne a korai CV mortalitás. Ha minden tényező befolyásolása sikerül, akkor nőknél a növekedés csak 1%-os lesz, a férfiaknál 6%-os csökkenés lenne. A fejlett országok tekintetében a csökkenés mindkét nemben meghaladná a 20%-ot.

Lege Artis Medicinae

Szerelem, vagy bosszúvágy, vagy megbocsátás - áradó dallamok, virtuóz megszólaltatás Bellini utolsó operájának koncertszerű előadása Budapesten és Pécsett

WINKLER Gábor

Vannak színpadi művek, amelyek hosszabb-rövidebb időre eltűnnek az idő süllyesztőjében. Vagy azért, mert témájuk aktualitását veszti, netán a szerző, vagy a középpontba állított esemény válik ilyen-olyan okból nemkívánatossá, esetleg a cselekmény újabb feldolgozásának sikere ítéli feledésre a korábbi próbálkozásokat. Operák esetében további nyomós okként szolgálhat, ha az énekszólamok megszólaltatása okoz különös nehézségeket. Ez utóbbiak sorába tartozik az olasz bel canto operairodalom fájdalmasan rövid életű szerzője, Vincenzo Bellini (1801-1835) utolsó operája, A puritánok is.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Agyi képalkotás mint vizuális alapú kognitív modell

SZŐKE Henrik, HEGYI Gabriella, CSÁSZÁR Noémi, VAS József Pál, KAPÓCS Gábor, BÓKKON István

Háttér és célkitûzés – Magyar nyelven először mutatjuk be a képi reprezentációs modellről folytatott sokéves kutatási sorozatunk eredményeit, egyszerûsített formában és több új gondolattal. Célunk, hogy minél szélesebb tudományos kör számára elérhetővé tegyük ezt az új modellt, és ennek vélhető jövőbeli fontosságát. Módszer – Saját tudományos publikációk, szelektív irodalomelemzés és előzetes kísérletek. Eredmények – Számos jelentős tudományos publikációnkat és előzetes kísérleteket ismertetve mutattuk be az új molekuláris képi reprezentációs modellünket arról, hogy a látás és a vizuális képzelet során az agyunk képes lehet úgynevezett belső képeket létrehozni a korai V1 retinotopikus vizuális idegsejtekben keletkező szabályozott biofotonokkal. Az autizmus és a savantizmus kapcsán ismertetett kutatások is támogatják azt az elképzelést, hogy a vizuális gondolkozás egészséges emberek esetén is egy lehetséges kognitív modell. Az új képi modell számos látással kapcsolatos jelenséget képes egységes molekuláris alapon modellezni. Következtetések – Lehetséges, hogy az evolúció során kialakult egy úgynevezett vizuális proto-tudat, amely közvetlen kapcsolatban van a retinotopikus vizuális területekkel, és ami egy, a verbálistól eltérő kognitív képességgel rendelkezik. Ha beigazolódik az új modell, akkor számos látással kapcsolatos jelenséget lehet egységes molekuláris alapon modellezni, mint például a vizuális észlelés és képzelet, foszfének, és ez új utakat nyithat meg a tudomány több területén, mint például a vakok részére fejlesztett vizuális protézis, mesterséges intelligencia, agykutatás, kognitív kutatás, autizmuskutatás.

Ideggyógyászati Szemle

[A tau fehérje meghatározás kiegészítő szerepe a Creutzfeldt-Jakob-betegség diagnosztikájában]

CSEH Katalin Edina, VERES Gábor, DANICS Krisztina, SZALÁRDY Levente, NÁNÁSI Nikolett, KLIVÉNYI Péter, VÉCSEI László, ZÁDORI Dénes

