Lege Artis Medicinae

Chondrosarcoma okozta mellkasfali defektus sikeres pótlása izomlebennyel és politetrafluoretilén hálóval

AGÓCS László, KOCSIS Ákos, TAMÁS Róbert, LÉVAY Bernadett, CSEKEŐ Attila

2010. MÁJUS 20.

Lege Artis Medicinae - 2010;20(05)

BEVEZETÉS - A chondrosarcoma a malignus primer csontdaganatoknak mintegy 30%-át teszi ki. Leggyakrabban az elülső mellkasfalon fordul elő. A sebészileg megfelelően kezelt esetek gyógyulnak, tízéves túlélésük 97%. A rekonstrukció alkalmával a légzési funkciók megőrzése fontos az esztétikai eredmény mellett. ESETISMERTETÉS - A 36 éves beteg a bal mellkasfalat (a negyedi-hatodik bordát, a parietalis pleurát és az izmokat) infiltráló, emberfejnyi chondrosarcoma miatt került műtétre. Az elváltozás reszekcióját a bal mellüreg megnyitásával, a bőr és a subcutan réteg megkímélésével végeztük. A mellkasfal stabilitását 20×25 cm-es politetrafluoretilén hálóval, valamint egy blokkban átforgatott, musculus latissimus dorsit és musculus serratus anteriort magában foglaló izomlebennyel állítottuk helyre. A beteg eseménytelen posztoperatív szak után, kellően expandált tüdővel távozott. A féléves kontroll-CTvizsgálaton nem észleltünk recidívát. KÖVETKEZTETÉS - Esetünk rávilágít arra, hogy a mellkasfali tumorok radikális kiirtása, valamint a leírt módon történő rekonstrukció lehetőséget ad a paradox légzőmozgás kiküszöböléséhez, egyúttal kiváló funkcionális és esztétikai eredményt biztosít.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

A gyermekkór etiológiája és kezelése

SMOLLER W. Jordan

A szerző korunk tudományos/kodó gondolkodása és terminológiája elé tart tükröt, hogy bemutassa annak torzulásait, jellemzőit.

Lege Artis Medicinae

A krónikus stressz és a depresszió, az evészavarok pszichoendokrin vonatkozásai

MOLNÁR Ildikó, MOLNÁR Gábor

Az agy nemcsak központi szerve, hanem célszerve is a stresszfolyamatoknak. Krónikus stresszben a meggyengülő allostasis, vagyis az egyén adaptációs képessége számos szomatikus és pszichés betegség elindítója lehet. Az agy hormonok, neuropeptidek, monoaminok és citokinek hatásain keresztül vesz részt a stresszfolyamatok szabályozásában. Számos endokrin betegségben vagy hormonális változásokban kimutathatók a viselkedési, vegetatív és emocionális zavarok, ami bizonyos esetekben pszichés zavarokhoz, például depresszióhoz vezethet. A pszichiátriai betegek gyógyszeres kezelésében is megmutatkozik az endokrin háttér szerepe, gondoljunk például a szelektív szerotoninreuptakegátlókra, az ösztrogén- vagy levotiroxinszubsztitúcióra. A bemutatott pszichoendokrin kórképeket, az eltérő depresszióformákat és az evészavarokat (anorexia és bulimia nervosa) gyakoriságuk és az életet veszélyeztető tulajdonságuk miatt emeltük ki. Ismertetésük e betegségek korai felismerését és kezelését kívánja segíteni, ezáltal elősegítve, hogy részét képezzék a mindennapi orvosi gyakorlatnak.

Lege Artis Medicinae

A ciclesonid és a fluticason proprionat kis légúti funkcióra kifejtett hatásának összehasonlítása enyhe asthmában

BÖSZÖRMÉNYI NAGY György

Asthma bronchialéban a légúti gyulladás, a következményes hörgőszűkület (obstrukció) és szerkezeti átépülés (remodelling) az egész hörgőrendszert érinti a betegség összes súlyossági fokozatában.

Lege Artis Medicinae

Az anyagcsere-semleges hatású antihipertenzív kezelés jelentősége a mindennapi orvosi gyakorlatban

FI Zsolt, DÉZSI Csaba András

Közismert, hogy a magasvérnyomás-betegség a cardiovascularis betegségek egyik legfontosabb kockázati tényezője.

Lege Artis Medicinae

A lapatinib+capecitabin kombináció nyílt, kiterjesztett hozzáférési vizsgálata lokálisan előrehaladott vagy áttétes HER2-pozitív emlődaganatban szenvedő betegek körében

KOCSIS Judit

Nők körében az emlőrák világszerte a leggyakoribb daganat. A korai diagnózis és kezelés terén elért jelentős fejlődés ellenére a betegek egy részében a daganat kiújul és az áttétes betegség halálhoz vezet.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-kardiológiáról – 2020 tavaszán

VÁLYI Péter

A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Se­vere Acute Respiratory Syndrome Co­ro­navirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. áp­rilis 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Ma­gyar­or­szágon az igazoltan új koronavírussal fertőzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Co­ronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Pél­dául a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzőtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzőtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekről nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).

