Lege Artis Medicinae

Az idiopathiás pulmonaris fibrosis (IPF) korszerű diagnosztikája. 2. rész

HORVÁTH Ildikó, KERPEL-FRONIUS Anna, HARKÓ Tünde

2018. AUGUSZTUS 30.

Lege Artis Medicinae - 2018;28(06-07)

Az idiopathiás pulmonalis fibrosis isme­retlen eredetű progresszív, fibrotizáló interstitialis tüdőbetegség. A súlyos lefolyású megbetegedés prognózisa a tüdőrákéhoz hasonló, a betegek ötéves túlélése 20% körüli. A betegség általában idősebbekben fordul elő és az elmúlt évtizedekben emelkedő a prevalenciája. Alattomos kezdetű, a tüdő kötőszövetének nagymértékű átalakulása után válik csak a beteg panaszossá. A panaszok általában a száraz kínzó köhögés vagy a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Fizikális vizsgálaton „tépőzárszerű” légzési hang, spirometriában restriktív légzésfunkciós mutatók, csökkent diffúziós kapacitás jellemző. Mellkasi röntgenképen az úgynevezett fibroticus rajzolat kelthet gyanút. A diagnózis felállításához a mellkas nagy felbontású komputertomográfiás (HRCT) vizsgálata szükséges és a fibrosisra vezető külső hatások (gyógyszerek, vegyszerek), illetve szisztémás megbetegedések kizárása. A képalkotón látott jellegzetes, úgynevezett szokványos interstitialis pneumonia mintázat és ismeretlen eredet esetén a diagnózis patológiai vizsgálat nélkül is felállítható. Ha így nem elégséges és egybehangzó a rendelkezésre álló információ, akkor szövettani mintából történő vizsgálatra van szükség. A diagnózis felállítására, megerősítésére országszerte létrejöttek a multidiszciplináris teamek, amelyekben klinikus-radiológus-patológus részvételével történik a diagnózis felállítása, megerősítése és a javaslattétel a terápiás kezelésre. A betegség célzott antifibroticus gyógyszeres kezelése centrumokban hozzáférhető, amelyek az ország bármely részéből fogadnak beteget. További kutatások szükségesek ennek a súlyos betegségnek a korai diagnosztizálására és hatékonyabb kezelésére.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Depresszió, szorongás és öngyilkos magatartás. Felismerés és ellátás

RIHMER Zoltán, BLAZSEK Péter, HARGITTAY Csenge, KALABAY László, TORZSA Péter

A depressziós és szorongásos betegségek gyakoriságuk és visszatérő jellegük miatt komoly problémát jelentenek mind a pszichiátriai, mind a háziorvosi praxisban. Gyakori komplikációikkal együtt (öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet, másodlagos alkoholizmus/drogbetegség, fokozott car-diovascularis és cerebrovascularis morbiditás és mortalitás, munkahely elvesztése, szociális izoláció stb.) jelentős egyéni, családi és össztársadalmi terhet jelentenek. Közle­ményünkben áttekintjük a depressziós és szorongásos betegségekben esetlegesen észlelhető, klinikailag feltárható ön-gyilkossági rizikó- és protektív faktorokat, valamint a suicidalis betegek felismerésének és ellátásának főbb szempontjait. A rendelkezésre álló gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiák segítségével a depressziós és szorongásos betegségek döntő többsége sikeresen kezelhető és a velük kapcsolatos öngyilkos magatartás az esetek döntő többségében megelőzhető. Ebben - és elsősorban az öngyilkossági rizikó felismerésében - a pszichiátereken kívül jelentős szerep jut a háziorvosoknak is.

Lege Artis Medicinae

Egészség-gazdaságtan Magyarországon: nagy potenciál, kihagyott lehetőség?

NÉMETH Bertalan

Az egészség-gazdaságtan és társterülete, az egészségpolitika legfőbb célja a szűkös erőforrások minél hatékonyabb elosztása az egészségügyben, több szempont együttes figyelembevétele mellett.