[Mivel jelenleg csak a patológiai vizsgálat nyújt biztos diagnózist a Creutzfeldt-Jakob-betegség (CJB) vonatkozásában, különösen nagy szükség van olyan tesztekre, melyek még élő állapotban megfelelő diagnózist szolgáltatnak, lehetőleg a betegség kezdeti stádiumában. A jelen tanulmány célja egy előzetes retrospektív analízis végzése volt a gyorsan progrediáló dementiával diagnosztizált betegek liquor totál τ (tTau) és néhány egyéb biomarkerszintjének a CJB diagnosztikájában való használhatóságáról. A releváns klinikai adatok, valamint az elektroencefalográfiás és agyi mágneses magrezonanciás vizsgálati eredmények feldolgozása mellett a 14-3-3 fehérje kimutatása, továbbá a tTau-szint meghatározása Western blot, illetve enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálatokkal történt n = 19, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikáján 2004-2017 között gyorsan progrediáló dementiával diagnosztizált beteg liquorából. A jelen előzetes tanulmány a CJB klinikai diagnózisának megerősítése vonatkozásában 100%-os szenzitivitást, ugyanakkor meglepő módon, csak 40%-os specificitást mutatott a 14-3-3 fehérjére. A tTau esetén a szenzitivitás 100%-nak, illetve 83%-nak, míg a specificitás 71%-nak, illetve 86%-nak adódott a használt referenciaértéktől függően. A 14-3-3 fehérje jelen tanulmányban kapott alacsony specificitása nem reprezentálja a szakirodalomban közölt adatokat, aminek hátterében a nem prion betegségek között a jelentős szövetkárosodással társuló kórképek nagy­arányú előfordulása állhat, míg a tTau egyaránt jó szenzitivitást és specificitást mutatott. Valószínűleg a fenti anyagok és néhány új kémiai biomarker együttes alkal­mazása a megfelelő szintre emelheti mind a szenzitivitást, mind a specificitást a CJB diagnosztikájában.]

Hypertonia és Nephrologia

A jelenlegi ajánlások szerinti antihipertenzív terápia hatása a depresszióra és egyéb pszichometriai paraméterekre: előzetes eredmények

KŐRÖSI Beáta, LÁSZLÓ Andrea, BATTA Dóra, LÉNÁRT Lilla, FEKETE Andrea, EÖRSI Dániel, CSEPREKÁL Orsolya, TISLÉR András, NEMCSIK-BENCZE Zsófia, GONDA Xénia, RIHMER Zoltán, NEMCSIK János

Célkitűzés: Az antihipertenzív gyógyszerek pszichológiai hatásával kapcsolatban rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak. Vizsgálatunk célja a korszerű antihipertenzív kezelés pszichometriai paraméterekre és a szérum brainderived neurotrophic factor (BDNF) szintre kifejtett hatásának vizsgálata volt. Módszerek: Gyógyszeres kezelésben nem részesülő hypertoniás betegekben (HT, n = 31) a gyógyszeres kezelés előtt, majd azt követően három hónappal, valamint egészséges kontrollokban (CONT, n = 22) egyszeri alkalommal vizsgáltunk pszichometriai, hemodinamikai, artériás érfalmerevségi és vérvételi paramétereket. Az alanyok az alábbi pszichometriai teszteket töltötték ki: Beck-féle depresszió-kérdőív (BDI), Hamilton-szorongásskála (HAM-A), SCL-90-R kérdőív (SCL-90), Affektív temperamentum kérdőív (TEMPS-A), Big 5 kérdőív, Fájdalom-vigilancia és tudatosság kérdőív, Berkeley-kifejezőkészség-kérdőív. Amlodipin- és/vagy perindopril alapú volt az antihipertenzív kezelés. A szérum-BDNF-szint mérése ELISA-val történt. Eredmények: Három hónapos antihipertenzív kezelés hatására a brachialis szisztolés vérnyomás (153,3 ± 15,9 Hgmm versus 129,5 ± 10,0 Hgmm) és a pulzushullám- terjedési sebesség (8,2 ± 1,4 m/s versus 7,5 ± 1,6 m/s) is csökkent (p < 0,05). Ezzel párhuzamosan szignifikáns javulást találtunk a BDI-pontszámban (0,73 pont csökkenés) és számos SCL-90-alskálában. A szérum-BDNF-szint nem különbözött a CONT- és a HT-csoportok között, és nem változott a gyógyszeres kezelés hatására sem. Következtetések: Eredményeink arra utalnak, hogy gyógyszeres kezelésben még nem részesülő hypertoniás betegekben a jelenleg javasolt antihipertenzív hatóanyagok bevezetése egyaránt jótékony hatással lehet a pszichés státuszra és az életminőségre.