Ideggyógyászati Szemle

[A transforaminalis epiduralis szteroidbefecskendezés hatékonyságának értékelése távoli lateralis ágyéki sérv esetén]

EVRAN Sevket, KATAR Salim

[Az összes ágyéksérv körülbelül 0,7–12%-a távoli lateralis ágyéksérv (FLDH). Az FLDH a gyakoribb centrális és paramedialis ágyéksérvekhez képest súlyosabb és tartósabb radicularis fájdalmat okoz az ideggyök és a dorsalis gyöki ganglion közvetlen összenyomódása miatt. Azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak a konzervatív kezelésre, így például a gyógyszeres kezelésre vagy a fizikoterápiára, és akiknél még nem alakultak ki neurológiai hiánytünetek, az ideggyök sérülése és a synovialis ízületek károsodása miatti gerincinstabilitás kockázata miatt nehéz dönteni a műtét szükségességéről. Vizsgálatunkban a transforaminalis epiduralis szteroidinjekció (TFESI) hatását kívántuk értékelni mind a fájdalomkontroll, mind a funkcionális kapacitás javulására FLDH-ban szenvedő betegeknél. Összesen 37 olyan, konzervatív kezelésre nem reagáló, neurológiai hiánytünetmentes beteget vontunk be a vizsgálatba, akinek radicularis fájdalmát az ágyéki MR-felvételen látható távoli lateralis ágyéksérv okozta. A betegeknél praeganglionos irányból TFESI alkal­mazására került sor. A betegek kezelés előtt felvett vizuális analóg skála (VAS) és Oswestry Disability Index (ODI) pontszámait a beavatkozás utáni 3. hét, továbbá 3. és 6. hónap VAS- és ODI-pontszámaival hasonlítottuk össze. Az átlagos kezdeti VAS-pontszám 8,63 ± 0,55 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap VAS-pontszámainak átlagos értéke 3,84 ± 1,66; 5,09 ± 0,85; 4,56 ± 1,66 volt. A VAS-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Az átlagos kezdeti ODI-pontszám 52,38 ± 6,84 volt, míg a 3. hét és a 3., 6. hónap ODI-pontszámainak átlagos értéke 18,56 ± 4,95; 37,41 ± 14,1; 34,88 ± 14,33 volt. Az ODI-pontszám csökkenése statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,001). Ez a tanulmány kimutatta, hogy a TFESI hatékonyan javítja a funkcionális kapacitást és a fájdalom­kontrollt olyan betegek esetén, akik távoli lateralis ágyéksérv miatti radicularis tüneteit nem lehet műtéti úton ke­zelni. ]

Hypertonia és Nephrologia

Táplálkozási javaslatok Covid-19-járvány idején

VÁLYI Péter

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta, 2019 késő őszén Kínában kirobbant, 2020. márciusban már világjárványnyá vált betegség (Coronavirus disease 2019 – Covid-19) alapvetően megváltoztatta az emberek életét.

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei

SZÔTS Mónika, PÉTERFI Anna, GERÖLY Júlia, NAGY Ferenc

A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészség­ügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19-asszociált Guillain–Barré-szindróma első hazai esete

AL-MUHANNA Nadim, BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna, JARECSNY Tamás, FOLYOVICH András

A Guillain–Barré-szindróma (GBS) sporadikus, viszonylag ritka betegség. Legsúlyosabb formájában légzési elégtelenséghez és halálhoz vezethet. Jelenleg még nem ismert a Covid-19-betegek GBS-megbetegedési kockázata, pedig a SARS-CoV-2-fertőzés elhúzódó pulmonalis károsító hatása a GBS okozta potenciális légzészavarhoz társulva nagy gyakorlati jelentőséggel bírhat. Az irodalom nem egységes a tekintetben, hogy a GBS a SARS-CoV-2 vírus direkt vagy indirekt következménye-e. A szerzők betegük kórtörténetét ismertetik, akit hazánk első Covid-19- fertőzésen átesett GBS-betegének tartanak. Az irodalomban közölt esetekhez hasonlóan az időbeli egybeesés miatt itt feltételezhető a Covid-fertőzés trigger szerepe. Eddig egyetlen betegben sem sikerült PCR-vizsgálattal liquorból kimutatni a SARS-CoV-2 vírust, így ebben a betegben sem.