Lege Artis Medicinae

Táplálkozás csecsemő- és kisgyermekkorban. II. rész Szoptatás, hozzátáplálás és elválaszt(ód)ás az Egészséges Utódokért projekt nagymintás kutatásában

NÉMETH Tünde, VÁRADY Erzsébet, DANIS Ildikó, SCHEURING Noémi, SZABÓ László

BEVEZETÉS - A hozzátáplálás átmeneti időszak a kizárólagos szoptatás és a családi ételek fogyasztása között, miközben a szoptatás folytatódik. A hozzátáplálást ak­kor kell elkezdeni, amikor az anyatej ön­magában már nem fedezi a csecsemő tápanyag-szükségletét, ideálisan hat hónapos kor körül. RÉSZTVEVŐK ÉS MÓDSZEREK - Az Egész­séges Utódokért Projekt keretében 0-3 éves korú gyermekek szüleitől (n=1133) kapott önkitöltő kérdőíven elemeztük a hozzátáplálással és elválasztással/elválasztódással kapcsolatos kérdéseket. EREDMÉNYEK - A hozzátáplálás a mintában 5,5±1,8 hónapos korban kezdődött el. A betöltött 4 hónapnál fiatalabb csecsemők 6%-ánál, a 4-6 hónapos csecsemők csaknem kétharmadánál kezdték meg a hozzátáplálást. A 7-12 hónaposok 32%-a még szopott. Ez az arány 12-24 hónapos korban 24%, 25-36 hónapos korban 5,5% volt. A szoptatottak átlagosan napi 6,7±1,6 alkalommal, a szoptatott és már hozzátáplált gyerekek átlagosan napi 5,6±1,5 alkalommal ettek. A teljes elválaszt(ód)ás után a gyerekek 4,9±0,9 alkalommal étkeztek naponta. A válaszoló anyák 60,4%-a igény szerint, 39,6%-a pedig napirend szerint táplálta gyermekét. Az anyák 16%-a jelezte, hogy gyermeküknek táplálási nehézségei vannak. KÖVETKEZTETÉSEK - Kívánatos lenne csecsemőtáplálási adatszolgáltatásunkat kibővíteni a hozzátáplálásra vonatkozó mutatókkal, mint a hozzátáplálás bevezetésének ideje, a táplálás napi gyakorisága, az étel állaga, kalóriatartalma, biztonságos elkészítése. A válaszkész táplálás a válaszkész szülői magatartás része, a szülőt erről fel kell világosítani és támogatni kell. Szorgal­mazni kell a szoptatás folytatását a hozzátáplálás bevezetése után, legalább egyéves korig, és mindaddig, amíg az anya és a csecsemő folytatni kívánja.

Lege Artis Medicinae

Mobbing és bullying az orvosok között - Amikor a kollégából ellenség lesz

KAPOCSI Erzsébet

A munkahelyi zaklatás, a mobbing, bullying, pszichoterror az utóbbi két-három évtizedben a társadalomtudományok kiemelt kutatási területe lett. A mobbing több, mint egyszerű konfliktus két személy kö­zött; komplex probléma, amelyet különféle egyéni és szervezeti kontextusokban lehet és kell szemlélni. A széles körű elméleti és empirikus kutatások ellenére egységes definíciója máig nincs, jellemző, hogy szociális manifesztációin keresztül írják le. Az interperszonális konstellációk különbözősége ellenére a mobbing kiváltó faktorai, szakaszai és szereplői hasonló mintázatot mutatnak. Egységes a szakirodalom a kö­vetkezmények leírásában és értékelésében is: a munkahelyi zaklatás jelentős egészségromboló tényező, súlyos pszichoszomatikus és pszichés következményekkel jár mind az érintettek, mind a munkahelyi kollektíva számára: romló teljesítmény, erodálódó munkahelyi morál, munkával való elé­gedetlenség. Mindezen tényezők összeadódva pénzösszegben is kifejezhető, ko­moly károkat okoznak. Az egészségügyben különösen magas a mobbing prevalenciája. Az itt tapasztalható hierarchikus szervezeti struktúra, a folyamatos túlzott igénybevétel, a fizikai és érzelmi stressz lehetőséget nyújtanak a mobbing kialakulásához. Az orvoslás tradíciók által közvetített szakmai-társadalmi kultúrája pedig hozzájárul annak elfogadottságához, a probléma elhallgatásához, illetve bagatellizálásához. A pszichoterror jellemzően már az egyetemi képzés során megjelenik a medikusok életében. A hivatásra való felkészítés, a szocializációs fo­lyamat pozitív hatásai nem mindig tudják kellőképpen ellensúlyozni a negatív élményeket. Az orvosok modellszerepe, a kollégákkal és a hallgatókkal szembeni viselkedése lehet protektív tényező, de lehet to­vábbi mobbing-magatartás ösztönzője is. A megelőzés mind szervezeti, mind egyéni szinten nagyon fontos teendő, komplex in­tézkedéseket kíván meg, amelyek eredményessége csak hosszú távon érzékelhető.

Lege Artis Medicinae

Bertolt Brecht és Németh László Galilei-olvasata

KELEMEN Gábor, ERDŐS Márta

Az inkvizíció előtt tanait visszavonó Galilei pere Bertolt Brecht és Németh László írói pályájának legtartósabb és legtöbb töp­ren­gést kiváltó művészi témája volt. Mindhár­man orvostudományi egyetemen indultak. Galilei és Brecht nem szerzett diplomát, Németh orvosi tevékenységét művészi hivatásának rendelte alá. A szerzők vizsgálják Brecht és Németh Galilei-drámájának keletkezéstörténetét, orvosi tanulmányaik és betegségeik esetleges hatását e színművekre, s összehasonlítják a két író mondanivalóját. A műveket értékelő és új­raértékelő műveletek tükrében nyomon követik az írók arra irányuló küzdelmét, hogy továbbfejlesszék belátásaikat. Brecht és Németh drámái, formálódásukkal és ha­tásukkal együtt, támpontokat nyújthatnak a tudományos és művészi igazság történelmileg változó perspektivikusságának megértéséhez.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A tüdőfibrosisok osztályozása Az ismeretlen eredetű interstitialis pneumoniák szövettani besorolásának klinikai értéke

ZSIRAY Miklós

Az American Thoracic Society/European Respiratory Society új besorolásában klinikai, radiológiai és prognosztikai adatokat rendelnek a tüdőbiopsziás leletekhez. A hét alcsoport rövid ismertetése, valamint a differenciáldiagnosztika buktatóinak taglalása után a szerző a kórszövettani lelet klinikai értékét tárgyalja, külön kiemelve, hogy az egyes entitások pontos azonosíthatósága csak sebészi, többnyire videotorakoszkópos mintából lehetséges.

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Hypertonia és Nephrologia

Hyperkalaemia III. rész

DEÁK György, PATÓ Éva, KÉKES Ede

A káliumszint mérése során a helyes vérvételi technika döntő fontosságú a korrekt eredmény érdekében. A kálium dominánsan intracellulárisan helyezkedik el, mechanikai behatások következtében könnyen felszabadul az izmokból, valamint a vér alakos elemeiből. A vérvétel során ennek figyelembevétele fontos, nem megfelelő vérvételi technika esetén a valósnál magasabb, félrevezető eredményt kapunk.

Lege Artis Medicinae

Milyen változásokat hoz a pszichiátriában a BNO-11?

SZEKERES György

Az Egészségügyi Világszervezet 2018. jú­nius 18-án Genfben jelentette be, hogy 10 évi munka után elkészült a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 11. vál­to­za­ta. Kezdettől egyértelmű célkitűzés volt a korábbi változatokhoz képest a felhasználóbarát fejlesztés, és első alkalommal a teljesen elektronikus kivitelezés. A medicina dinamikus fejlődését tükröző formai és tartalmi megújulás keretében a 11. kiadás új fejezeteket is tartalmaz, az immunrendszer betegségei, az alvászavarok, a szexuális egészség és a hagyományos gyógyászat témában. 55 000-re bővült a lehetséges kódok száma, ami 2022. januártól lép életbe a tagországokban. Az addig rendelkezésre álló idő alatt kell a felhasználóknak, orvosoknak, biztosítóknak, egyetemeknek felkészülni alkalmazására. A mentális és viselkedési zavarok kódolása is jelentősen megváltozik. A következőkben az általános rész rövid ismertetése után a pszichiátriát érintő leglényegesebb pontokat tekintjük át.