Lege Artis Medicinae

Az antikoaguláció új korszaka

LOSONCZY Hajna

2010. SZEPTEMBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2010;20(09)

Összefoglaló közlemény

A klinikai gyakorlatba több mint 60 éve kétfajta antikoaguláns került bevezetésre és sikeres felhasználásra: a heparinok és a kumarinok. A véralvadást mindkettő több ponton gátolja, hatásuk nem specifikus. A specifikus trombingátló hirudinszármazékokat, szűk indikációban, később vezették be. Az alvadási faktorok szerkezetének pontos megismerése és az ezen alapuló gyógyszerfejlesztés tette lehetővé a célzott, új antikoagulánsok kifejlesztését. Az ideális antikoagulánsokkal szemben támasztott főbb igények: érje el a kívánt hatásosságot és biztonságosan legyen alkalmazható, legyen kiszámítható a dózishatás viszony, alkalmazása ne igényeljen laboratóriumi ellenőrzést, lehessen szájon át is adagolni, legyen antidotuma, ne legyen gyógyszerés ételinterakció. Az új antikoagulánsok közül a következők kerülnek bemutatásra: a véralvadás megindulásának (iniciáció) gátlására a szövetifaktor- inaktiválók; a koaguláció propagációjának gátlására aktivált protein C; az aktivált FX gátlására szolgáló indirekt, antitrombint igénylő pentaszacharid, idrabiotaparinux és ultra kis molekulatömegű heparinok; a direkt, antitrombint nem igénylő, újonnan kifejlesztett molekulák közül a rivaroxaban és az apixaban; a fibrinképződés gátlására a direkt orális trombininhibitorok, közülük a dabigatran-etexilát.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Inkretinalapú kezelések a klinikus szemszögéből

KIS János Tibor

Az inkretin hatásmechanizmusú készítmények a 2-es típusú diabeteses betegek ellátásának új és sokat ígérő lehetőségét adják. Hazánkban jelenleg két inkretinmimetikum és három inkretin hatásfokozó hatóanyag van forgalomban, a vegyületek és gyári kiszerelések száma is egyaránt növekszik. Számos közlemény jelent már meg e készítmények előnyeiről, de egymással való öszszehasonlításáról még alig. A szerző az elérhető adatok alapján kísérletet tesz az inkretin hatásmechanizmusú készítmények összevetésére, megpróbál segítséget nyújtani a klinikusoknak azok választásához.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis „rizikóriadó” - tennivalók itthon és Európában - Gondolatok az Európai Unió közelgő magyar elnökségének margójára

KISS Róbert Gábor

Ez év februárjában Madridban, egy cardiovascularis prevencióval foglalkozó EU-ülésen a plenáris ülés elnökeként képviseltem hazánkat. Az EU-t jellemző és azon belül a Magyarországot érintő adatokat és megállapításokat, valamint a főbb következtetéseket összegzem az alábbiakban, kiemelve, hogy 2011-ben hazánk lesz az EU soros elnöke.

Lege Artis Medicinae

A dabigatrankezelés megelőzi a szélütést nem valvularis pitvarfibrillációban - Az új ajánlás ne maradjon Stockholmban!

NAGY Viktor

A szívgyógyászok vigyázó szeme 2010. augusztus utolsó és szeptember első napjaiban Stockholmra figyelt, hiszen itt tartották az Európai Kardiológusok Társasága éves kongresszusát. A kongresszus a pitvarfibrillációval kapcsolatos előadásoktól és véleményektől volt hangos, mivel ennek az igen elterjedt ritmuszavarnak a kezeléséről új ajánlás jelent meg.

Lege Artis Medicinae

Adalimumab az arthritis psoriatica kezelésében

KOÓ Éva

Az arthritis psoriatica (AP) a psoriasishoz társuló, rendszerint szeronegativitással (azaz a rheumatoid faktor negativitásával) kísért, krónikus sokízületi gyulladás. A psoriasist mintegy 6- 39%-ban kísérő arthritis a szeronegatív spondylarthritisek (SNSA) csoportjába tartozik. Az SNSA-csoport tagjai (spondylarthritis ankylopoetica, enteropathiás arthritis, reaktív arthritis) közös klinikai tüneteket (gerincérintettség, sacroiliacalis érintettség, aszimmetrikus oligoarthritis, enthesitis, uveitis, családi halmozódás) mutatnak.

Lege Artis Medicinae

Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei, 1895-1905

NEMESI Zsuzsanna

A szecesszió a múlt század végén született, és máig a közönség által az egyik legközkedveltebb és legjobban ismert művészeti irányzat Európában.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Klinikai Onkológia

A világossejtes veserák célzott gyógyszeres kezelése

TORDAY László

A veserák a fejlett országokban a tíz leggyakoribb rosszindulatú daganat között van. Incidenciája a közelmúltig folyamatosan emelkedett. Az irreszekábilis veserákos betegek túlélése azonban az elmúlt tíz évben jelentősen javult, a korai diagnózis, illetve a betegség kezelésében történt fejlődésnek köszönhetően. A korábban kemo- és sugárterápia-rezisztensnek tartott betegség biológiai hátterének megértésében nagy előrelépések történtek, melyek a VEGF és mTOR jelátviteli útvonalakra ható szerek bevezetéséhez vezettek, mind az első-, mind a többedvonalas kezelésben. Ezzel egyidejűleg véget ért az elterjedt citokin kezelések korszaka. A friss klinikai vizsgálatok számos újabb hatásmechanizmusú (MET- és AXL-inhibitor, FGFR-inhibitor, PD-1-blokkoló) gyógyszer terápiába kerülését biztosították, ezek az új lehetőségek a vesecarcinoma kezelésének módozatait teljesen átalakították, tovább javítva a betegek progressziómentes és teljes túlélési mutatóit. A közleményben áttekintésre kerülnek a világossejtes veserák célzott gyógyszeres kezelésének adatai, és jelen tudásunknak megfelelően sor kerül a különféle gyógyszerek terápiás pozíciójának tárgyalására is.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Központi idegrendszeri vasculitis gyanújával vizsgált betegek vizsgálati eredményeinek retrospektív feldolgozása (OMIII, 2016–2021)

SZIRMAI Danuta, FUTÓ Claudia, FRENDL Anita, KIS Balázs, KONDOR Máté, KOVÁCS Andrea, PAPP Anikó, POZSÁR Kinga, KAMONDI Anita

Bevezetés: A központi idegrendszeri (KIR) közép- és nagyérvasculitisek az intracranialis és nyaki artériák gyulladásával járó betegségek, melyek az érfal megvastagodása miatt az artériák szűkületét vagy elzáródását okozhatják. Ezen vasculitisek leggyakoribb tünete az agyi infarktus, az átmeneti agyi keringési zavar és a fejfájás. A primer KIR-vasculitis kizárólag az intracranialis ereket érinti, eredete ismeretlen. A szekunder KIR-vasculitisben az intracranialis erek gyulladása szisztémás kórkép (például SLE, HSV-fertőzés) részeként alakul ki. Célkitűzés: Az OMIII (korábban OKITI) Neurológiai Osztályán KIR-vasculitis iránydiagnózissal kezelt betegek vizsgálati eredményeinek feldolgozása a differenciáldiagnosztikai algoritmus pontosítása céljából. Módszerek: Az intézetünkben 2016. január és 2021. július között KIR-vasculitis gyanújával vizsgált 46 beteg vizsgálati eredményeinek statisztikai feldolgozása. Eredmények: Az akut stroke-ellátás során végzett CTA- és DSA-vizsgálat számos esetben felhívja a figyelmet KIR-i vasculitis lehetőségére. A pontos diagnózis felállításában segít a vasculitisprotokollal végzett koponya- MR- és MRA-vizsgálat. A megadott időszakban összesen 46 betegnél készült vasculitisprotokoll szerint MR- és MRA-vizsgálat. Az UH-val kimutatható halo-jel hasznos noninvazív kiegészítője a képalkotó vizsgálatoknak, ugyanakkor hiánya nem zárja ki a vasculitis lehetőségét. Pozitív halo-jel esetén végzett a. temporalis biopszia az esetek nagy részében alátámasztja a diagnózist. Hat betegnél (13%) láttunk egy vagy két oldali pozitív halo-jelet, ezek közül 3 betegnél lett pozitív a temporalis biopszia. Szérum- és liquorszerológiai vizsgálatok (szérum: HIV, HCV, HBV, VZV, HSV, Treponema pallidum, Borellia burgdorferi, liquor: HSV, VZV, Borellia) szükségesek a szekunder vasculitis kizárásához. A radiológiai vizsgálatok, a rutin labor- és a szerológiai vizsgálatok eredménye alapján 17 betegnél (37%) igazoltunk KIR-vasculitist; minden diagnosztizált beteg szteroid- vagy speciális immunterápiában (rituximab, MTX, cyclophosphamid) részesült. Összefoglalás: A központi idegrendszeri vasculitis lehetséges tünetei a stroke és a TIA-események. A betegség diagnosztizálása fontos, mert ezen betegek esetében a szekunder prevenciós módszerek (thrombocytaaggregáció- gátlás, antikoaguláció, lipidcsökkentés) nem elégségesek, a sikeres kezeléshez immunmoduláns terápia szükséges. A központi idegrendszeri vasculitisek diagnózisához körültekintő klinikai szemlélet szükséges, speciális eszközös vizsgálati módszerek és protokollok alkalmazásával.

Ideggyógyászati Szemle

K-vitamin-antagonisták által biztosított antikoaguláció eredményessége pitvarfibrillációban szenvedő akut stroke-betegek körében - hazai tapasztalatok

SAS Attila, CSONTOS Krisztina, LOVÁSZ Rita, VALIKOVICS Attila

Háttér és célkitűzés - Az ischaemiás stroke-ok körülbelül 20%-a cardiogen eredetű, mely esetek felénél pitvarfibrilláció (PF) áll a háttérben. A PF antikoagulációs kezelésével csökkenthetjük az ilyen szívritmuszavarban szenvedő betegek stroke-kockázatát. A K-vitamin-antagonistákkal (KVA) végzett alvadásgátlás hatásosságát és biztonságosságát azonban közismert módon korlátozza a szűk terápiás ablak és az INR-értékek genetikai és táplálkozási tényezőktől, valamint gyógyszerkölcsönhatásoktól függő nagyfokú inter- és intraindividuális variabilitása. Célunknak tekintettük, hogy az akut stroke miatt kórházban kezelt, pitvarfibrilláló betegek körében megvizsgáljuk, milyen arányban részesülnek terápiában, és az milyen mértékű antikoaguláns hatást biztosít. Módszerek - A 2012-ben osztályunkra bekerülő 226 pitvarfibrilláló akut stroke-beteg adatait dolgoztuk fel. Leíró statisztikával értékeltük a betegek releváns klinikai és terápiás jellemzőit, különös tekintettel az ismert PF-betegek beérkezéskori INR-értékére, illetve a betegség kimenetelére. Eredmények - A vizsgált mintából 170 betegnél diagnosztizáltak PF-et a stroke miatti felvétele előtt, de 47%-uk nem szedett véralvadásgátlót. Akik antikoaguláció (83-an KVA, heten kis molekulasúlyú heparin) mellett kaptak stroke-ot, többségében (75%) nem voltak a terápiás INR-tartományban; jellemzően alulkezeltek (INR<2) voltak. Összességében az ismert PF-betegeknél kialakult stroke-esetek 81%-ának hátterében volt megfigyelhető az inadekvát mértékű vagy teljesen elmaradt antikoaguláció. A teljes vizsgált populációnak 41%-a távozott otthonába; 34%-uk további intézeti ellátást igényelt, 25%-uk meghalt. Következtetések - Az ismert PF mellett kialakuló akut stroke-ok döntő többségében az antikoaguláns kezelés hiányát vagy elégtelenségét figyeltük meg. Az ilyen stroke-esetek hátterében gyakran a KVA-kezelés biztonságossági, tolerálhatósági és/vagy praktikus korlátai állnak. Megelőzésük érdekében jelentős változásokra van szükség az antikoagulációs gyakorlatban, beleértve a KVA-kezelés szorosabb kontrollját és az új típusú orális antikoagulánsok szélesebb körű alkalmazását.

Ideggyógyászati Szemle

Semmelweis e-learning nap

LIPTÁK Judit

A lelkes amatőrök korszaka lejárt, a digitális világ nem cél, hanem a világ megismerésének eszköze, amely feszegeti az oktatás korlátait. Az e-learning kiterjeszti az egyetemi oktatás határait térben és időben is. Kapszulázott tudást nyújt, amely nem helyettesítheti a személyes kapcsolatot, de jó alapot biztosíthat ahhoz, hogy a személyes oktatás lényegre törőbb és hatékonyabb lehessen.

Nővér

A műtéti izoláció protokoll szerinti alkalmazása a gazdaságosság tükrében

PÉCZELI András

A műtéti eljárás alapvető feltétele az asepsis és antisepsis szabályainak maradéktalan betartása. A beteg és a műtéti team izolálása, illetve beöltözése hosszú időre nyúlik vissza. Orvos nagyapáink fehérbe, apáink zöldbe burkolóztak, napjainkban pedig eljött az egyszer használatos izolálás alkalmazásának korszaka. A szerző célja, hogy egy Megyei Kórház Központi Műtőjének munkáján keresztül bemutassa, hogy az egyszer használatos izolálás - megfelelően alkalmazva - költséghatékonyabb a textilizoláláshoz viszonyítva. A szerző bemutatja az egyszer használatos izolálás alkalmazásának szakmai irányelveit, a bevezetés és alkalmazás fázisait. Költségelemzéssel bizonyítja, hogy a megfelelően alkalmazott egyszer használatos izoláló rendszer kevesebb anyagi megterhelést jelent az intézménynek, mint a korábban megtalálható textilizolálás. Az egyszer használatos izolálással szembeni elvárásokat a mindennapok pozitívan igazolták, használatukra igény van.