Klinikai Onkológia

Az előrehaladott gastrooesophagealis adenocarcinoma szisztémás kezelése

PFEIFFER Per, MOEHLER H. Markus

Csekély azoknak a kemoterápiás gyógyszereknek a száma, amelyek az előrehaladott gastrooesophagealis adenocarcinomában (GEA) hatékonyak, és amelyeket alkalmaznak. A palliatív kemoterápia meghosszabbítja a teljes túlélést, és javítja az életminőséget. A nagyméretű randomizált vizsgálatokban a medián teljes túlélés megközelíti a 12 hónapot, de a nem válogatott populációkban a medián teljes túlélés körülbelül 6 hónap. A metasztatizáló GEA-ban a medián életkor megközelítőleg 70 év, de a legtöbb randomizált vizsgálatban csak körülbelül 60 év vagy még kevesebb, ezért a vizsgálatokban részt vevő betegek erősen szelektáltak. Számos első vonalbeli protokollt validáltak, de jelenleg még nincs konszenzus, melynek alapján egy világszerte alkalmazható kombináció lenne ajánlható. A platinaalapú (cisplatin vagy oxaliplatin) és egy fluoropirimidin (5-FU, capecitabin vagy S-1) kombináció képviseli az első vonalbeli kezelés pillérét. Az ilyen kettős kezelés docetaxellel történő kiegészítése tovább javítja a teljes túlélést, jóllehet, a megnövekedett toxicitás árán, de az arra alkalmas, fiatalabb betegeknél a docetaxel-tartalmú hármas terápiás protokoll alkalmazását kell mérlegelni. A trastuzumab volt az első célzott terápia, amit előrehaladott GEA-ban engedélyeztek. A kettős kemoterápia trastuzumabbal történő kiegészítése igen jól tolerálható, és növeli a hatásosságot. A második vonalbeli kezelés standard, és nemrégiben kimutatták, hogy a ramucirumab klinikailag jelentős előnnyel jár, akár monoterápiában, akár paclitaxellel kombinációban alkalmazzák. Az előzetes ismertetések szerint az immunterápia hatásossága ígéretes, és randomizált vizsgálatokba előrehaladott GEA-ban szenvedő betegeket toboroznak.

Ideggyógyászati Szemle

Van-e a nyomasztó álmoknak indikátorszerepük a gyászban?

PUREBL György, PILLING János, KONKOLY THEGE Barna, BÓDIZS Róbert, KOPP Mária

Háttér, célok - Széles körben elterjedt az a vélemény, hogy a gyászolók körében gyakoribbak a nyomasztó álmok, a rémálmok, mindeddig azonban nem készültek tudományos vizsgálatok ebben a témakörben. Tanulmányunk célja részben a gyászolók álomminőségének, részben a negatív álomtartalmak mediáló tényezőinek a vizsgálata. Módszer - A Hungarostudy Egészség Panel (HEP) 2006 országos reprezentatív felmérés (n=4329) adatbázisából a nem gyászolók adatait 473 gyászoló adataival hasonlítottuk össze. Az álombeli érzelmeket az Álomminőség Kérdőívvel (DQQ), a depressziós tüneteket a rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel (BDI-S), a szorongást pedig célzott kérdéssel vizsgáltuk. Eredmények - Az egy éve gyászolók között a negatív érzelmi töltetű álmok szignifikánsan gyakoribbak voltak (férfiak: F=17,525, p<0,001; nők: F=8,291, p=0,004), valamint szignifikáns összefüggésben álltak a szorongással (F=37,089, p<0,001) és a depresszióval (F=50,562, p<,001). Megbeszélés - A negatív álomérzelmek szignifikánsan gyakoribbak a gyász első évében, és indikátorszerepet tölthetnek be a gyász olyan, klinikai figyelmet igénylő, a gyász tünetei által elfedett szövődményei esetén, mint a szorongás és a depresszió. Előzetes eredményeink kiindulópontot jelenthetnek a negatív álomtartalmak, a szorongás és a depreszszió gyászban megfigyelhető kapcsolatának pontos tisztázását célzó későbbi vizsgálatainkhoz.