NAGY Zsuzsa
2009. NOVEMBER 20.
Lege Artis Medicinae - 2009;19(11)
Szellem és kultúra
Kis túlzással azt lehet mondani, hogy azt a néhány képet, amelyet szerte a világon korra és nemre való tekintet nélkül mindenki ismer, az itáliai reneszánsz mesterei alkották.
Lege Artis Medicinae
Az úgynevezett szenvedélybetegségek egyszerre betegítik meg az emberi testet, lelket, szellemet és kapcsolatrendszert. Az a kérdés, hogy mit tekintünk betegségnek, történelmileg változik.
Lege Artis Medicinae
Az elmúlt két évtized alatt Magyarországon is kialakultak a felépülő szenvedélybetegek önsegítő közösségei. E közösségekben dolgozó segítők szerepe hasonlatos a bábáéhoz abban a folyamatban, amelynek során valaki mintegy felébred az álomvilágból, amit a kényszeres szerhasználat jelent.
Lege Artis Medicinae
Az elmúlt évtizedekben a diabetes mellitus micro- és macrovascularis szövődményeinek megelőzése állt a betegség kezelésének célpontjában. Az idei év nagy vihart kavart publikációi alapján azonban fel kell hívnunk a figyelmet a cukorbetegség, különböző kezelési formái, valamint a daganatok összefüggéseire. A sokszor ellentmondásos humán eredményeket elemezve, megfelelő prospektív vizsgálatok hiányában, a biztonságos kezelési mód kiválasztásakor a preklinikai eredményeket is figyelembe kell vennünk.
Lege Artis Medicinae
A statinok gyógyszercsoportjának alkalmazása az atherosclerosis primer és szekunder prevenciójában kiemelkedő jelentőségű. A statinok cardiovascularis kockázatot csökkentő hatása elsősorban a szérumkoleszterin-szint csökkentésével függ össze. Az elmúlt években ismertté vált tudományos eredmények felvetik a statinok koleszterinszint- csökkentő hatásától elkülöníthető előnyös hatásainak a jelentőségét. Ezeket nevezzük pleiotrop hatásoknak. Az összefoglaló közlemény a pleiotrop hatások jelenleg aktuális szemléletét kíséreli meg bemutatni.
Lege Artis Medicinae
Az alkoholizmus az egyik „adekvát” reakció egy olyan világállapotra, amelyből éppen az az értelem hiányzik, amelyet korábban a vallásos világkép állított elő és szolgált. „Találd meg életed értelmét, láss értelmet a világban, szeresd embertársaidat és ebből következően tenmagadat!” Ez lenne a recept, amely gyógyít.
Lege Artis Medicinae
Közel harminc évvel ezelőtt történt, hogy egykori kollégám, Zentai Loránd, a Szépművészeti Múzeum Grafikai osztályának munkatársa feltette nekem a kérdést: Volna kedved időnként írni egy-egy cikket a nemrégiben alapított Lege Artis Medicinae című orvostudományi lap képzőművészeti rovatába? Én szívesen tettem eleget a felkérésnek. Akkor persze még nem is sejtettem, hogy nem csupán alkalmi kalandozásokról lesz majd szó, hanem egy több évtizedes, s lényegében mind a mai napig tartó folyamatos szakmai kapcsolatról, némi túlzással tehát akár azt is mondhatnám, hogy életem és szakmai pályafutásom ettől kezdve szinte elválaszthatatlanul összefonódott a LAM-mal.
Lege Artis Medicinae
A hazai sajtóban a közelmúlt egyik kulturális szenzációjának számított az a hír, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeumnak (állami támogatás révén) a londoni Christie’s egyik árverésén sikerült megszereznie a híres 17. századi flamand portréfestő, Anthonis van Dyck (1599-1641) elbűvölő női portréját.
Lege Artis Medicinae
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Dankó Réka művészeti menedzser és kurátor szervezésében szimpatikus kezdeményezéssel adott teret egy kortárs képzőművészeti kiállításnak 2017 őszén: Szabó Beáta festőnő művei voltak megtekinthetőek szeptember 7. és 28. között. De hogyan kerültek egy orvostörténeti múzeumba? Úgy, hogy kizárólag belső szerveket ábrázolnak, éppúgy, mint a múzeumban látható preparátumok és anatómiai ábrák. Éppúgy - de mégsem úgy.
Lege Artis Medicinae
Az első ismert európai szakácskönyvet egy bizonyos Marcus Gavius Apicius írta latin nyelven, De re coquinaria (A konyhaművészet- ről) címmel, valószínűleg az 1. században. Fenn - maradt - immár magyarul is olvasható - változata azonban sokkal későbbi, a 4-5. századból származhat.
Lege Artis Medicinae
„Ahhoz, hogy az ember valami egész újat meglásson, egész másképp kell gondolkodni. És ha az ember másképp gondolkodik, azt mondják, hogy bolond.” Szent-Györgyi Albert gondolatával fogadja a látogatót az „Alkotó elmék, gyógyító orvosok. Innovatív medicina” című kiállítás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Dr. Szabó Katalin főmuzeológussal, a kiállítás kurátorával beszélgettünk innovációról és a magyar orvostörténet nagy felfedezéseiről.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás